Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)

1931-04-01 / 74. szám

BUDAPEST TAXA POSTAID f’tA­­TTTA IN I-TMJSKAjR No. •H2BA -927. ELÖILIJEIÉS KF.I.Fm.lWlW : l ívre 1200 lej, félévre 600­ lej, negyed évre 300 lej, egy bóra 100 lej. Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Plata Uniris (Főtéri ) , Telefon: 5­08, 6-91. XIV. évfolyam 74-ik szánt ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON ! 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. '­r VOICU NITESCU TÖRVÉNYE Ez a kormány a meglepetések kormánya. Törvénytervezeteit gondosan eltitkolja, eszébe se jut, hogy a szaktestületeknek megmutassa, tanácsot kérjen tőlük, ellenben azon az elvi ala­pon, hogy a kormányférfiaknak mindent job­ban kell tudniuk, váratlanul szokta beterjesz­teni a miniszteri zsenialitásnak legfrissebb bi­zonyítékát. Ez történt a sajtótörvény javaslatá­val is. Ez a törvény is — mint minden sajtótör­vény, — azzal az obligáttá vált bevezetéssel kez­di, hogy a gondolat terjesztése teljesen szabad és utána a paragrafusok legraffináltabb csűré­sével és csavarásával állítja fel azoknak a „kivételekének légióját, amikor a papiroson le­vő sajtószabadságért évekre szóló börtönbünte­tések és súlyos pénzbüntetések járnak ki annak a vakmerőnek, akit megtévesztett a sajtótör­vény első mondatának farkasverme. Sajnos, mi nem vagyunk sem politikusok, sem képviselők és így nem lehetünk abban a helyzetben, hogy egyszeri áttekintésre kimerí­tő kritikát mondjunk a tervezet fölött. Pedig sietnünk kell, mert ahogy mi a kormány gyors­talpaló rendszerét ismerjük, néhány nap múlva már minden szavunkért bírói eljárás, börtön és kártérítési kötelezettség fenyeget. Rövid és futólagos áttekintésre azonban né­hány elrettentő példával mégis tudunk h­osgál­ni. Az úgynevezett 27-ik­ szakasz nem keveseb­bel fenyegeti a lapokat, mint azzal, hogy­ a jövő­ben a képviselők fogják írni az újságokat. Esze­rint ugyanis az a lap, amely valamelyik szónok­nak olyan szavakat tulajdonít, amelyeket nem mondott, vagy egyes szónoklatok fontosabb ré­szeit szándékosan kihagyja, köteles a kamarai elnök felhívására a szónoklatot egészében kö­zölni. Szép kilátások! Erre csak az lehet a vá­lasz, hogy a lapok egyáltalában óvakodni fog­nak közölni a szószátyár képviselők­­rációit. Vigyázat, képviselő urak, a fegyver hátrafelé is elsülhet! Pénzbírság mindenre. Bejelentési kötelezett­ség elmulasztása: háromezer lejtől tízezer lejig terjedő pénzbírság. Felségsértés: öt év, negy­ventől százezer lej. Börtön és pénzbüntetés a külföldi állam diplomáciai képviselőinek meg­sértéséért, rágalmazásért és becsületsértésért is­mét súlyos börtönbüntetés és pénzbüntetés Csakhogy azt már tudjuk, hogy a legnotóriu­­sabb szélhámos és panamista is megrágalma­­zottnak tekinti magát, ha igazat írnak róla. Végül, ami a legsúlyosabb, a sajtótörvény visszaható erejű és a jelenlegi sajtóperekre is vonatkozik. Voicu Nitescu miniszter úr, ez ta­lán csak nem védekezés azok ellen az újságcik­kék ellen, amelyek az ön hevenyészett és a saj­tót gúzsbakötni akaró törvényjavaslatát fogják méltó kritikában részesíteni? Ez azonban nem fog visszatartani bennünket attól, hogy alapo­san és félelem nélkül elhúzzuk a port ezen a tör­­vénytervezeten, amely sohasem volt időszerűtle­nebb, mint a panamák és korrupció virágzásá­nak korszakában. az új szálloda BucurestiNEW-YORKGrivitei 143 és „HOTEL MARINA“, Bázeli 3. az északi pályaudvar mellett. Egy ágyas szo­bák 100—120 Lei, két ágyas szobák 140—160 Lei, bezárólag az összes illetékekkel. Modern berendezés: gőzfűtés, meleg és hideg víz az összes szobákban, fürdő, parkett és kifogás­talan kiszolgálás. Hivatalnokok és utazók ár­engedményben részesülnek. Európa legmagasabb telefon­tarifájának a felemelését határozta el a minisztertanács A rokkantak nyugdíjának törvényét halogatják Anghelescu kirohanása a kisebbségek ellen (Bukarest, március 30.) A kamara hétfő dél­előtti ülésén dr. Lupu előterjeszti interpelláció­ját a telefontársaság tarifaemelése tárgyában. Felolvassa a többi európai ország telefontari­fájáról szóló kimutatást és bizonyítja, hogy a mi tarifánk a legma­gasabb. A közlekedésügyi minisztérium illetékes bi­zottsága elutasította a telefontársaság tarifa­emelési kérését, mire Raducanu miniszter a bi­zottság megkerülésével egyenesen a miniszter­­tanács elé vitte és el is fogadtatta