Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-01 / 121. szám

3­01 Cház BUDAPEST ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed­évre 300 lej, egy hóra 100 lej, 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5­08, 6-94. XIII. évfolyam 121-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. f .* Cluj-Kolozsvár, 1930. június 1. Vasás­lap ^iflfflMMt­agyar tárgyalások. * '■ z­.­­ • T A román-magyar kereskedelmi tárgyalások első szakasza'''véget ért. Nicki Alfréd, m­eghatal­­mazott magyar miniszter közlése szerint a tarifális konvenció tekintetében még csak közeledés történt a két állam között, de az állategészségügyi kon­venció tekintetében már részletekre is kiható meg­állapodás jött létre. A tárgyalások egyelőre félbe­szakadtak, de csupán azért, mert Nicklnek Buda­pestre kellett utaznia, hogy a magyar-cseh tár­gyalásokon vegyen részt. A magyar-román kereskedelmi­á­rgyalások be­vezetését a józan politikai me­gondolás szugge­­rálta. Román statisztika mutatja ki, hogy Románia az elmúlt évben kilencvenhétmillió pengő értékű árut szállított Magyarországnak, ezzel szemben csak negyvenkétmillió pengő magy­ar áru került be Romániába. Romániának e statisztika tanulsága szerint még fontosabb érdeke, hogy a kereskedelmi szerződés, az elevenebb összeköttetés Magyar­­országgal létrejöjjön, mint Magyarországnak. Románia keres Magyarországon, Románia költség­­vetésében aktív határozottsággal játszanak szere­pet a magyarországi tételek és bizonyára Románia a jövőben fokozottabb mértékben fog jól kijönni ez összeköttetésből, ha elmélyíti, barátságosabbá teszi és megfosztja az önnönmagáért való nemze­­tieskedés­politika jelszavaitól. Egyáltalában: Romániának rá kell már jönnie egyszer, hogy a gazdasági elszigetelődés mennyire vészes luxus abban az időben, amikor országunk gazdaságilag eddig soha nem tapasztalt mélypontra jutott. Maniuék a liberális párt gazdasági politiká­jának a komor örökségét vették át, de akkor foga­dalmat tettek, hogy gazdasági politikájuk mozgé­konyabb, korszerűbb, európaiabb lesz az eddigi­nél. Nem egyszer hangoztatták, hogy kitárják a kapuit a külföldi tőkének, árunak és nem állják útját az európai gazdasági élet természetes vér­keringésének. Ennek első feltétele az lett volna, hogy építsék le egyszer a szomszédos államok­kal a vízumot és ne kötözzék meg az egyik ország­ból másikba való átkelés szabad fluktuációját. Vall­juk be őszintén, Románia, még ha nem is a nyugati államok, de Magyarország példáját idéz­zük, a többi államokhoz képest érhetetlen módon ragaszkodik a személycsere indokolatlan meg­nehezítéséhez. Magyarországon a külföldiek tar­tózkodása nem jár olyan sok hókusz-pókusszal, nem kell sziguranciákra és külön rendőrségekre szaladgálnak, a szálloda portása öt perc alatt el­intézi a szükséges formalitásokat. Magyarországon például nem kell a külföldieknek nehéz obulusokat lekopogtatniuk, azért, mert átjöttek az országba. Romániában azonban, ha mindjárt ebben az évben a külföldi fürdőző vendégeknek először helyezik kilátásba a vizumdij elengedését, még mindig ne­héz százasokat, még mindig vizumdíjnak megfelelő dupla összegeket kell lefizetnie ,,idegenadó” címen. Magyarországon alig van már hónap, hogy a kül­földiek ne utazhassanak vasúti kedvezménnyel, Romániában nos,, Romániában hol tartunk még ettől?! Ezek mind csak részjelenségek és nem tartoz­nak szorosan az elindult román-magyar kereske­delmi tárgyalásokhoz. Ám, mindenesetre ezeket a kis anomáliákat hatályon kívül helyező intézkedé­sek