Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-01 / 275. szám

ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed­évre 300 lej, egy hóra 100 lej, 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon : 5-08, 6-94 és 3-64.­­ ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 Mér Cluj-Kolozsvár, 1929. december 1. WdtsdfDdp Hans Otto Roth előterjesztette a németek deklarációját, amelyben a kisebbségi kérdés és az államsegély intézményes megoldását követelte (Bukarest, november 29.) A kamara pén­teki ülésén napirend előtt elsőnek Fritz Kon­­nert képviselő intézett interpellációt a bel­ügyi és földművelésügyi miniszterekhez a no­vember 22-én Német­tekes községben lejátszó­dott véres incidens miatt. Ez a község októ­ber 7-én egy végső agrárfórumon nyert hatá­rozattal birtokába lépett jogilag a község kö­zelében levő erdőknek, a szomszéd Ujteko község román lakói azonban a tényleges bir­tokbavételt megakadályozták. A ném­­ette­ké­siek október 22-én fát vágni mentek ki a ne­kik visszaitélt erdőkbe, amikor egy körülbelül húsz főből álló vojnik csapat támadta meg őket és véresre verte a támadásra egyáltalában fel nem készült némettekesieket, akik közül egy életveszélyesen, kettő sú­lyosan és kettő könnyebben sebesült meg- A német tekesieknek végül is a futásban kel­lett menedéket keresniük. Joanitescu belügyi államtitkár: Már­­tu­domásom van a dologról, elrendeltem az ügy­ben az ankétot és a csendőrségnek kiadtam az utasításokat. Fritz Korínért folytatja beszédét és azon­nali intézkedéseket kér a kormánytól, hogy ezek az agrár­sér­elmek, amelyek már évek óta befejezett ügyekből fakadnak, többel elő ne fordulhassanak, valamint, hogy a kormány a résztvevőket és a támadás értelmi szerzőjét példásan büntesse meg. Mann képviselő az igazságügyi miniszter­hez intéz interpellációt. Szerinte az igazság­ügyi minisztérium nagyon rosszul intézkedik akkor, amikor agrárügyek, tárgyalására messziről rendel bírókat- Felhozza azt pél­dául, hogy dési agrárügyek intézésére kolozs­vári bírókat delegálnak. Ezek utazgatása kü­lön költséget okoz az államnak. Beszéde köz­ben erős kifejezésekkel illeti az igazságü­gy­­minsztériumot. Az interpelláció nagy feltű­nést keltett a kamarában s azt egy Junian miniszter ellen irányuó újabb akció kezdeté­nek tekinti. Junian különben azonnal válaszolt, kije­lenti, hogy az ügyet meg fogja vizsgálni, a tá­madást azonban, különösen annak erőteljes hangját nem érti. Egy hepciáskodó ifjú képviselő Salamon képviselő a községi választások­ról beszél és éles hangon kritizálja a magyar Pártnak a szociáldemokratákkal szembeni viselkedését. Wil­er: Maga még nagyon fia­tal ahoz, hogy ilyen hangot használjon a parlament­ben és hogy direktívákat akarjon adni a Magyar Pártnak. Vidrighin a „magyar időkben“ Partus többségi Vidrighin­ vasúti vezér­­igazgató szerződése ügyében jelent be inter­pellációt. Madgearu pénzügyminiszter: Vidrighin kitűnő szakember, a vasútnak szüksége van rá, hogy ő álljon az élén. Vidrighin működé­se a vasút költségvetését óriási mértékben­­ csökkentette és­ más előnyökkel is járt. A szénbeszerzésnél 350 millió lejt takarított meg. A vasútnál még mindig dolgoznak oda nem való emberek, akiket a vezérigazgató eli­­miinálni fog. Vidrighin kiválóságát még a magyar időkben is elismerték. Madgearu beszédét a kamara meg­tapsolja. Madgearu: Hogyan lehet, hogy az a be­széd, amit Ön most elmondott, az ordineában már benne van. Partus: Én magam küldtem be. Legyen nagylelkű Vidrighin és legyen olyan jó ha­zafi, hogy mondjon le a busás fizetésről és fogadjon ?i kis? ,biti is. Kritizált a többségi szónok Napirenden a felirati villában Pamfiliu Joani­­tescu többségi képviselő az első szónok. Főképpen a gazdasági kérdésekkel foglalkozott, egyes vállala­tok működésével, s közöttük megemlíti a resicai és lupényi vállalatokat, ahol a vezetők busás osztalé­kokat kapnak, a munkások azonban a legnagyobb nyomorral küzdenek. Az államnak kényszerítenie kell a vállalatokat emberséges bánásmódra. Rátér a vasút helyzetére, ahol a kisemberek és a munká­sok helyzete a lehető legrosszabb. Több esetet hoz fel, többek között a vasúti nyugdíjpénztár igazga­tójának, Fráterénak esetét, aki ma is a pénztár élén áll, bár visszaélések derültek ki róla, sőt elnöke a vasút fegyelmi bizottságának is és így ő, akit el kellene ítélni, ítélkezik mások felett. Foglalko­zik a közhivatalnokok mozgalmával, amelyet sze­rinte a liberálisok élesztgetnek. Megállapítja, hogy programmja­ alapján egyedül a jelenlegi kormány hivatott arra, hogy