Keleti Ujság, 1919. november (2. évfolyam, 246-258. szám)
1919-11-04 / 246. szám
K&Jtamfr, 1999. * Kedd • november 4. 17 - -Tl iiiiitnjjji „ rcZ-Aif ^*p^- '.->^w RLy»* ,»/ Ffy>s\. \wKr-- *} 'v^ru •\7<'v a-(^p I ***^*jMb JniMn* Előfizetési árak: . • r 20*— koronái . • , 55*— korona » • . 100*— korona . . . 180’— korona szám ára 80 fillér Politikai napilap Felelős szerjesztő: ZÁGONI ISTVÁN Megjelenik minden reggel Szerkesztőség és kiadóhivatalt I. Egyetem utca 3. szám. Telefonszám 694 Közleményeink utánnyomása titon Megmondotta ! Akkur a magyar kormány . ! ** Közös tanácskozás Clerk elnöklésével — Jelölések a miniszterelnökségre — Andrássy vétója a koszsrupolitika ellen — Felvonulás az angol diplomata elé 4 Budapest, nov. 3 A békekonferencia teljhatalmú megbízottja már egy hete tárgyal • magyar politikusokkal. A tárgyalások már a befejezéshez közelednek és pár nap múlva ks kormány kel hogy kerüljön Magyarország élére. Hogy milyen lesz ez az új kormány, kikből fog éltani, azt még nem lehet tudni. De koncentráció kell hogy legyen. Clerk addig nem fog elutazni Budapestről. Közös tanácskozás Az antant teljhatalmú megbízottja pár nap múlva, mikorra a politikusok kihallgatását befejezte. Felszólítja Friedrich Istvánt, hogy az ismert elvek alapján minden komoly párt és társadalmi réteg bevonásával egészítse ki kormányát. Ha ez nem fog sikerülni, akkor közös tanácskozásra hívja sir Clerkez összes pártvezéreket, hogy akaratát velük közölje és fölzólítsa őket a koncentrációra. Sem a Friedrich-hez intézett fölszólítás, sem a pán vezérekkel közölt kívánság sikerét még nem látjuk biztosítottnak, mert a magyar pártokat és pártvezéreket még nem hatja el az a magasabbrendű meggondolás, mely sir George Clerket vezeti. Egyik oldalon áll a keresztény nemzeti egyesülés pártjának felfogása. Ez csak annyiban enyhült sir Clerk jelenlétére való tekintettel, hogy a párt hajlandó egy-két tárcát átengedni a liberálisoknak, de úgy, hogy a szemének megválaszásába is beleszólhasson. Másik oldalon áll ez országos nemzeti párt Lövészy árnyékának túlságos hevessége, mellyel még mindig túlságosan éles harcot hird . A nemzeti demokrata és a szociáldemokrata párok pedig intranzigensen ragaszkodnak merev ellenzéki politikájukhoz Andrássy új életet hirdet Andrássy Gyula gróf „Változzunk meg! " címen felhívást intéz a magyarországi közvéleményhez, és a megértő belátás szükségét hirdeti. A bosszú — mondja — nem egyéb, mint a bolsevizmus folytatása. E helyett egészséges gondolkozásra van szükség s a háború előtti felfogásoknak meg kell változniok. A katasztrófát nem emberek hozták, hanem az egy történelmi folyamatnak volt a következménye, aielyről ezeket állapítja meg: — Röviden rá akarok mutatni a katasztrófa mélyebb okaira. Beteg volt az állami élet már a háború előtt is. Az alkotmány meg volt hamisítva. Könnyű volt mesterséges többséget csinálni. Sokan azt hittük, hogy már évek óta a kisebbség mögött van a nemzet többsége. Túlhegy hatalma volt a királynak, túl kevés a nemzetnek. A parlament egyes pártjaiban kevés volt a felelősségérzet, mert túl biztos volt számukra a hatalom, más pártokba kevés vol a felelősségérzet, mert nem voltak abban a helyzetben, hogy programmjukat rögön meg keljen valósítani. Nem volt váltógazdaság. Egyes pártok örökös kormánypártoknak, mások örökös ellenzéknek érezték magukat. A nemzeti önérzet nincs