olajazottabbá tudnák tenni a nagy dolgokért folyó tárgyalásokat is. Miért ne gondolkozzon Románia emelkedettebb szellemben, ha ez nem túl­ságosan veszi igénybe a költségvetését, viszont az anyagiakon kívül a presztízsét is emeli? | Román, angol, francia, né- |­met, magyar, olasz, cseh- | szlovák, szerb, horvát | fordítások, gépbediktálás, másolás, sokszoro­­S ju­ditás DR. MANDEL FORDÍTÓ IRODÁBAN. | gf Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului No. 9. sa /TAXA POSTAUL PLA­­TITA IN NUMERAR NO. 24256—927. „Győztem, a szondatüzet kioltottam“ - táviratozta Moreniből a katasztrófa pillana­tában Lázár mérnök Lázár a kishalt 82-es szondát okolja és most is bízik az oltási mun­kálatok sikerében — A parlamentben élesen támadták Lázárt, aki tíz milliót kapott a kudarcért — Xl'iü­ldölt munkatársmm­lít­ó (Morenii, május 30.) Részletesen beszámolt a Ke­leti Újság a morenii szondatűz kudarcba fulladt oltási kísérletéről, amely egy ember életébe és 29 ember se­besülésébe került. Bukaresti munkatársunk kiutazott Morenibe, amely felé most az egész ország érdeklődése fordul. A 106-os szonda körül, mintegy félkilométeres tá­volságban nagy tömegek állnak. A kiváncsiak elfog­lalták a magaslatokat, a környék összes jobb kilátó­helyeit. Mindenütt csendőrkordon. Leigazoltatják a tudósítókat s a kis intermezzó után a hármas számú alagút felé közeledhetünk, amelynek szájából füstfel­hő és lángoszlop is tör elő fülsiketítő sistergéssel. A dombocska túlsó oldalán van a végzetes kráter. A hegyről lelöveti Uszálgettünk Lázár mérnök­kel, aki a következőket mondotta : Lázár: „A 82-es szonda idézte elő a katasztrófát!” — Kedden délben 12 órakor történt a szonda el­­dugás­a. A munkálatok mindössze három percig tar­tottak. Két szivattyú munkához látott és óriási meny­­nyiségű vizet szorítot­t a csőbe. Délután három órakor a Romano Americana Társaság 82-es számú elhagyott szondája, amelyről nekem nem volt tudomásom és amely a 160-astól mindössze 8—10 méter távolságban van, meglepetésszerűen működni kezdett s a gázok nyomá­sa alatt homokot dobott fel. A homokkal kődarabok is kerültek felszínre. Ekkor már bizonyos volt, hogy a két szonda között geológiai kapcsolatok vannak. A homok és a­ kavicsok mind nagyobb erővel tódultak ki, a nyomás ereje egyre növekedett, úgy, hogy egy-egy kődarab öt-hat kilométer távolságra is elröpült. A nagy nyomás miatt a 82-es szonda régi­­csöve elgör­bült, nyílása eldugult és a gátak feszíteni kezdték a szomszédságban levő és általam épített hármas alagút oldalát. Ez így tartott szerda reggel fél haziig, amikor megtörtént a sajnálatos katasztrófa. A többit már tudják az urak. A magam részéről kijelentem, hogy a lelkiismeretem nyugodt. Megtettem a legszélesebb körű óvintézkedéseket, amire bizonyíték az, hogy a 160-as szonda körül kiépített betonkamra és az abban levő gépek most is érintetlenek. Állítom, hogy a szonda ma el volna oltva, ha a 82-es olyan végzetesen és váratla­nul közre nem­ játszik, de kijelentem, hogy a munkát folytatni fogom s a tüzet el fogom oltani. Mit mond az egyik sebesült munkás? Ezután a kórházat látogattuk meg, ahol a sebe­sültek feküsznek. Jelenleg már csak három sebesült van, s ezeket is pénteken Ploestibe szállították. Egy Szabó György nevű szilágymegyei munkással beszél­gettünk, aki elmondotta a munkálatok történetét. Az alagút építési munkálatai 150 méterig zavartalanul ha­ladtak előre. Ekkor villamos szellőztetős­ állítottak be, amely percenként 3000 köbméter levegőt frissített fel. Kétszázhatvan méternél