Keleti Ujság, 1919. október (2. évfolyam, 219-244. szám)

1919-10-02 / 219. szám

S, oldal selasszi- V&Z&& Kruxnlrus&Z Csütörtök, f01 °, október 2 Tigris merénylőinek vizs­gálati fogsága Budapest* okt. 1 Gróf Tisza Ist­ván volt miniszter­­elnök megölésével — az­int már jelentettük — az ügyészség Sztra­­nyovszky Tibor joghallgatót, D.­bó István vállalkozót, Heltai Viktor kereskedőt, Kéri Pál és Magyar Lajos hírlapí­éket vádolja. Kovács Lajos vizsgálóbíró kihirdette előt­tük végzését, amely szerint mind­egyik ellen gyilkosság bűntettében való tettesség­, illetve bűnrészesség címén elren­deli a vizsgálatot és egyúttal vizsgálati fogságba he­lyezi őket. Magyar Lajos fe folya­modott a végzés ellen, a többiek jogorvoslattal éltek és igy az ügy a vádzsnéc­­ elé kerül. 9© Kolcságék jelentése Parisban Bukarest, okt 1 Ás .Universul írja Lyonból: Moszkva felé nyitva áll az út Di­­nikija számára. Maga sem remélt ilyen sikeres előnyomulást, úgy tudják, hogy a bolsevisták főváro­sát m­ég ez őszi hidsérst bevég­zése előtt el fogja érni. Sawlikow Boris volt külügyminiszter, a Kol- Cross párisi képviselője a követ­kező jelentést adta közre: Oroszország helyzetét a katonai helyzet és a bolssvieta Oroszor­szágban való belső forradalom ki­törése szempontjából kell mes­­ítelni. Katonai szempontból pedig Dim­éii és Kolcság feltűnő sikerei, valamint a lengyel csapatok gyors előkeledése, a bolsevistákat oly válságos helyzetbe juttatták, ami­nőben még ne® voltak, am­iére a Lenin, Troszki-fála uralom fennáll. Ezt mutatja a bolsevistáknak Bat- Isad és a többi balti államokkal való békekötés­ törekvése. Csinkin Moszkva felá való elhaladása pedig stratégiai vonalakról való visszavonulásra kényszerítlt­e a bolsevistákat, de egyszersmind megszakadt minden éle­mező ösz­­szeköttetés északi és déli Oroszor­szág közt Mi oroszok, — mondja Sawin­­kow, — nem tartunk tőle, hogy Lengyelország megtartja a meg­szállott orosz területeket, mert egyesülten működünk a közös ellenség, a bolsevizmus ellen. Oroszország belsejében egymás­áén törnek ki forrong­­ok a kü­lönböző városokban. Denikin és Kolcság között barátságos viszony következett be, noh­a némely lapok másként vélekednek. Ezek a ve­zérek megőrzik tsz együttműködés kötelékeit. Kolcság most nyugat felé eke ma előnyomulni. Stockholmból jelentik, hogy a bolsevisták Pekov irányában akar­tak előnyomulni, de feltartóztatták őket. § El. És ZS. sí. pentijeiGí­ntfelíÉsg 1. Vétkeseknek neveztetnek azok, akik: jóhíszemüleg, rossz szándék nélkül, nyilvános helyeken, állomá­sokon, vonaton, utcán stb. akár igaz, akár képzelt oly híreket közölnek, terjesztenek, megjegyzésekkel kisér­nek, melyek a hadmiveletekre, had­­helyzetre és csapatelfálásokra, kato­nai hatóságok rendelkezéseire vagy bármily más, a romát, hadsereget illető kérdésekre vonatkoznak. 2. Mindezek bűntényt képeznek, a praetorok ítéletét és büntetését vonják maga után s mint első és utolsó fó­rum, egy évig terjedhető fogházzal és 2000 lei pénzbüntetéssel büntet­tetnek. Ha a fenti tények A kémkedés, vagy árulás! szándékból követik el az érvényben levő hadi büntető tör­vények lesznek alkalmazva. Az erdélyi ellenőrzés­­zóna parancsnoka: MARINESCU ezredes Védekezés a német verseny ellen Őrültség lenne a kereskedelmi bojkott — Angol—német karmra Bukarest, okt. 1 A „L’Orient” hja. Londoni ke­reskedelmi körökben néhány hét óta egy berlini eppot-német kom­penzációs ka­mera felállításáról be­szélnek. Ennek ez intézménynek kettős célja volt:e :megsza­dályozni, hogy a német termékek Angliába a nemzetközi érésnél alecsonyebb áron özönöljenek be, másfelől sza­bályo­­zni a Németország és An­glia közötti keres­ke­delem feltételeit mindkét ország érdekében. Charles Knoll, a németországi angol kereskedelmi kémérő