Keleti Ujság, 1919. november (2. évfolyam, 246-258. szám)
1919-11-08 / 250. szám
Kökiawk, 1919. * Szombat * november 8. V. évfolyam * 250** sarm fcrM«pra... ar- koron. ,f *r_ Megjelenik minden reggel fel4"0' ' ' • $1 trTin MrOUlSKal napilap Szerkesztése^ és kiadóhivatal, S^i evri;.*; ; ISu- &n“ 1 Egyetem utca 3. szám. •**»*■■»•«*. **•»• *r«ww istvan TMr;;r “......... Washingtonban először gyűltek össze a párisi békeszerződés előirása szerint a világ munkásai konferenciára, hogy az egyetemes világproblémára súlyosodon munkáskérdés megoldása fölött tanácskozzanak. A párisi konferenciának korszakalkotó eredménye, hogy a munkáskérdés hivatalosan internacionális érdekűvé lett, hogy nem csak a hatalom, de a munka jogai is nemzetközileg egységes megoldást kívánnak Az alig százados Marx-elmélet ima kiverekedne a maga helyét s világpolitika fórumán és ez a tény erős eltolódást jelent apromáciai tevékenységek jövendőbeli irányára. A hatalom Párisban elismerte • A munkásság internacionális tervezkedési jogét és vele •Maiul mint egyenjogú féllel Útiyal, ezáltal tehát módot és felhatelmezést adott a munkásságnak, hogy a halála a trágféráséba befolyjon. A Wilson elvetnek didal a washingtoni konferenciában ime mér meg•siesítve áll szemünk előtt, ahol három fél, a hatalom, a munkaadó és a munkás túlélkezse a munkás-probléma megoldási munkálataiban. Az ipari és kereskedelmi élet vedítő lendületeinkben más érdeket Ugy ragad magával, mint Számom a Szahara millió porszemet, már ma is tehát a népek életének vezető faktora. washingtoni konferencia nyílt beismerése annak, hogy munkás és munkaadó a hatalommal egyenlő értékű tényezők az állam gépezetének működésében és irányításában. A Wilson diadala abban mutatkozik tehát, hogy a nemzetközileg szervezett munka nemzetközieg szervezett munkaadókat köthel, és két, internacionálisan szervezett hatalom, a kormányhatalmak szolidaritását kell, hogy maga után vonja, különben a külön, tlszigetelt szövetvetések ereje csak papiros értékű majd, ha a munkásság és munkaadók nemzetközi cikkel egybekapcsolt vérkeringési hálózata felmondja a szolgálatot. Nem kerresht a szervezett munkaadó a maga országa háborúján, ha ez a másik ország munkaadóját a tönk szélére juttatja, nem gyárthat egyik állam mukássága municióhalélt a máik ország munkássága számára. Ha a béke időt adna ennek a szervezetnek teljes kiépítésére, az új háború legalább is belátható időkön túlra tolódott ki. Cserk jelentést tett a főtanácsnak ** Beható fárgyalás alatt a mgyar kérdés — Hír lengyel-magyar szövetség! tárgyalásról — fi pécsi frányákról is tárgyalnak — módosítások a bolgár feltételeken — II] közfggatás Elzászban Kolozsvár, nov. 7 A kormányzótanács hivalos jelentése közli, hogy Cserk már küldött egy jelentést arról a munkájáról, amit Budapesten végzett és a jelentés alapján a békekonferencia behatóan tárgyalja a magyarországi belső válság megoldását. A kormányzótanács hivatalos jelentése közözi is, hogy egyre határozottabb formában beszélnek egy magyar lengyel szövetségről. Csak beszélnek róla, tehát valószínűleg tárgyalások folynk, amelyeknek nincsen más céljuk, mint a középeurópai német hatalommal szembeni védekezés a jövőre. Cierk jelentése Parisban Nagyszeben, nov. 7 Párisból jelenti a korrmányzótanács sarokodája. A légióba tanács kedden ülést tartó, melyen a népszavazás felett a következő államokat bízták meg felügyeleti joggal: Az allersteini kerületben — Anglia. A mariawerdri területben — Olaszország. Felsőisziléiában—Franciaorstrsig.Teschenben— Amerika Amerikát azonban a békeszerződés ratifalálásiig Franciaország In t vettesíti. A legfőbb fenés ezután tudomásul vette sir George Clernak a magyar helyzetről készített és benyújtott jelntését. Beható tárgyalás alá vette a magyar kérdést. A dunai bizottság össeállítását is alkotázták s a bizottság szervezetének tervét elfogadák. A budapesti tárgyalások Nagyszeben, nov. 7 A kormányzótanács sajtóirodája közli: Budapesti távirat szerint Cserk újabban imét tárgyalásokat folytatott Wlissich Gyuával, Andrássy Gyuléval és Wekerle Sándorral. Egyre határozottbb formában beszélnek egy ki magyar-lengyel szövetségről. A pécsi szénbányák Ugye Páris, nov. 7 A „I.’Humanité" Írja: A szövetségesek legfőbb tanácsának reggeli ülésén ismét foglalkozott az egyes főül.