kielégítve. A hadsereg kérdése még el van mérgesedve. A választójogi kérdést nem bírunk úgy megoldani, hogy legalább egy időre nyugvóponthoz jusson. A ki nem elégített tömegek fölött a vezető társadalom pártjai szenvedélyes harcot folytatnak, mely mindegyiküknk árt. Túlságos centralizáló, kevés a független exisztencia, kevés a jellem, sok a stréber. Többen élnek a poliaiból, mint a politikáért. A pártok nem ellenfelek, hanem elsőségek. A harc mindig durvábbá válik. Technikai obstrukció és sópénz küzdenek egymással. ~ Ez a beteg társadlom, ez a beteg politikai nemzet nem bírta a világháborúból és főleg a vereséggel járó megpróbáltatásokat kiáltani. Egy mondatban ez a forradalom oka. , Másfélórás tárgyalás Lovászyval Csütörtökön sir George Clerk a következőket fogada: Lövészy Márton, báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter, Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter, Huszár Károly közoktatásügyi miniszter, báró Hatvany Károly, gróf Klebelsberg Kunó, őrgr. Pallavicini György kormánybiztos, Diamandi román főmegbízott, Zsombor Géza államtitkár, gróf Bánffy Miklós és Krausz Simon bankigazgató. A misszió főtitkára, mint sir George Cork helyettese, a következőkkel tárgyalt: báró Wlassics Gyula, Hantos Elemér, Nagy György, Veér Imre, dr. Jehlicska Ferenc és dr. Kmoskó Mihály. A msszió ezenkívül több küldöttséget fogadott. Lovászy Márton, kinek kihallgatása másfél óra hosszat tartott, a következőket mondta mikor kijött sir Clerk fogadószobájából: — Előadtam felfogásomat a koncentrációról és örömmel láttam, hogy nézeteink találkoznak. Reményem, hogy a kibontakozásról vallott felfogásom nemsokára valóság lesz. Beható tanácskozás Wlassiccsal A pénteki kihallgatások alighanem befejezésnek is tekinthetők. Pénteken gróf Zichy János báró Perényi Zsigmond, Kritoffy József és Bárczy István voltak íuhalgatáson a Zichy palotában Feltűnést keltett, hogy báró Wlassics Gyulát már kora délelőtt újra magához kérette Gierke és ismét majdnem egy órán keresztül tárgyalt vele. A közigazgatási bíróság elnöve mer beszélgetéséről a következőket mondotta: — Újra beható tanácskozásunk volt s ez alkalommal a szőnyegen levő kérdések egész komplexumét ismételten megvitattuk. Most többet nem mondhatok, csak annyit, hogy a döntés rövid időn belül megtörténik. Magához kérette Clerk gróf Somssich József külügyminisztert és Raffay Sándorevangélikus püspököt, ainek meghallgatására egy egyházi memorandum adott alkalmat. Raffay püspök inkább egyházi kérdésekről, a kommunizmus okozta erkölcsi károkról és az állásnélküli tanítók és lelkészek helyzetéről tárgyalt sir George Ciric-kel, de a politika kérdéseiben nem foglalt állást. Az új kormány kombinációi A pártok köréből egyébként miniszteri listák terjednek el a közvéleményben. Ez a kombináció egyelőre korai. Elterjedt az a hír is, hogy sir Clerk Ágoston Péter volt külügyi népbiztost magához kérette. Nem valószínű azonban, hogy ez a kihallgatás keresztülvihető lenne. Mint érdekességet, meg lehet említeni, hogy a koncentrációs kormány összetételéről a következő kombináció van forgalomban: két tárcát megtartana a kereszténypárt, két tárca jutna az országos nemzeti párnak, kettő a demokratáknak, kettő a szocialistáknak, egy nagyatádi Szabó Istvánnak, egy a volt munkapártiaknak. Ezzel szemben a keresztény nemzeti egyesülés pártjának változatlanul az a felfogása, hogy