Keleti Ujság, 1919. október (2. évfolyam, 219-244. szám)
1919-10-09 / 225. szám
L oldal KEinCprMQ mumtmCsütörtök, Ilii. október 9 készíthessenek a németek ellen- Dir2hMG módon és mennyiségben hadiszereket. A németek kiürítik a balti tartományokat Bukarest, okt. 8 A „Victorul^ Írja Lyobil: A „Lokeranzeiger* jelenti, hogy a német kormány október 3 én megadta válaszát a balti tartományok kiürítése ügyében. Megígérte, hogy | meglesi minden lehetőt csapatai | nek Kurlandból Németországba | való visszaszállítása végett. Kíri, * hogy jóhiszeműségét ne vonják kétségbe. Görög-olasz barátság Bukarest, okt. 8 A .Viitorul* írja San-Paóléból: Athénből jelentül, hogy több görög politikus és kereskedő görög olasz ligát létesített oly célból, hogy a görög olasz barátságot tantartsák és fejlesszék, főkép gazdasági és szellemi téren. Schleswig népszavazás előtt Bukarest, okt. 8 .; A „Dmíneati* irj«: A német új csapatok befejezték Schleswig ki- tüntetis október 15 én itt meg- | kezdődik a népszavazás. Minden szavalóhelyen a szövetségesek | vegyes bkotsága fog működni egy* | egy dán és német taggal kiegészítve. | Kormányválság Török-országban Bukarest, akt. 8 A „Viitorul” írja Lyonból: Konstantinápolyból jelentik, hogy a szultán Djamid Ferid pasa negyvezérnek három nép előtt benyújtott lemondását elfogadta. Még nem tudható, ki fogja a nagyvezér örökét átvenni.• » Új választások Franciaországban Bukarest, aki 8 A „Viitorul* írja Páriából: Clemenceau kedd új törvényjavaslatot nyújt be a francia kamarához, melyben november 9 ére tűzi ki az országgyűlési választásokat. * * LEHET GYÜL ** A gyülezési jog és a sajtócenzria szabályozásáról — A kormányzóiénken is e katonai parancsnokság új rendelmte Kolozsvár, okt. 8 A nagyszebeni „Gezeta Ofíciala* hivatalos közlönyben egy rég várt rendelet jelent meg, amely a gyűlölezési jog és a sajtószabadség sorlésait némileg enyhíteni fog. A rendelet csek elraas időre lépted érvénybe új intézkedéseit, mialatt Erdélyben választások folynak. De ebben ez időben megadja a lehetőséget a politikai gyűlések tartására és szabadabb mozgást enged a sajtónak a cenzúra előtt A rendelet, amelyet Maniu Gyula, mint kormányzótanácsi elnök és Petala tábornok, mint az erdélyi felügyeleti zóna katonai parancsnoka írtak elá, a következőképen szól: Nyilvános gyűlések A képviselő- és szenátusválasztások idejére a gyülekezési jogra és sajtcenzúrára vonatkozókg a következőket rendeljük el: 1. Nyilvános sí üléseket tarthatnak oly polgárok, akiket a választói jog a választási tbr.éey értelmében megillet, t az elábbi vz®kaszákban foglalt rendelkezések betartásával. 2. A nyilvános üléseket híresz nappal a gyűlés napja előtti városokban a rendőrkaplánynál, nagy- és krestőzcégek a főtadósbirónál — kell bejelenteni. A gyűlések esek a reeeen 8 és az earl 6 ói® közötti idiben tarthatók. Esti 6 óra után csak zárt helyiségben. A bejelentést a válsztó kerületben választásra jogosult legalább három polgárnak írásban kell benyújtania. E három polgárnak választói jogosultságát a választói listából két született kivonattal, vagy választói igazolványukkal kell bizonyítaniuk. A bejelentésben bejelentendők: a gyülekezés napja, órája, helye, programja!s, valamint a gyűlésre hívott személyek kategóriája, jövésébé szók házi évet öleges száma és lakóhelye. Az iltékes hatóság — rendőrferpitány