Keleti Ujság, 1919. november (2. évfolyam, 246-258. szám)

1919-11-04 / 246. szám

K&Jtamfr, 19/9. * Kedd • november 4. It. évfyZyem * 246** $nimi jZ - -Tl iiiiitnjjji „ . r* ' ------------——___ rc Z-Aif ^*p^- '.->^w RLy»* ,»/ Ffy>s\. \wKr-- *} 'v^ru •\7<'v a-(^p I ***^*jMb JniMn* Előfizetési árak: . • r 20*— koronái . • , 55*— korona » • . 100*— korona . . . 180’— korona szám ára 80 fillér Politikai napilap Felelői ixertcsztő: ZÁGONi ISTVÁN Megjelenik minden reggel Szerkesztőség és kiadóhivatalt I, Egyetem-utca 3. szám. Telefonszám 694 Közleményeink utánnyomása tiloa Megmondotta ! Alikul a magyar kormány . ! ** I végre Andrássy Gyula gróf, Bogy a magyar katasztrófát hasztalan igyekeznek kikeresett és üldözött bünbakkoknak a fcyakába varrni. Olyan ember­nek kellett hogy felemelje a szavát, akinek történelmi meg­E llapitósait a közhit helyeslése isérheti, akinek kijelentései su- rős nehézséggel hullanak a Z8ivalygó pártharcok kavarodá­sai közé. Andrássynak hitelt fognak adni az öntudatlan konzer­vativizmus apró hadakozol is. Már eddig jöhetett volna Andrássy a maga megállapítá­saival és figyelmeztető útmuta­tásaival. Vártuk és nem értet­tük a késedelmet. Távol a budapesti zaklatott hangulat izgalmas zűrzavaraitól, mely­ben tévelygő emberek vívnak j egymás ellen oknéikülvaló pár- : viadalt, szinte izgatotian láthat- 1 tűk a nagy tévedést, mely ho- * mályba burkol eszmét és jövőt , s amely eltorlas’olja a megbé- küiés felé vezető igaz utakat. Mégis csak van a mai harco­kon felül élló elem, amely át tud látni a bonyodalmak és zűrzavarok ködén. Az a ka­tasztrófa, amely az évtizedek hosszú sorozata alatt érlelődött meg, legelőször sodoiia el ma­gát Andrássyt is. Talán épen ez • sérelem késleltette, hogy fel­emelje intő szavát, de most már hihetnek neki a magyaror­szági néprétegek, hiszen a maga sérelmei mögül is azt kiáltja, hogy meg kell már látni az igazságot és arra épiteni a még bizonytalanságával fenyegető jövőt. Egy hosszú elnyomatás, nem­zeti elégedetlenseg, papiros al­kotmány csalfa népámitásai mö­gött meggyökeresedett általános elkeseredés, a hosszú háború s alatta a küzdelem céljainak idegen volta, a pusztulás hi­ábavalóságának általános ér­zése, az fenyegetése döntötték meg azt a bizodalmát, melyre a magyar nép valaha még számíthatott. Nem egy-két ember és nem tiz-husz vakmerő népvezér hozta az eseményeket, amelyek nem is jöttek váratlanul, hanem , / okozatként zudult magától egy j országnak a fejére a felbomlás, amely Iegfennebb csak felszínre dobott olyanokat is, kiknek té­vedései ártalmasok voltak. Volt bűn is és voltak, akiknek nagy felelősségérzet kellett, hogy nyomja a lelkét. De ezek közé tartoztak azok. kik látták a ka­tasztrófát és nem siettek ídejé- { ben elébe menni. Andrássy mondja, hogy ő is, mindenki hibás. De a mulasztás mély belátásának alapján meg kell változni és a szélmalomharc félbeszakításával alkotó munkát keit kezdeni. KBzBs tanácskozás Clerk elnöklésével — Jelölések 9 miniszterelnökségre — Andrássy vétója a bosz- azupolitika ellen — Felvonulás az angol diplomata elé 4 Budapest, nov. 3 A békekonferencia teljhatalmú megbízottja már egy hete tárgyal • magyar politikusokkal. A tárgya­lások már a befejezéshez közeled- nek és pár nap múlva lij kormány kel hogy kerüljön Magyarország élére. Hogy milyen lesz ez az uj kormány, kikből fog éliani, azt még nem lehet tudni. De koncen­tráció kell hogy legyen. Clerk ad­dig nem fog elutaz d