Kecskeméti Ujság, 1948. április (43. évfolyam, 1-17. szám)

1948-01-04 / 1. szám

LEGÚJABB A román király sorsa Mihály román király, aki hosszabb ideig­ külföldön tartózkodott és csak néhány hete tért haza, váratlanul le­mondott a trónról. Románia államfor­mája köztársaság lett, amelynek első elnökeként Gróza Péter jelenlegi mi­niszterelnököt emlegetik. A volt ki­rály még nem hagyta el Romániát, de a kiutazási engedélyt maga és hatvan főnyi személyzete részére már megkérte. Úgy látszik, a jövőben is tesz mit, aprítania a levesbe... Rendkívül éles a görög helyzet A hős­ Markosz tábornok vezetésé­vel ellenkormány alakult Görögor­szágban, amely nyomban nagy táma­­ást kezdett a kormánycsapatok ellen. Sikerült is Koni­elob városát elfoglalna. Az UNO Görögországba küldött vizs­gálóbizottsága tegnap tette meg je­lentését, amely szerint lehetetlen a balkáni országokat békés megegyezés­hez jutatni. A bizottság kívánatosnak tartja, hogy a Biztonsági Tanács kü­lön ülésen vegye tárgyalás alá a gö­rög kérdést. Sajnálatos, hogy a Szov­jetunió és Lengyelország távoltartja magát a bizottságtól és Jugoszlávia, Albánitól és Bulgária sem hajlandó együttműködni. Ezért a bizottság tel­jes munkát nem végezhetett. Új Franco a láthatáron A brit külügyminisztérium szóvivő­je a sajtó száma kijelentette, hogy a Mar­kosz-kormány elismerése a nem­zetközi jogba ütközik és súlyos ve­szélyt jelentene a békére. Egy angol lap megtámadja a brit külpolitikát és azt írja, hogy Görögországból köny­­nyen új Spanyolország lesz és Ca Pa­­risból új Franco. Cs­ak az összes né­pi erők bevonásával lehet egységes kormányt megalakítani amivel a vál­ság megoldódna. Bér- és áremelés Franciaországban A francia minisztertanács újból szabályozta a munkabéreket. A legki­sebb órabér 38 frank, amelyhez külön 10 frank jutalom tartozik. Felemelték a tisztviselők fizetését is. Ellenben felemelték a vasúti díjszabást is, a teherszállítás 30 százalékkal, a sze­mélyszállítás 10 százalékkal lett ma­gasabb. OLASZORSZÁG választásokra készül Olaszországban rövidesen­­választá­sok lesznek. A baloldali pártok elhatá­rozták, hogy közös­­ listán indulnak. Most a jobboldali pártok is mozgal­mat kezdtek a jobboldali koalíció m­egvalósításáért. A három nagyobb jobboldali párt már csatlakozott a mozgalomhoz, most a kis pártokkal tárgyalnak.­­ Osztrák üzemi választások Ausztriában üzemi választásokat t­utottak, amelyek eredményét újév napján hirdették ki. A leadott szava­zatokból a Szociáldemokrata Párt 57.8, a Kommunista Párt 36.9, a többi pártok együtt 5.3 százalékot ka­ptak. A kommunisták megduplázták szavazataikat. Új követség Belgrádban Kanada elhatározta, hogy követséget állít fel Jugoszláviában. Kanada első követe a mostani kubai körtet lesz. - KECSKEMÉT! HI. évf. 1. sz. Ára: 40 fillér A Szociáldemokrata Párt lapja 1948. jug. 4. vasárnapÚJSÁG Az igazi béke esztendeje írta : Marosán György Az új esztendő küszöbén, új fel­adatokra felkészülten számadást is kell végeznünk magunkban. E szá­madást egyetlen mondatban össze­foglalhatjuk: nem szűntünk meg­ és nem szűntünk meg a magyar nép boldogulásán fáradozni, a magya­r dolgozók, a magyar munkásosztály törekvéseit megvalósítani. Az el­múlt év szakadatlan harcok soro­zata volt és felesleges lenne most felidézni fejezetről fejezetre e har­­szok szakaszait. Voltak hónapok, amikor csüggedés­es erőt vett a dol­gozókon, történtek események, me­lyek megzavarták egyesek tisztán­látását és ha visszaesés nem is kö­vetkezett be munkánkban, előreha­ladásunknak meglassult az üteme. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban felismertük, hogy a bizonytalanko­­dás, az ingadozás érzelmek és tet­tek között nem a­ szocialisták sajá­tossága, de nincs is ínyére a dolgo­zóknak, a magyar népnek, amely annyit szenvedett és áldozott az e­** must rendszerek, a fasizmus és a pusztító háború alatt. A magyar nép tisztán akarja látni, hova vé­nét útja és a szocialisták tudják, hogy ez az út a teljes szabadság­hoz, a békéhez és a szocializmus­hoz kell, hogy vezessen­ alapjait, amely sok tekintetben elébe is vágott az eseményeknek és hozzásegítette Magyarországot ah­­hoz, hogy a világpolitika feszült idején ne hagyjunk kétséget az­iránt: Magyarország a világ népei­nek békéjét, a demokráciák és a szocializmus építését kívánja szív­vel, lélekkel. Az új esztendőben a b­ékének még határozottabb körvo­nalakat kell kapnia és hogy ez az év a­z igazi béke esztendeje legyen, meg kell erősítenünk demokratikus rendszerünket, meg kell erősíte­nünk szövetségünket a világ sza­­badságszerető népeivel, segítenünk kell legyőzhetetlenné tenni a mun­kásosztály nemzetközi összefogását. E politikai feladataink mellett gaz­dasági téren csupán egy elvégezni­­valónk van: győzelemre segíteni a­ hároméves tervet, hogy jobb élet­­lehetőségeket biztosítva a magyar népnek, újabb és újabb tervekkel tegyük virágzóvá az országot. A reakció ellen kétségtelen, az elmúlt évben ala­posan megtizedeltük ,a belső reak­ció sorait. A hazaárulók egész sora kényszerült külföldre ,és az össze­esküvők százait tettük ártalmatlan­ná. De ki mondaná, hogy a demo­kráciának nincsenek többé ellensé­gei Magyarországon, ki mondaná, hogy nincsenek már olyanok, akik még mindig külföldre kacsintgat­nak és a dollár vagy atombomba segítségében bízva nem a békében, hanem a háborúban látják a kibon­takozást? Ezért demokráciánk meg­erősítése és az ország építő erőinek szorosabb összefogása érdekében ez évben is szünet nélkül kell foly­tatnunk küzdelmünket, azért­­-hogy megszabaduljunk a kártevő elemek­től. Magyarországnak nincs szük­sége többé politikai kalandorokra és meg kell szabadítani a magyar népet attól a­ tehertételtől is, amely­ az állami és közigazgatási gépezet­ben még mindig jelen van a reakció képében. Tisztogató munkánkat úgy kell befejeznünk ebben az évben, hogy ne legyen többé talaja az ap­parátuson belül a demokráciaelle­­nességnek, a korrupciónak és a megbízhatatlanságnak. Szorosabbá és valóban megbonthatatlanná kell tennünk a másik munkáspárttal va­ló együttműködésünket és­ bízunk abban, hogy sikerül végleg minden akadályt eltávolítani en­nek az együttműködésnek híjából, sikerül minden olyan probléma felvetését kikapcsolni, amely a két párt és vele a magyar dolgozók építő mun­kálkodását zavarhatná. A dolgozók összefogása az alapja annak, hogy belső rendünket megszilárdítsuk és ne tévedjünk el az utakon és ösvé­nyeken, amelyek a magyr nép elő­rehaladásának ügye mellett a világ valamennyi népének ügyét szolgál­ják. Háború vagy béke? A lezárult év egy nagy kérdést adott fel a magyar népnek: szolga­ság vagy szabadság, háború vagy béke. A kérdést kívülről adták fel, az imperialista tőke harsogta csá­bító hangon és fenyegetéssel, meg­csillogtatva a Marshall-terv képé­ben a dollár fényét és az atombom­ba mutogatásával a­ világ pusztulá­­­­sát helyezve kilátásba. Hazánkban belső reakciós erők álltak az impe­rialisták szolgálatába és volt egy idő, amikor azoknak a reménye, akik a demokrácia haláláért imád­koznak, nem látszott meddőnek- A demokrácia minden erőinek ke­mény összefogására volt szükség, hogy kivédhessük a támadásokat, a választásokon új alapokra fektettük kormányzatunkat és pártunk is — nem ingadozó és szilárdlelkű szava­zóinknak megszámlálásával — erő­sebben, tisztultabban és határozot­tabb politikai arcéllel került ki a tétovázások idejéből, hogy a béke felé