a tarifaeme­lést. A miniszter félrevezette a minisztertanácsot. Raducanu: A felemelt tarifa nem lép most érvénybe, csak klór, ha majd a modern fel­szerelések osza­is elteltek. Lupu: Akkor miért publikálták a tarifát most és olyan sürgősen a hivatalos lapban? A miniszter a bűnös és ezért bizalmatlansági in­dítványt fog ellene beterjeszteni. Ha a kor­mány Raducanuval szolidaritást vállal, akkor ő is felelős lesz ezért az indokolatlan állami árdrágításért. D. R. Joan Rosen: Sajnálja, hogy a telefon­társaság koncessziójának parlamenti vitája al­kalmával kifejtett aggályai olyan hamar va­lóra váltak. A minisztertanácsnak nem lett­­ volna szabad ebben a kérdésben ilyen elhamar­­­kodottan dönteni. Délután Cosma kormánypárti az erdélyi agrársérelmek ügyében intéz közlést a földmi­­velésügyi miniszterhez. Sajnálattal látja, hogy még a régi rezsim idejéből származó ag­rársérelmeket sem hajlandók orvosolni. Különösen Arad megyéből kapott sok ilyen pa­naszt. Mirescu szocialista közli, hogy a Le Mau­rg bukaresti gyár mintegy nyolcvanmillió lejjel károsította meg az államot. Pamfil Seicaru bejelenti, hogy a brassói re­pülőgépgyár működéséről interpellálni fog. Lupu dr. ismételten kéri, hogy minél előbb vegyék tárgyalás alá a volt osztrák­magyar hadsereg rokkantjainak nyug­­díjáról szóló javaslatot. Wilfer József, magyarpárti képviselő ugyancsak ezt indítványozza. Elmondja, hogy erre a törvényre már nagyon régen szükség lett volna. Nem engedhető meg, hogy amikor a kamara fontos, vagy kevésbé fontos törvé­nyekkel egész üléseken át foglalkozik, ilyen fon­tos javaslatokat elhanyagoljon. A kamara végül megszavazza a Mezőgaz­dasági Földhitelintézet felállításáról szóló tör­vényt is. A­ssesiates ülése A szenátus délelőtti ülésén a dicsőszentmár­­toni robbanóanyaggyár létesítéséről való javas­lat fölött Gyárfás Elemér és Manoilescu mi­niszter éles polémiába keveredtek. Gyárfás beszédét, amelyben kritikában részesítette a ja­vaslatot, holnapi számunkban ismertetjük. A szenátus a javaslatot megszavazta. Ezután a főiskolai oktatásról szóló javasla­tot veszik elő. Anghelescu volt miniszter élesen kritizálja a javaslatot, amelynél nem vették figyelembe az egyetemi tanárok propozícióit. — Pedig — mondotta, — az egyetemi tanács áll annyira hivatása magaslatán, mint a sze­nátus. Nagy zaj tör ki, Mihaiescu szenátor az emelvény elé rohan és a kvesztorok vezetik vissza a helyére. Anghelescu hangoztatja, hogy az egyete­mek túlnépesek, ami ugyancsak Costachescu hibája, mert megkönnyítette a bakkalaureátust. Az ő idejében negyven százalék ment át csak a vizsgán, a Costachescu éra alatt 50—51 szá­zalék. Costachescu azzal védekezik, hogy a bakka­­laureátust főleg azért könnyítette meg, hogy véget vessen a kisebbség folytonos panaszai­nak. Anghelescu egy másik panasza az, hogy az ifjúság főleg az elméleti pályákra tódul, ami nem is csoda, hiszen Costachescu 55 szakiskolát szüntetett meg. Costachescu: Csak olyanokat szüntettem meg, amelyben több volt a mester és a tanár, m­int a ns******-› r!LóL----L­Anghelescu különösen a szászvárosi szakis­kola megszüntetését sérelmezi. Crinciu szenátor segítségére siet Costachescu­­nak. Rámutat arra, hogy különösen Erdélyben a szakiskolák minden reális alap nélküliek. Anghelescu: Növendékeket kellett volna ke­ríteni oda a parasztság köréből, nem pedig meg­szüntetni az iskolát. Szigorítani kellett volna az egyetemi felvételi rendszert, ehelyett azon­­ban eltörölték a felvételi vizsgát. Az eredeti ja­vaslatban benne is volt a felvételi vizsga, de ekkor jött Sándor József szenátor úr s a mi­niszter kénytelen volt meghátrálni előtte, pedig ez a románság háttérbe szorítását jelenti, hiszen, a kisebbségi iskolákban a növendékek 90—100 százaléka is átmegy, míg az állami iskolákban legfeljebb csak hatvan százalék. Sándor József: Ennek meg van a maga lé­lektani oka. Anghelescu: No, arra kiváncsi vagyok. Sándor József: A magyar rezsim alatt a ro­mán diákok szorgalmasabban tanultak talán, mint a magyarok, mivel nehezebb volt az érvé­nyesülésük. Most fordítva van a dolog. Az élet nehézségei nagyobb szorgalomra kényszerítik a magyar diákokat. A­nghelescu: Hagyja csak kedves Sándor, erre igazán nem lehetett ezt visszavezetni, hi­szen a románok értelmesebbek is, szorgalmasab­bak is, mint a magyarok. A szenátus derültséggel fogadja Anghelescu kiszólását.

Next