Budapestről. Közös tanácskozás Az antant teljhatalmú megbí­zottja pár nap mu’va, mikorra a politikus; k kihallgatását befejezte, Felszólítja Friedrich Istvánt, hogy az ismert elvek alapján minden komoly párt éi társadalmi réteg bevonásával egészítse ki kormá­nyát. Ha ez nem fog siker ütni, akkor közös tanácskozásra hívja sir Clerk ez összes pártvezéreket, hogy akaratát velük közölje és föl zólitsa őket a koncentrációra. Sem a Friedrich-hez intézett föl- szólitás, sem a pán vezérekkel kö­zölt kívánság sikerét még nem tótjuk biztosítottnak, mert a magyar pártokat és pártvezéreket még nem hatja ét az a magesabbrendü meg­gondolás, mely sir George Clerket vezeti. Egyik oldalon áll a kérész tény nemzeti egyesülés pártján iK felfogása. Ez csak annyiban eny hült sir Clerk jelenlétére való te­kintettel, hogy a párt hajlandó egy-két tárcát átengedni a liberáli­soknak, de úgy, hogy a szemének megválasz ásába is beleszólhasson. Másik oldalon áll ez országos nem zeti pért Lovészy árnyékának túl­ságos hevessége, mellyel még mm dig túlságosan éles harcot hird: . ! A nemzeti demokrata és a szociál­demokrata párok pedig intrunzi- gensen ragaszkodnak merev ellen­zéki politikájukhoz Andrássy uj életet hirdet Andrássy Gj u!a gróf „Változzunk meg! ' címen felhívást intéz a ma gyarorsz; gi közvéleményhez. és a megértő belátás szükséget hirdeti. A bosszú — mondja — nem egyéb, mint a bolsev izmus folyta­tása. E helyett egészséges gondol­kozásra van szükség s a háború előtti felfogásoknak meg kelt vál- tozniok. A katasztrófát nem em­berek hozták, hanem az egy tör­ténelmi folyamatnak volt a követ­kezménye, a tielyről ezeket álla­pítja meg: — Röviden rá akarok mutatni a katasztrófa mélyebb okaira. B-teg volt az állami élet már a háború előtt is. Az alkotmány meg volt hamisítva. Könnyű volt mesterséges többséget csinálni. Sokan azt hittük, hogy már évek óta a kisebbség mögött van a nemzet többsége. Tulnegy ha­talma voii a királynak, tulkevés a nemzetnek. A parlament egyes pártjaiban kevés volt a felelős­éégérzet, mert tulbiztos volt szá­mukra a hatalom, más pártokba kevés vol a felelősségérzet, mert nem voltak abban a helyzetben, hogy programmjukat rög ön meg keljen valósítani. Nem volt váltó­gazdaság. Egyes pártok örökös kormánypártoknak, mások öiö- kös ellenzéknek érezték magu­kat. A nemzeti önérzet nincs kielégítve. A hadsereg kérdése még el van mérgesedve. A vá­lasztójogi kérdést r.em bírunk úgy megoldani, hogy legalább egyidőre nyugvóponthoz jusson. A ki nem elégített tömegek fö­lött a vezető társadalom pártjai szenvedélyes harcot folytatnak, mely mindegyikükn k árt. Túl­ságos centralizáló, kevés a füg­getlen exisztencia, kt vés a jel­lem, sok a stréber. Többén élnek a polia óból, mint a politikáért. A pártok nem ellenfelek, hanem elsőségek. A haic mindig dur­vábbá válik. Technikai obstrukció és sópénz küzdenek “vymással. ~ Ez a beteg társad lom, ez a beteg politikai nemzet nem bírta a világháborúból ér főleg a vereséggel já:ó megpróbálta­tásokat kiáltani. E-.y mondatban ez a forradalom oka. , Másfélórás tárgyalás Lovászyval Csütörtökön sir George Clerk a következőket fogad a: Lovészy Márton, báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter, Rubinek Gyula föidmivelésügyi miniszter, Huszár Károly közoktatásügyi miniszter, báró Hatvány Káro'y, gróf Klebels berg Kunó, őrgr. Pallavicini György kormánybiztos, Diamandi román főmegbizott, Zsombor Géza állam­titkár, gróf