a kisebbségi problémát megold­ói. Meg is fogja oldani, a kisebbségektől megértést és lajalitást kér a kormány irányában. A felirati fa líbiaiét megszavazza. Hans Otto Roth» deklarációi» A következő szónok Hans Otto Roth, aki a romániai németség nevében a következő deklará­ciót teszi: — A német kisebbség tíz év óta várja a ro­mániai kisebbségi kérdés megoldását. Elérkezett az a pillanat, amikor olyan megoldást kell hozni, amely az idők szellemével és a kisebbségek törté­nelmi, politikai és kulturális hagyományaival össz­hangban áll. Erről a német kisebbség annál is in­kább meg volt győződve, mivel a miniszterelnöktől több ízben ígéretet kapott arra nézve, hogy a ki­sebbségi törvényt a kormány régebben az ülésszak­ban előterjeszti. Ezekre az ígéretekre támaszkodva, feltétlenül elvárta, hogy a jelen trónbeszéd a bejelentett törvények közt foglalkozni fog a kisebbségi kérdéssel is. Eljen ezért nagy meglepetéssel tapasztalta, hogy az ülésszakot megnyitó királyi kéziratból a törvény hivatalos bejelentése hiányzik. A kormánynak ezt a magatartását a német kisebbség annál kevésbbé­l tudja megérteni, mivel a bejelentett törvények közt olyanok is sze­repelnek, amelyek nem olyan nagyfontossá­­gúak még a kormányra nézve se, mint a ki­sebbségi törvény. Annál megdöbbentőbb ez, mert külföldi lapokban és a belföldi sajtóban szellőztették a közvélemény előtt azt a hírt, hogy a kisebbségi kérdést teljesen rendezik Romániában, sőt bizottságok mentek ki külföldi államokba a kérdés tanulmányozására. Ez a helyzet a németséget gondolkozóba ejti. A jelen­legi kormánytól azonba­n nem láttunk olyan törek­vést­, hogy a kisebbségek érdekeit sértő régebbi tör­vényeket a kisebbségi törvény elkészültéig javítani és a kisebbségek szempontjából könnyíteni óhajta­nák-Megemlíti többek között Hans Otto Roth az érettségi törvényt, amely úgy maradt, ahogyan Ahgbeleseu megszerkesztette, majd így folytatja: — A közigazgatási törvény megszavazása és alkalmazása során is nagy kiábrándulás érte a né­m­et kisebbséget, legsúlyosabb sérelme azonban a kuturális téren van. . . A németség elérkezett teherbíró képességé­nek legvégső határához és a jelenben csak nagy hősiességgel tudja fentartani évszá­zados iskoláit. Az állam nem mutat hajlandóságot abban az irány­ban, hogy a kisebbségi iskolákat komolyan támo-kérem a kormánytól az államsegély kérdésének intézményes for­­mában való rendezését és az, 1930 évi költségvetésbe való beiktatáséit. Beszédét így fejezi be: — Elérkezett az utolsó óra. Visszautasítás a kormány részéről, komoly politikai következmé­nyeknek lehet az okozója. Ha a kulturális téren változás n­em áll be, akkor a német kisebbség, is mely nyolcszáz éves múltra tekint vissza, létezé­sének legnehezebb napjai elé néz. A válaszfelirati javaslatot nem fogadja el. A vaj dahrniyadi posta, botránya A szenátus pénteki ülésén Gyárfás Elemér dr. interpellációt intézett a közlekedésügyi, valamint ipar- és kereskedelemügyi miniszterekhez. — Vajdahunyadon — mondotta Gyárfás Elemér dr. A negyvenöt éve egy komoly munkásságú bank működik, amelyet Vajdahunyadi Takarékpénz­tár Rt. név alatt alapítottak. A törvényszéken a cég mindkét nyelven be van jegyezi és mindkét név szerepel a bank székházának homlokza­in s a rész­vénytársaság kereskedelmi levélpapírja,­ és boríték­ján is, mert hiszen a bank részvényesei legnagyobb részben magyarok. A vajdahunyadi postahivatal fő­nöke, Petre Sahu és levélkihordója, A. Crisan kö­vetkezetesen zaklatják a bankot azáltal, hogy nem kézbesítik a bank címére érkezett leveleket, ha a bank címét magyarul írták a levélborítékra, még akkor se, ha a magyar elnevezés mellett fel van tün­tetve az intézet neve románul is. Tekintettel arra, hogy a nemzeti párt a magyar éra alatt a­nnak ide­jén állást foglalt, hogy a városok és falvak nevei a levélcímeken ne csak az állam hivatalos nyelvén le­gyenek felírhatók, tekintettel arra, hogy nem léte­zik semmiféle törvényes intézkedés, amely megtil­taná az ipar és kereskedelmi vállalatok másnyelvű elnevezését, a postahivatalnál minden közbenjárás hiábavalónak bizonyult, kéri a közlekedésügyi mi­nisztert, sürgősen intézkedjék a visszaélés megszün­tetése végett. Milozi a vizsgálóbírónál Milozi rendőrigazgató a bukaresti rendőrségi ismeretes botrány hőse, pénteken megjelent a vizs­gálóbíró előtt. Milozic kihallgatása mintegy három óráig tartott. gassa. Ezenkívül az oktatás nem szabad. Mai számunk az oldal Madgearu: Mondjon le maga a képviseői napidijáról. Partus: Előbb mondjon le ön s az összes miniszterek.

Next