Kecskeméti Ujság, 1909. június (2. évfolyam, 14-35. szám)
1909-06-03 / 14. szám
Kecskemét, 1909. Junius hó 3. Ára 2 fillér. Csütörtök, II. évfolyam, 14-ik szám. KECSKEMÉTI UJSÁG KECSKEMÉT ÉS VIDÉKE ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ FÜGGETLEN NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Szerkesztőség- és kiadóhivatal: Kecskemét Egész évre 8 kor., félévre 4 kor., negyedévre 2 kor. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő : (Két templom kor.) VIDÉKRE: „ . , r. Felelős szerkesztő: 151. szám. Egész évre 14 kor., félévre 7 kor.,negyedévre 350 k. Dr. nOVaCS val. Dsrtethy Gyula. Telefon : Szerkesztőség és kiadóhivatal: 176. sz. Megjelenik a kora reggeli órákban. Fiók kiadóhivatal, 131. szám. Bikvásári Miért siet Kecskemét és vidékéről minden czipész, csizmadia, papucsos és szijjártó iparos a bőr-, cipészkellék és cipőfelsőrész beszerzése céljából Klein Simon bőrkereskedőhöz Két templomköz 6. szám Azért, mert mindenféle áruban a legjobbat tartja és azt a legolcsóbban árusitja Virágkultus Véget ért az enyészet, a zord tél uralma. A tavasz rálehelte első csókját a természetre s nyomában életre kelt minden. Színes lett a tarka mező, illatos a kert, s madárdaltól hangos az erdő. Van e a virágnál szebb alkotása a Teremtőnek ? Nélküle tavasz sem lenne és színtelenné, komorrá válnék az élet. A virág a kert örök időktől kútforrása a költészetnek, művészetnek. A zsidók Paradicsoma, a görögök Elyseuma alatt egy szép kert fogalma rejlik. Ez egész világirodalom egyik legpáratlanabb alkotása: Milton remek leírása a Paradicsomról. Már a klasszikus költők is a legnagyobb előszeretettel karolták fel a kertet s Homer legszebb jelenetei kertben zajlanak le. Mária Antoinette a kertek arany korában élt, ki a „Petit- Trianon“-ban udvarhölgyeivel együtt virágfüzéreket készített ruhájuk körülövezésére. Egész hosszú sorozatát lehetne adni a virág, a kert szereplésének a költők alkotásaiban, bizonyságául annak, hogy a költészet mily szorosan össze van ezzel forva. Tompa Mihály valósággal rajongott a virágokért. Ki ne ismerné a „Virágregék“-et, melynek minden egyes verséből a természet imádása, a virágok iránti odaadó szeretet, mint a költő ideális lelkületének egyik nélkülözhetetlen eleme tükröződik vissza. Még halála után is kedvenc virágai őrzik emlékét leghívebben. A hanvai temetőben a költő sírdombját valóságos virágerdő borítja s a kábító illat szinte feledteti velünk, hogy az enyészet honában járunk. Szinte el sem tudunk képzelni olyan ideális lelkületű embert, ki ne szeretné a virágot, ki ne rajongana szinpompájukért s illatukért. A virágok ápolása nemcsak a legnemesebb, de a leghatásosabb foglalkozás is. Egész életünket kellemessé tehetjük, egészségünket óvhatjuk, ha sivár, köves udvar helyett, árnyas, virágos kerttel vesszük magunkat körül. Az első szál virágnál, mely a mi kezünk munkája után kelt életre — van e nagyobb jutalom s kellemesebb érzés, tudni azt, hogy a mindennapi élet egyhangúságából kilépve olyat alkothatunk, amiben igaz és önzetlen örömünk telhetik. Ahol virágot látunk, ott a tisztaság iránti szeretetet, esztétikai érzék fejlettségét, ideális lelkületet is találhatunk. Manapság nemcsak a világ-, de a nagyobb városokban is kiváló gonddal parkokat létesítsenek. Ez az igazi szimbóluma a fejlett kultúrának a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy a városok rendezéséhez nemcsak az utcák egyenesítése, emeletes épületek létesítése, hanem elsősorban gazdag tenyészet megteremtése is tartozik. Vegyük a kezünkbe két oly városnak madártávlati képét, hol az egyik díszes házakkal, egyenes utcasorokkal, de fátlan utcákkal, kövezett térségekkel és udvarokkal büszkélkedik s hasonlítsuk össze a másik kevésbbé szép épületekkel és utcákkal, de annál gazdagabban befásított, bokrokkal és virágokkal beültetett város látképével, az utóbbit mégis szebbnek, festőieknek fogjuk találni, mint az előbbit. Keret nélkül a legszebb festmény sem érvényesül. Az emeletes díszes, de kopár térséggel körülvett palota nem nyújtja a szemnek léleknek azt a kellemes érzést, amelyet egy fával virággal övezett egyszerű, de tiszta házikó nyújthat. Hazánkban egyes városok érezik elmaradottságunkat e téren. Sajnos, hogy ily őszintén be kell vallanunk, de ez így van. Mikor lesz még Magyarország ott, ahol Hollandia, Belgium, vagy más külföldi államok ? Kassa városa megalakította a Városszépítő Egyesületet s ezzel követendő példát állított az ország elé. A tett visszhangra talált a fővárosban is, ahol az összes nőegyletek felkarolták az eszmét s nagy buzgalommal és nemes lelkesedéssel világvárosunkból virágvárost akarnak varázsolni. Kétszeres öröm tölti el lelkünket, midőn díszes városházunk virágos erkélyére tekintünk. A városi tanács kitűzte azt a zászlót, melyre egy szebb, egy ideálisabb kor hajnalpirkadása van festve s kimondta a jelszót, hogy ébredjünk. Ébredjünk évszázados elmaradottságunkból s töröljük ki szemeinkből azt a port, melyet nap nap után arcunkba hord a szél a sivár utcákon s tekintsünk széjjel a város határán túl, messzemessze, ahol árnyas ligetek, illatos kertek élet adó levegőjében is élnek emberek, kik nem rettegnek a nyár gyötrelmeitől, kik nem a köves, posványos, szemetes udvarokban a halál bacilusának millió közepette várják a lélekharang kongását, mely nálunk szünet nélkül csilingel. Ébredjünk fásultságunkból, maradiságunkból és ragadjuk meg a kitűzött zászlót, tömörüljünk egy táborba, mely nem a rideg, fagyos realizmus, durva anyagiasság, hanem egy valóban *) Fontosságánál és érdekességénél fogva ▼ezetőhelyen adjuk ezt a poetikus szép cikket azon reményben, hogy ezen a helyen komolyabb és méltóbb hatást fog gyakorolni.