vezesse a dolgozók Magyaror­szágát. Elvégezzük feladatainkat Az új esztendő feladatainak el­végzéséhez az elmúlt év tapaszta­latai adnak erőt és nyújtanak biz­tosítékot is a­rra, hogy feladatain­kat el fogjuk végezni. Az elmúlt esztendő számos alkalmat nyújtott arra, hogy tanuljunk a történelmi leckék sorozatából. Büszkék va­gyunk arra, hogy számos nehézsé­gen, keserűségen keresztül is­mé- t rakhattuk egy olyan építő politika Nincs ellentét Kelet és Nyugat között Mivel a béke ügyét akarjuk szol­gálni, azon fáradozunk, hogy szem­ben az imperialista tőkésnek azzal a tervével, hogy­­a világ népeit két tömbbe kényszerítve szembeállítsák egymással, mi magunk is és a vi­lág valamennyi népe szabadon vá­lassza meg útját. Azzal a porhin­téssel szemben, amely azt akarja elhitetni, hogy Kelet és Nyugat között áthidalhatatlan ellentétek vannak, azt kiáltjuk: nincsenek el­lentétek a világ részei, sem a né­pek között, ellentétek csupán az imperialista tőke és a népek, dolgo­zók törekvései között vannak, nem Kelet és Nyugat között, hanem min­den országon belül is és ahogy Nyugaton a francia munkásosztály és az olasz munkásosztály szembe­szegül a tőke zsarnokságának, ahogy Görögországban küzd a nép­ az idegen bitorlók ellen, akik rab­szolgaságba akarják dönteni osztat­lanul a világ valamennyi népét, úgy fordulna szembe a magyar, román, lengyel, jugoszláv és csehszlovák nép is, ha jogaiért és szabadságáért kellene küzdenie. Ezért van, hogy mi, minden mesterkedés ellenem, Keleteurópa több, demokratikus or­szágával együtt haladunk a szaba­don választott úton, amely a béke és szabadság erőivel való együtt­­működés megszilárdításához vezet- ebben kifejezésre jut pártunk egész külpolitikai irányzata, ennek az együttműködésnek alapjait raktuk le az elmúlt évben dunai konferen­ciánkkal, testvéri együttműködé­sünkkel a szomszédos országok szo­cialista pártjaival. A többi szocia­­lista párttal való összekötteté­stiik­­s azt célozza, hogy élére állva,­ a munkásosztály nagy összefogása ügyének, segítsü­k erőssé tenni azok ellen, akik ellentéteket szítanak, akik háborút propagálnak, akik az imperialista tőke mindenhatóságá­ban bízva, ellene vannak a demo­kráciáknak és a Szovjetuniónak, amely velünk együtt a népek hala­dását és a békét szolgálja. Mi a Marshall-terv? A béke, a népek összefogásának po­litikája, a gazdasági kapcsolatok ki­­mélyítését is jelenti, de­ nem kizsák­mányoló alapon, hanem áthatva a se­­g­ítőkészségtől és azt célozva, hogy a népek egymás gazdasági erejével tá­mogassanak minden népet a jólét megteremtésének útján. Akik a Mar­­shall-tervet hoznák, azt prédikálják: semmit se tégy országod építéséért, ne fejleszd iparodat, támaszkodjál a kül­földi segítségre. Egy sereg, a dollár­­imperrialisztika hálójába esett ország példája bizonyítja: a dollársegítség megbénítja a hazai termelést, a köl­csön ára fejében eltiltják a népeket iparuk fejlesztésétől és előírják szá­mukra, a kölcsönösszegért milyen áru­cikkeket vásároljanak. A m­agyar nép egyszer már ki volt szolgáltatva a né­met monopoltőkének és megtanulta: fel kell áldoznia hazája függetlenségét is, le kell mondania politikai és gaz­dasági törekvéseiről, szolgaságot kell vállalnia, ha enged az imperialista kényszerítésnek. Ezért választjuk a szab­ad összeköttetések útját és demo­kráciáink gazdasági szerződései első­sorban a Szovjetunióval, Jugoszláviá­val és sorra a többi országgal, bizo­nyítják: a béke és szabadság útja gaz­dasági téren is meghozza gyümölcsét Segítsük előre a népet! így tudjuk minden erőnket három­éves­ tervünk szolgálatába állítani és ha a hároméves tervet maradéktala­nul végrehajtjuk, nemcsak magasabb életszínvonalat nyújthatunk a ma-

Next