érték el a munkálatok a 160- as szonda négyes csőrendszerét. A levegő ekkor 50 százalék gázt tartalmazott s a munkásokat gázmaszk­kal szerelték fel. A cső körül kis kamrát vájtak, ezt kibetonozták és benne helyezték el a gépeket. Péntek éjjel a szivattyúk dolgozni kezdtek s a nyomás 116 atmoszférára csökkent. Lázár mérnök felvillanyozva buzdította munkára a munkásokat. Csakhamar átfúr­ták a második és harmadik csövet, amikor egy fogas­kerék elromlott, de ezt hamar pótolták. Vizet és ho­mokot­ szorítottak be a csőbe, a nyomás állandóan csökkent, úgyhogy nem volt kétséges az oltás sikere. Kedden délben az utolsó csövet is átfúrták. Néhány perc alatt elhelyezték a készüléket, amely teljesen le­fogta a cső nyílását. Fenn a tűz még lobbant egyet­­egyet s azután hirtelen kialudt. Ekkor lépett munkába a 82-es szonda, amely 1914 óta halott volt. A kirepülő homok és a kődarabok valóságos pánikot keltet­tek a lakosság között. Szerda reggel dugult el a 82-es nyila­sa. A gázak átitatták a felső földréteget és fél hatkor hajnalban áttörték az alagút kettős deszkafalát. Vala­hol szikra pattant ki és fülsiketítő zajjal történt meg a robbanás. Az alagút szájához közel levő 26 munkás és 3 mérnök fejvesztetten menekült a Szűzten­­gerből. Ugyanekkor, amikor a föld ősereje diadalmasan zúzta szét az ideiglenesen rárakott bilincseket, a mo­renii postahivatalban a kisasszony táviratot, kopogott: „Győztem, a 160-as szonda tüzet sikerült kiolts nova, " Lázár mérnök.” Persze a 160-as szonda nem tudott a távirat fel­adásáról. A jelenlegi helyzet az, hogy a 82-es szonda ismét lángot kapott­ és ebben a pillanatban 30 méter magas­ra törnek elő a lángnyelvek. A 160-as szondánál és az alagút szájánál enyhült a tűz. Most a 160-as felső nyí­lását akarják teljesen eldugaszolni és hozzálátnak a® alagút oltásához is. Ide homokot és vizet pumpálnak. K. E. Lázár mérnök tízmilliója a kamarában A kamarában napirend előtt Badoiu képviselő kéri a pénzügyminisztertől, hogy a hadikártalaní­­tások kérdését minél sürgősebben rendezze. Madgearu bejelenti, hogy a hágai egyezmény­ből Romániának jutó anyagi javak ügyének tisz­tázása után, ami valószínűleg szeptember 1-éig megtörténik, azonnal megkezdik a kártalanítások­nak a legmagasabb kvóta szerinti kifizetését. Pistiner a szocialista párt nevében és iniciatí­­vájából törvényjavaslatot nyújt be a jelenlegi vá­lasztási törvény módosítására. Kifejti, hogy sze­rintük a kormány első kötelessége lett volna a jelenlegi fascista jellegű törvény megváltoztatása, mivel azonban ezt nem tették meg, a szocialista párt beterjeszti az ő elgondolása szerint elkészített javaslatot. Mata képviselő, (besszarábiai), az igazságügy­minisztertől az uzsora letörésére szolgáló törvény­javaslatot kér, mivel a falusiak 60—120 százalékos kamatot is fizetnek. Ceasoglu lupista a morenii katasztrófa ügyé­ben interpellál. Ez szerinte annak a nepotizmusnak a következménye, amelyet a Maniu-kormány be­vezetett. Lazar mérnök siért kapta meg az oltási engedélyt, mivel a jelenlegi kormány híve. Madgearu: Hogyan állíthat ilyet? Lázár mér­nök tizenkét éve áll az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium szolgálatában, azelőtt pedig az UEG- nél dolgozott. A többség nem akarja Ceasoglut szóhoz en­gedni, aki ez ellen tiltakozik. Joga van beszélni — mondja — és az országnak tudomására hozni, hogy Lázár mérnök 10 milliót kapott és az ország ezt egy halottal és 29 sebesülttel fizette meg. Napirenden egy után a szesztörvény szerepelt. Mai számunk 12 oldal

Next