nem alkuszik a szociáldemokratákkal és a többi pártokkal is csak úgy tárgyal, ha egyes személyek kikapcsolásával ez lehetséges. Péntekre már az uj miniszterelnökök nevei kerültek forgalomba s komoly formában emlegették, hogy Bethlen István gróf, mint aki közel éll az Andrássy Gyula gróf politikai álláspontjához, fog kormányt alakítani. A kormányon kívül áló pártok egy része Heinrich Ferenc kormányférnökségt kívánják, egy másik része azonban a földmívesek vezérét. l végre Andrássy Gyula gróf, hogy a magyar katasztrófát hasztalan igyekeznek kikeresett és üldözött bűnbakkoknak a foyakába varrni. Olyan embernek kellett hogy felemelje a szavát, akinek történelmi meg-állapitásait a közhit helyeslése is érheti, akinek kijelentései suros nehézséggel hullanak a siválygó pártharcok kavarodásai közé. Andrássynak hitelt fognak adni az öntudatlan konzervativizmus apró hadakozói is. Már eddig jöhetett volna Andrássy a maga megállapításaival és figyelmeztető útmutatásaival. Vártuk és nem értettük a késedelmet. Távol a budapesti zaklatott hangulat izgalmas zűrzavaraitól, melyben tévelygő emberek vívnak egymás ellen ok nélkül való pár- viadalt, szinte izgatottan láthatták a nagy tévedést, mely homályba burkol eszmét és jövőt , s amely eltorlaszolja a megbékülés felé vezető igaz utakat. Mégis csak van a mai harcokon felül álló elem, amely át tud látni a bonyodalmak és zűrzavarok ködén. Az a katasztrófa, amely az évtizedek hosszú sorozata alatt érlelődött meg, legelőször sodorta el magát Andrássyt is. Talán épen ez a sérelem késleltette, hogy felemelje intő szavát, de most már hihetnek neki a magyarországi néprétegek, hiszen a maga sérelmei mögül is azt kiáltja, hogy meg kell már látni az igazságot és arra építeni a még bizonytalanságával fenyegető jövőt. Egy hosszú elnyomatás, nemzeti elégedetlenség, papiros alkotmány csalfa népámításai mögött meggyökeresedett általános elkeseredés, a hosszú háború s alatta a küzdelem céljainak idegen volta, a pusztulás hiábavalóságának általános érzése, az fenyegetése döntötték meg azt a bizodalmát, melyre a magyar nép valaha még számíthatott. Nem egy-két ember és nem tíz-húsz vakmerő népvezér hozta az eseményeket, amelyek nem is jöttek váratlanul, hanem , fokozatként zúdult magától egy országnak a fejére a felbomlás, amely legfennebb csak felszínre dobott olyanokat is, kiknek tévedései ártalmasok voltak. Volt bűn is és voltak, akiknek nagy felelősségérzet kellett, hogy nyomja a lelkét. De ezek közé tartoztak azok, kik látták a katasztrófát és nem siettek idejében elébe menni. Andrássy mondja, hogy ő is, mindenki hibás. De a mulasztás mély belátásának alapján meg kell változni és a szélmalomharc félbeszakításával alkotó munkát kell kezdeni. II. évfylyem * 246** $nimi . r* ' ------------——___ nagyatádi Szabó István kisgazdát szeretnék miniszterelnöknek. A kerszteny pártok azonban rendületlenül ragaszkodnak a Friedricch István kormányelnökségéhez s e ragaszkodásuknak erdyes hangon igyekeznek lépven-nyomon kifejezést adni. A német külügyminiszter a magyarokhoz Müller Hermann, a német birodalom külügyminisztere, Berlinber egy magyar újságíró előtt behattal nyilakozott a Németország külpolitikájának alapéleiről s különeset a keleti kérdésről. Békét sürget ez oroszokkal és ukránokkal. Mgyarországnak Jugoszláviához valló viszonyéról ezeket mondotta: — Magyarországnak, ha sza