-tillamokbel lutheránus nemzeti tanács azon kérésével, hogy ez a tanács lépjen a német protestáns missziók helyébe, melyeknek kitörlését a versaillesi szerződés kimondotta. A legfőbb tanács a közgazdasági tanácshoz utalta át a különböző delegációknak a pécsi magyar bányáknak kihasználására vonatkozó javaslatait. Kárpótlás a német elsülyesztett hajókért Paris. nov. 7 A legfőbb tanács elhatározta, hogy a német kormánytól bionyos számú kisebb hadihajóénak, utzsidokkoknak és a fiolafelszeresééhez tartozó más anyagoknak átadását fogja bevsí- sni. A szövetségek ezeket kárpótlásul lénk a nemet hadihajóknak Soape-Frownál vaó elsúlyesítése által okozott kár megtérítése fejében. A német tengerészek az angol kikötőkben sélyesztették el hajóikat, ajtókor a versaidesi szerződést aölttek. Egy montenegrói delegátus Bikares', nov. 7 A „Le Progres" írja: Balgrádból jelentik, hogy Radovics Áél?Vás volt monenegrói miniszterelnököt • jugonáv kormány fejhatikri belkedelemánssá nevezte ki. A főtanács előtt Páris, név. 7 A szövetségesek legfőbb tanácsának hétfői ülsón szövetséges bi- 20tiság jelenése alapján el-határoz- táki rajenai szállítások szövetséges bizottságának a feloszlatását. Elhatározta továbbá, hogy azt a kérést inéri a lengyel kormányhoz, hogy nyisson meg a forgalomnak bzonyos vasútvonalakat, melyet Varsótól északra haladnak át a lengel határon. A legközelebbi ülést kedden tartották. Módosítják a bolgár feltételeket Páris, nov. 7 A Ruzéria részére megállapított végleges békefeltéeleket hétfőn ere adták et a bogár dlettádnak. Tíz napi határidejükben a bérszerződés utaló ára. A ré életkérdésekben töbonos változtatást fogadott el a főtanács, bár a feltételeket általában fenntartotta. Amit a főtanács magáévá tett Bukarest, nov. 7 A „Facla” jelenti Parisból. A legfőbb tanácsnak a bogár delegációs észrevételre vonatkozólag hozott határozata lényeleg az elenség álláspontának elfogadása. Bulgária kijelentette, hogy hajlandó a részére kis abott feltételek elfogadására, annál inkább, mert ez ország törvényhozása is így haározott, de megjegyezte, hogy mialatt a békeszerződés 45 ik szakasza értelmében Görögország kötelezi magát a kisebbségek védelmére vonatkozó rendelkezéseket . Hazautaztak a bolgár delegátusok Bukarest, nov. 7 Hivatalosan jelentik: Teodoroff és Vogsnoff bolgár delegátusok szerda este Szófiába utaztak, hogy az antantnak adandó vassz ügyében kormányuk vősítését kérjék. Az új rezsim Elzászban London, nov. 7 A .Daily Telegraph” irji. A franciák maradán Emász és Loharingin sorsát tárgyalták. A vára alkalmat egy törvényjavaslat benyújtása alatt, mely ideigenes rendszert hoz be a két tartományban, ideiglenesen fenntartva a néháy hónappal ezelőtt felállított főkormánybizási hivatalt, amelynek jelenleg M. Miller aol a főnöke. A tartományok területét a javaslat három départementre, az alsó-rajnai, felső rajnai és moreil départementre osztja, melyek mint Franciaország többi része, a francia kamara és szenáus számára már most választnak képviselőket. A javasat elfogadása előtt lefolyt vitában azt tárgyalták, hogy milyen rezsim felelne meg legjobban Elzász Lotaringia érdekeinek. Némelyek a tk vanák hogy azonnl terjesszék ki a három új départementre is ezt a centralizációt, amely a francia közigazgatás alapja. Misának Millerandnak a vita folyamán tett kijelentéseiből az tűnik ki, hogy ezek ez értelmek távolról sem általánosak a tartományokban. Némelyek szerint még nem jött el a Franciaorszéggal való teljes egyenlés órája. Mert, jóllehet arról szó sem lehat, hogy államot létesítenek az államban, mézis tandhamilsnul bizonyos morális nyughatatlanság érezhető úgy a munkások, mint a művelt osztályok körében. Számos elzászi fiatalember a körülmények örege folytán a német egyetemek szellemét szívta megába. Ezek az emberek nem kívánják szülőföldjük elválasztását Franciaországtól, a semlegességet sem, hanem csak elzászi hazafiak, akik attól tartanak, hogy hirtelen a centrelizált francia rendszerrel kerüle szembe, idegenek lesznek saját hazájukban. — Ezért, — mondotta Millerand elfogni, Jugoszláviára ez nem mondható, mert megtagadták az osztrák szerződés aláírását. Bulgária ezért ezt az óhát nyilvánította, hogy hívják fel Romániát és Jugoszláviát, hogy a kisebbségek védelmére vonatkozó rendelkezéseket írják alá akkorra, mikor Bulgária is előírja ezeket a rendelkezéseket a magára vonatkozó kötelezettséggel. A legfőbb tanács hosszú vita utén ezt a megoldást elfogadta. Elhatározta, hogy Romániát és Jugoszláviát hivatalosan értesítik erről és kétlik, hogy nem írhatják alá a bolgár békezerződést, mint az osztrák békát előzetesen alá nem írták.