el­nöke megbízást nyert, hogy erre vonatkozólag tárgyalásokat foly­tasson a német hatóságokkal. Több izben tanácskozott Erzberger pénz­ügy­miniszterrel, a közgazda­­sági miniszterrel és ez élelmezési ügyek főfelügyelőjével. Ma aztán ezt jelenti, hogy a német kormány elvben elfogadta a t­orrpenzéciós kamara felállításénak a tervét A gazdasági és élelmezési osz­tályok angol hivatalnokok ellen­őrzése alá kerülnek Semmiféle áru nem hozható be Németország­­ba, vagy vihető ki címen ezeknek az csaté­lyo­snak a felha­slmszésa nélkül, ez áru elkobzására­k terhe alatt. A tervet rövidesen r­eb­argói ke­reskedelemügyi miniszter elé ter­jesztik, s­ki minden valószínűség szerint el is fogja fogadni. Tudatja továbbá Knoll, hogy Németország Angliából más beviteléhez viszo­nyítva 50 százaléknyi arányban gyári cikkeket is akar Angliából bevinni. Azt ajánlja Knott, hogy a márka elértéttelenedése folyton kívánatos volna, hogy a Német­ország és Anglia közötti árucserét ne pénzzel, hanem termézetbeni árukkal bonyolítsák le. Az angol kereskedők nyersanya­gok­at kü­ldenén­ek Néane­tországba, melyeket a német gyárak feldol­goznának és uj formájukban vissza­­tűrően érek Angliába. A gyárosok a gyártmányok ellenében uj nyers­anyagokat kapnának, amelyeket szintén átdolgoznának és is­y tovább. — Örök­ség lenne, jelentette ki ez angol kereskedelmi kamara el­­nöj­e, továbbra is megmere­dni azon az állásponton, hogy r­e ak­rjuk Né­metországgal a kereskedelmet fel­venni. Németország volt mindig An­tifa legjobb k­­é­se és bármit mond­jam k is, szükségszerfileg ismét azzá ked, hogy legyen. A mnpitá­­rista rzeller® — tette hozzá — teljesen eltilt és ez uj kormány el ven határozva arra, hogy béke­hírét politikát folytasson. Kéri mondatta le Károlyit A bolsevizmus első per­cei -­ félbeszakított utolsó minisztertanács — Kik iratták alá az elnök lemondó levelét Budapest, okt. 1 Végre egy hiteles lek­ás jelent meg a megy­arországi bolsevizmus első perceiről. Egy históriai adat arról ez eseményről, melynek lé­nyege ebből állott: Károlyi Mihály, az egykori köztársasági elnök át­adta a hetilmat a diktatúrára szervezkedett proletáriátusnak. E perceknek a főszereplője Kéri Pál újságíró, aki annyira befolyása alatt tudta falté­ni a köztársasági elnököt. A hiteles leírást pedig — a bizonyítékokkal és tanukra hi­vatkozó, s­ az a füzet tartalmazza, melyet Kemény Ferenc újságíró adott ki ezen a címen: „Kinek a bűne a megyevországi bolseviz­­mus ?“ Ez a leírás mondja a kö­vetkezőket : Hat óra előtt kijött a miniszter­tanácsból Károly, és ez ekért öl­tözni, hogy elmenjen a munkás­­tanács ül­sére. Ezalatt a katona­tanács üléséről, amely kikiáltotta a probelérotik­aterét, megérkezett Kunfi és Kéri Pék Kor­fi rém mény­se a mi­niszté­risnécsiba, ha­nem a sejtóesztély egyik reléjé­ben helyezkedett el és onnan fi­gyelte a történendőket mikor jéu­­dolt le ennek ez eseményekben gajdig két napnak az akkori Idő két én embereket leghívebben jel­lemző mezzentde: Kéri Pál hir­­lepiró lemondatja Magyarorszég köztársasági elnökét, Károlyi Mi­hályt. A következőképpen történt: Kéri izgatottan sietett be a mi­nisztertanács előszobájába. — Sürgősen beszélnem kell a gróffal ! — Miért — kérdezték. — Azért, mert fogalmatok sincs, hogy mi történik a városban. Az utcákon főnéd,­lem ven. Kommu­nista lett az egész város, a mun­kásság, a betonsrác, mindenki kö­veteli . . . Károlyinak ezzel szá­molni kell, ha nem akarja, hogy az események le­gázolják. Nincs más itt szátr­áré, mint a prole­áriétus­­nak átadni a hatalmat . . . Mindenki megdöbbent Károlyit kihívták. Kéri hosszasan magya­rázta ne ki a helyzetet, msejd egy kis tanácskozás kezdődött, amely­be Károlyi belevonta mint tanács­adóit titkárét, Simányi Henriket, a huszonhétéves