Kecskeméti Ujság, 1909. június (2. évfolyam, 14-35. szám)

1909-06-03 / 14. szám

Kecskemét, 1909. Junius hó 3. Ára 2 fillér. Csütörtök, II. évfolyam, 14-ik szám. KECSKEMÉTI UJSÁG KECSKEMÉT ÉS VIDÉKE ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ FÜGGETLEN NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Szerkesztőség- és kiadóhivatal: Kecskemét Egész évre 8 kor., félévre 4 kor., negyedévre 2 kor. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő : (Két templom kor.) VIDÉKRE: „ . , r.­­ Felelős szerkesztő: 151. szám. Egész évre 14 kor., félévre 7 kor.,negyedévre 3­50 k. Dr. nOVaCS val. Ds­­rtethy Gyula. Telefon : Szerkesztőség és kiadóhivatal: 176. sz. Megjelenik a kora reggeli órákban. Fiók kiadóhivatal, 131. szám. Bik­vásári Miért siet Kecskemét és vidékéről minden czipész, csizmadia, papucsos és szij­­jártó iparos a bőr-, cipészkellék és cipőfelsőrész beszerzése céljából Klein Simon bőr­kereskedőhöz Két templomköz 6. szám Azért, mert mindenféle áruban a legjobbat tartja és azt a legolcsóbban árusitja V­irágkultus Véget ért az enyészet, a zord tél uralma. A tavasz rálehelte első csókját a természetre s nyo­mában életre kelt minden. Színes lett a tarka mező, illatos a kert, s madárdaltól hangos az erdő. Van e a virágnál szebb alko­tása a Teremtőnek ? Nélküle ta­vasz sem lenne és színtelenné, komorrá válnék az élet. A virág a kert örök időktől kútforrása a költészetnek, művészetnek. A zsi­dók Paradicsoma, a görögök Ely­­seuma alatt egy szép kert fogalma rejlik. Ez egész világirodalom egyik legpáratlanabb alkotása: Milton remek leírása a Paradi­csomról. Már a klasszikus költők is a legnagyobb előszeretettel karol­ták fel a kertet s Homer legszebb jelenetei kertben zajlanak le. Mária Antoinette a kertek arany korában élt, ki a „Petit- Trianon“-ban udvar­hölgyeivel együtt virágfüzéreket készített ru­hájuk körülövezésére. Egész hosszú sorozatát le­hetne adni a virág, a kert szerep­lésének a költők alkotásaiban, bizonyságául annak, hogy a köl­tészet mily szorosan össze van ezzel forva. Tompa Mihály valósággal rajongott a virágokért. Ki ne ismerné a „Virágregék“-et, mely­nek minden egyes verséből a természet imádása, a virágok iránti odaadó szeretet, mint a költő ideális lelkületének egyik nélkülözhetetlen eleme tükröző­dik vissza. Még halála után is kedvenc virágai őrzik emlékét leghívebben. A hanvai temetőben a költő sírdombját valóságos vi­rágerdő borítja s a kábító illat szinte feledteti velünk, hogy az enyészet honában járunk. Szinte el sem tudunk kép­zelni olyan ideális lelkületű em­bert, ki ne szeretné a virágot, ki ne rajongana szinpompájukért s illatukért. A virágok ápolása nemcsak a legnemesebb, de a leghatásosabb foglalkozás is. Egész életünket kellemessé tehet­jük, egészségünket óvhatjuk, ha sivár, köves udvar helyett, ár­nyas, virágos kerttel vesszük ma­gunkat körül. Az első szál virág­nál, mely a mi kezünk munkája után kelt életre — van e nagyobb jutalom s kellemesebb érzés, tudni azt, hogy a mindennapi élet egyhangúságából kilépve olyat alkothatunk, amiben igaz és önzetlen örömünk telhetik. Ahol virágot látunk, ott a tisztaság iránti szeretetet, esztéti­kai érzék fejlettségét, ideális lel­­kületet is találhatunk. Manapság nemcsak a világ-, de a nagyobb városokban is ki­váló gonddal parkokat létesítse­nek. Ez az igazi szimbóluma a fejlett kultúrának a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy a váro­sok rendezéséhez nemcsak az utcák egyenesítése, emeletes épü­letek létesítése, hanem első­sor­­­­ban gazdag tenyészet megterem­tése is tartozik. Vegyük a ke­zünkbe két oly városnak madár­­távlati képét, hol az egyik díszes házakkal, egyenes utcasorokkal, de fátlan utcákkal, kövezett tér­ségekkel és udvarokkal büszkél­kedik s hasonlítsuk össze a má­sik kevésbbé szép épületekkel és utcákkal, de annál gazdagabban befásított, bokrokkal és virágok­kal beültetett város látképével, az utóbbit mégis szebbnek, festőiek­­nek fogjuk találni, mint az előb­bit. Keret nélkül a legszebb fest­mény sem érvényesül. Az emele­tes díszes, de kopár térséggel kö­rülvett palota nem nyújtja a szemnek léleknek azt a kellemes érzést, amelyet egy fával virág­gal övezett egyszerű, de tiszta házikó nyújthat. Hazánkban egyes városok érezik elmaradottságunkat e téren. Sajnos, hogy ily őszintén be kell vallanunk, de ez így van. Mikor lesz még Magyarország ott, ahol Hollandia, Belgium, vagy más külföldi államok ? Kassa városa megalakította a Város­szépítő Egyesületet s ezzel követendő példát állított az ország elé. A tett visszhangra talált a főváros­ban is, ahol az összes nőegyletek felkarolták az eszmét s nagy buz­galommal és nemes lelkesedéssel világ­városunkból virágvárost akar­nak varázsolni. Kétszeres öröm tölti el lel­künket, midőn díszes városházunk vi­rágos erkélyére tekintünk. A városi tanács kitűzte azt a zászlót, melyre egy szebb, egy ideál­isabb kor hajnalpirkadása van festve s ki­mondta a jelszót, hogy ébredjünk. Ébredjünk évszázados elma­radottságunkból s töröljük ki szemeinkből azt a port, melyet nap nap után arcunkba hord a szél a sivár utcákon s tekintsünk széjjel a város határán túl, messze­­messze, ahol árnyas ligetek, illa­tos kertek él­et adó levegőjében is élnek emberek, kik nem ret­tegnek a nyár gyötrelmeitől, kik nem a köves, posványos, sze­metes udvarokban a halál baci­­lusának millió közepette várják a lélekharang kongását, mely nálunk szünet nélkül csilingel. Ébredjünk fásultságunkból, maradiságunkból és ragadjuk meg a kitűzött zászlót, tömörül­jünk egy táborba, mely nem a rideg, fagyos realizmus, durva anyagiasság, hanem egy valóban *) Fontosságánál és érdekességénél fogva ▼ezetőhelyen adjuk ezt a poetikus szép cikket azon reményben, hogy ezen a helyen komolyabb és méltóbb hatást fog gyakorolni.

Next