a véresekben, főszolga- s búó a négy- és kisközségekben — s a gyűlést bejelentő polgároknak felismervényt élit ki, melyben fel- I tünteti aztaz elét és sápot, amelyre a gyűlést bejelentették. | Azt a gyűlést, amelyet e ren- | delet intézkedései értelmében be- | jelentettek, sem lehet megakadá- | lyozni, |ha az összehívók bebizonyítjék, hogy szervezett politkai pártnok ra tegyei, vagy ha a köz | rend fratartást éri jótállenak és | kezeskednek. | A hatóság a közrendre való tekintettel elrendelheti, hogy a gyű- 1 lés más helyiségben és más órában tartassák, mint amelyre beje-I lentették. A hatóságnak a bejelentett gyű- I létről értesítenie kell a legköze- I lebbi féparancsnokságot. A jelöl■ fék és kísérőik számára, ha a megye területén kívül laknak, a a választókerületre szóló utazási igazolványt a központi választási iroda elnöke, vagy a belügyminisztérium állítja ki. 3. A nyilvános gyűléseken nem tárgyalhatók: a katonai biztonságot, az álom területi integritását és a közrend fenntartását illető kérdések, valamint tilos a hatóság rendelkezései elleni izgatás. 4. Minden gyűlés elején vezetőség választandó. Míg a vezetőség meg nem kezdi működését, a rendért azok a polgárok felelősek, akik a gyűlést bejelentették, a gyűlés megnyiása után pedig a vezetőség tagjai is felelősek. A vezetőség és a gyűlést bejelentő polgárok felelősek a napirend és a 3. szakasában foglalt rendelkezések betartásáért. 5. A gyűléseken képviselve kell lennie a rendőrhatóságnak és valahányszor szükségesnek bizonyul, a katonai hatóságnak is. A hatóság képviselőjének joga van rendzavarás, a program figyelembe sem vétele, vagy a 3. szakasz rendelkezéseinek áthágása esetén kétszeri felszólítás ülés a gyűlést feloszlani. Személyi hírek a béke- konferenciáról Bukarest, okt. 8 A „Le Progres Krist: Brsult őrnagy, aki, miután több franciaországi tszti és altiszti fogolytábort meglátogatott, Berlinbe utazott. Ma reggel visszatért Ver-ssillesba. Ma reggel utazott el hat német szakértő, kik az elpusztított tarts- I leteket fogják meglátogatni s meg- s vizsgálni a teljesítendő munkákat. I B Zl. ÉS 75. 52. FEddelSf 1. Vétkeseknek neveztetnek azok, akik, jóhiszeműleg, rossz szándás nélkül, nyilvános helyeken, álbaoíásokon, vonaton, utcán stb. akár igaz, akár képzelt oly híreket közölnek, terjesztenek, megjegyzésekkel kísérnek, melyek a hadmiveletekre, hát helyzetre és csapateltolásokra, katonai hatóságok rendelkezéseire vagy bármily más, a román hadsereget illető kérdésekre vonatkoznak. 2. Mindezek bűntényt képeznek, a praetorok ítéletét és büntetését vonják maga után s mint első és utókorum, egy évig terjedhető fogháznál és 2000 lei pénzbüntetéssel kírutat tetnek. Ha a fenti tényeket kémkedési vagy árulási szándékból követik el, az érvényben levő hadi büntető törvények lesznek alkalmazva. Az erdélyi ellenőrzési zóna parancsnoka: MARINESCU ezredes Clerk tisz ebédjén Bukarest, skL 8 A „Dimineata" Írja: Sir Clerk budapesti látogatása alkalmával érdekes dolog történt. Az antant képviselőinek egyik ebédjén, románok nem voltak jelen, Amerika delegátusai arról panaszkodtak, hogy Romániában különös légkört tapasztaltak Amerika iránt. Ez a kedvezőtlen hangulat ennek a következménye, hogy kizárólag Amerika követelte Romániától a fegyverűzesi feltételeket és csakis Amerika követeli Románia békefeltételei