minisben taná­csost ás Gellért Oszkár sajtófőnö­köt Kunfi a háttérből figyelte ez eseményeket, de később előlépett egy ideig tárgyalt Károlyival. Még sem akarta azonban ő közölni vele a halálos ítéletét hanem Kérit kívánta fölhasználni, hogy lemon­dásra kényateritse. A legjobban attől féltek Kunfi és Kirí, hogy Károlyi elmegy a munkástanáci ülésére és ott talán okos szavakkal megnyeri megá­nak a munkásokét és nem kíván­ják a lemondását. Ezért Kunfiék abban állapodtak meg, hogy nem engedik Károlyit elmenni a mun­kástanácsba. Izgatott viták folytak még egy ideig, de a kisded csoport, amely teljesen kezébe kerítette Károlyit végül felülkerekedett. Károlyi be­lefér a­dlva az erőszakos kapsellá­­lásba, igent mondott — Hát rendben van, csinálják meg... — szólott Később derült ki, hogy ekkor mér a cejár lemondási proklemá­­ciáj£r­ ak szövegét is közölték vele és hogy hozzájárult ehhez, hogy Kénék írják meg a lemondását Kéri rögtön meg is fogalmazta Kur­ti és Gellért jelenlétében a le­mondást és Jedi félte, Sim­oryinak. így készült el a történelmi jelen­tőségű okmány,­­ mellyel a köz­társaság elnöke lemondott és át­adta a hatalmat a bolsevikekkel egyesült szocialistáknak, akik azt Magyarország egész proldátiátusa nevében átvették. lugWTMM^Bfflm­rvv Német hang a bécsi le­leplezésről Bukarest okt 1 A „L’Orient” írja: Berlinből tá­viratozzék, hogy a leleplezés, amely a háború kitöréséért a legnagyobb felelős­séget Berchtold gróf volt bécsi külügyminiszterre hárítja , amelyet az osztrák kormány tett közzé, a német fővárosba ren­dkívül nagy szentécót keltett. A sajtó egyet­ért abban, hogy ezek a leleplezé­sek Ausztria ellen a világháború­ért való fe­lelősség kérdésében igaz fontos bizonyítékokat képeznek, egyszersmind azonban épp oly erélyesen ítéli el a volt német császári kormány gyengeségét Ez a kormány akarata és meggyőző­dése ellenére engedte, hogy bele­­rántsék a háborúba s igy oka lett a német nép pusztulásának — Soha nagy népet, — igy imák a lapok — nem vittek ilyen fe­ny­­nyelmüen mészárszékre; Német­országnak ma bűnhődnie kell ak­kori ostoba vezetőiért. Ez az az impresszió, melyet Roderich Goos könyvének rövid tanulmányozása alapján nyerhetni.* * A bukaresti francia követ tárgyalásai Buda­pesten Budapest, aki­k Saint-Aulaire márki, a bukaresti francia követ Périsba ve­ló útjában néhány napot töltött Budapesten. A francia követ tudvalevőleg Ko­lozsváron et utazott Budapestre s Kolozsváron egy fél napot időzött. Mint a „Neue Freie Presse” közli, a francia lövet Párisban a kelet-európai helyzetről fog jelen­tést tenni. Budapesti tartózkodását felhasz­nálta erre, hogy érintkezzék több magyar politikai és gazdasági ve­zető személyiséggel. Saint- Aulaire követ informálistta magát a ma­gyar belpolitikáról Lövészy Már­tontól ér. megbeszélést folytatott Peidl Gyula és Peyer Károly szo­­ciéliata vezető emberekkel is, akik őt a munkásság politikai szerepé­ről és a munkanélküliségről infor­málok. Ezek a politikusok arra kérték a követet, hogy Parisban egy olyan koalíciós kormány érde­kében emeljenek szót, amely nagy rétegeket képvisel A bukaresti francia követ ezen­kívül beszélgetést folytatott dr. Hirsch Albert és dr. Chorín Ferenc nagyiparosokkal is. * * Ausztria békeállapotban Romániával Bukarest okt­­ A „Chemerea” jelenti Bácsből: Diamend), a román kormány bu­dapesti megbízottja tegnap Bécsba érkezett. Meglátogatta a szövetség­ségék misszióinak főnökeit s azután Renner kancellár, akivel hosszas eszmecserét folytatott az osztrák­romén viszonyokról. Kijelentette Diamandi, hogy fel van hatalmazva ennek a megálla­pítására, hogy habár Románia nem írta elé a békeszerződést, béke­­állapotban van Ausztriával és szá­mít rá, hogy a két állam minden összeköttetést megújít . •

Next