Bánffy Miklós és Krausz Simon bankigazgató. A misszió főtitkára, mint sir George C erk helyettese, a következőkkel tár­gyalt: báró Wlassics Gyuja, Han­tos Elemér, Nagy György, Veér Imre, dr. Jehlicska Ferenc és dr. Kmoskó Mihály. A rn sszió ezen­kívül több küldöttséget fogadott. Lovászy Márton, kinek kihallga tása másfél óra hosszat tar'otí, a következőket mondta mikor kijött sir Clerk fogadószobájából: — Előadtam felfogásomat a koncentrációról és ölömmel lát­tam, hogy nézeteink találkoznak. Reményiem, hogy a kibontako­zásról vallott felfogásom nem­sokára valóság lesz. Beható tanácskozás Wlassiccsal A péntrki kihallgatások aligha­nem befejezésnek is tekinthetők. Pénteken gróf Z'chv János báró Perényi Zsismond, Kri toffy József és Bárczy István voltak íiiha lga- táson a Zichy palotában Feltűnést keltett, hogy báró Wlassics Gyulát már kora délelőtt újra magához kérette Gierk_ és ismét majdnem egy órán keresztül tárgyalt vele. A közigazga’ási bíróság elnöve mer beszélgetéséről a következőket mondotta: — Újra beható ianácskozásunk volt s ez alkatommal a szőnye­gen levő kérdések egész kom­plexumé? ismételten megvitattuk. Most többet nem mondhatok, csak annyit, hogy a döntés rö­vid időn belül megtörténik. Magához kérette Clerk grót Somssich József külügyminisztert és R,-ffay Sándor .evangélikus püs­pököt, a inek meghallgatására egy egyházi memorandum adott alkal­mat. Raffay püspöK inkább egy­házi kérdésekről, a kommunizmus okozta erkölcsi károktól és az állásnélküli tanítók és lelkészek helyzetéről tárgyalt sir George CicrK-kel, de a politika kérdései­ben nem foglalt állást. Az uj kormány kombinációi A pártok köréből egyébként mi­niszteri listák terjednek el u köz­véleményben. Ez a kombináció egyelőre korai. Elterjedt az a hir is, hrgy sir Clerk Ago.ton Péter volt kulütyi népbiztost masához kérette. Nem valószínű azonban, hogy ez a kihallgatás keresztül­vihető lenne. Mint érdekességet, meg lehet említeni, hogy a koncentrációs kormány összetételéről a követ­kező kombináció van forgalom­ban: két tárcát megtartana a ke­reszténypárt, két tárca jutna az országos nem- éti pár nak, kettő a demokratáknak, kettő a szociális- táknak, egy nagyatádi Szabó Ist­vánnak, egy a volt munkapártiak­nak. Ezzel szemben a keresztény nemzeti egyesülés pártjának vál­tó ratlanul az a felfogása, hogy nem alkuszik a szociá’demokra- íákka! es a többi pártokkal is csak úgy tárgyal, ha egyes sze­mélyek kikapcsolásával ez lehet­séges. Péntekre már az uj miniszterel­nökök nevei kerültek forgalomba s komoly formában emlegették, hegy Bethlen István gróf, mint aki közel éli az Andrássy Gyula gróf politikai álláspontjához, fog kormányt alakítani. A kormá­nyon kívül áhó pártok egyrésze Heinrich Ferenc kormányáéin rkségt kívánják, egy másik részé azonban a földmive- sek \ezorét, nagyatádi Szabó István kisgazdát szere'nékminiszterelnök­nek. A kér szteny pártok azonüan rendületlenül ragaszkodnak a Friedrkch István kormányeInökségéh?z s e ragasz­kodásuknak erdyes hangon igye­keznek lép'ea-nycmon kifejezési adni. A német külügyminiszter a magyarokhoz Müller Hermann, a német biro­dalom külügyminisztere, Berlinber egy magyar újságíró előtt behatíai nyila kozott a Németország külpo litiaájának alapéléiről s külane ! ser. a keleti kérdésről. Békét sürge j ez oroszokkal és ukránokkal. Ms * gyarországnakJugoszláviához vall • viszonyéról ezeket mondotta: — Magyarországnak, ha sza

Next

/
Thumbnails
Contents