között azokat a záradékokat, amelyek ellen a románok b ittakznak. Sir Clerk azonnal válaszolt az amerikaiak beszédeire. Biztosította az erlant budapesti képviselőit, hogy ez antantot támadó román politikusok által teremtett légkör nem változtatja meg Románia külső politikáját, mert ez változatlanul hűséges az antant iránt. A cenzúra . A válosztások tartama alatt szabadon vitathatók meg a sajtóban a belpolitika összes kérdései, a 3. szakaszban foglaltakon kívül. A cenzúrahivataloknak teendőik teljesítésekor csek a 3. szakaszban, a nyilvános megvitatás engedélye alól kivett pontok ellenőrzésére kell szorítkezniük és szabadon engedniük kell a belső körülményekről szóló minden más közleménynek a közzétételét. 7. A képviselő- és szenátorválasztások számára kitűzött utolsó nap leteltével ez 1—6 szakaszok rendelkezései hatályukat vessük és a mai rendeletek lépnek ismé érvénybe. 8. Az 1—4 szakaszok rendelkezéseinek megszegését a katonai parancszükségek rendeletei szerint üldözik. A fenti rendelkezések áthágása miért indított eljárás nem zárja ki a beszédek közben, vagy a sajtóban elkövetett egyéb büntetendő cselekményekért való büntetőjogi felelősségét. E bűncselekmények a rendes bíróságok alá tartoznak Nagyszeben, 1919. szept. 19. A magyar delegáció •• A főtanács még nem ismerte el a Friedrichkormányt — Clerk budapesti pohárköszöntéje Sukerest, aki S A .Dimtae&ta* jelenti Lyonból. A legfőbb tanács újból ülést tart. Tiltani Fámba érkezésének hírét nem erősítik meg. A konferencia titkára Még nem vette kézhez a ssébet választ az antant jegyzékére, amely a balti tartományok kiürítését követelte. A békekonferencia még nem szándékezik a megyei meghatalmazottakét meghívni a békekötési szerződés főtételeinek átadása végett, mivel ez antant nem ismerte el a Friedrich kormány. Teleky Pál békedelegátus? Bukarest, std. 8 A „Viítorul írja Lyonból: Budepestről közült, hogy állítólag a Périsba küldendő magyar békadelegáció elnökévé gróf Teleky Pál a szegedi kormány egyik minisztere van kiszemelve. Svájci lap a magyar poltikáról Budapest, éld. 8 A „Neue Züricher Zeitung* aug. 25 iki száma a magyar helyzetről többek között a következőket írja: „Ha alepekeiket keressük a magyarországi dolgok ilyen szomorú fejlődésének s egyben lehetőségét valamely jobbra vezető fordulatnak, akkor elsősorban a nemzetiségi kérdésre kell figyelemmel lennünk. A nemzetiségi kisebbségek ellen a felebbségi törekvés, a soviniszta asszimiláció a fő oka Megyarország bakó falbomlásánek s annak, hogy — amit képtelenségnek tartottak — a magyarság lezuhant megálmodott magasságából és annak, hogy az egész nemzeti szervezet összeomlott. Azok, akiknek ma Magyarországon a hatalom a kezében van, jól tennék, ha nem várnák meg, míg a kisebbségek védelmét a még messze távolban levő békeszerződés fogja rájuk kényszeríteni, haslani saját elhatározásukból újból hirdetnék a Jászi-féle egyenjogúsági és autonómia elveket s kormányzási tényeikben, főleg pedig a választásoknál, ezek szerint cselekednének is. így talán lassankint visszaszereznék a világ szimpátiáját, melyet a magyarság annyira eljátszott s ezzel fontos alapkövét szereznék meg elomló állami létük újraépítésének.* Reklám nyomstalvényokat és mindenféle grafikai munkát a legizlésesebb kivitelben készít a Lapkiadó és Nyomdai Műintézet R. T. Kolozsvár, Egyetem u. 3