Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1932-06-01 / 123. szám

X *»«*»* utas m Előfizetés belföldön: Egy évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 fal. országos magyarpárti lap Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 508. 6.94 XV. évfolyam # 123. szám Előfizetés Magyarországon: Egy évre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12,30 P. Favas szám ára 20 fillér. Ilrgstoianu beismeri nyilatkozatá­­ban, hogy a franciák az aj törvé­nyek visszacsinálását kívánják A pénzügyminiszter megkritizálja a Risték szakértelmét A kormány nem akar távozni . Az uralkodó telefonon beszélt Titulescuval (Bukarest, május 30.) Bukarestben szomba­ton és vasárnap elterjedt az a hír, hogy Iorga miniszterelnök befejezett elhatározása a lemon­dás. Hétfőn Kolozsváron a közönség körében már befejezett tényként híresztelték, hogy a kormány lemondott. Egyes bukaresti lapok úgy magyarázzák e híreket, hogy Iorga minisz­terelnök tényleg a lemondási szándékát emle­gette környezetében s a nagyközönség, illető­leg politikai körök köreiben ezt a lemondást természetesnek gondolták az után, hogy az or­szág tanítói és tanárai olyan élesen és olyan nag­­­gyl ,ingósággal szavaztak bizalmatlan­ságot Iorgának, közoktatásügyi miniszterük­nek. A pénzügyi helyzetben a súlyos megálla­pítások után nincsen változás. Argetoianu ad most magyarázatot a Kist lesújtó jelentéséhez s bár elismeri, hogy igaza van, professzorosnak mondja a francia véleménynek azt a részét, amely sötétbeugrásnak minősíti a mostani kor­mány pénzügyi törvényeit. A pénzügyminisz­ter is elismeri, hogy a franciák e törvények visszacsinálását kívánják. Argetoianu nyilatkozik Ristről. Arget­oanu pénzügyminiszter inter­jút adott Scrutator­nak, az Adeverul munkatársá­nak a Rist-jelentésről. — Kist jogosan állapította meg — mondotta Argetoianu —, hogy nem tartottuk be azokat a kötelezettsé­geket, amelyeket az 1929. évi pénzügyi törvényekben vállaltattak, sem a stabili­zációval kapcsolatos bizonyos megálla­­podásokat. — Az 1930. és 1931. évi költségvetéseket úgy állították össze, hogy nem számoltak a deflációs periódus megkezdésével és felemelték a bevé­teli tételeket, noha előrelátható volt, hogy azok nem folynak be. A fő pontja azonban a Rist-je­­lentésnek az, hogy a stabilizációt követő költ­ségvetések végrehajtásánál történtek nagy hi­bák azzal, hogy nem tartották be az állami kö­telezettségek és­ az állami költségek pontos el­különítését, ami deficitet eredményezett. Risz viszont az 1932. évi költségvetést, amelyet én állítottam össze, minden tekintetben jóvá­hagyta és hangoztatta, hogy ezt a legszigorúb­ban kell alkalmazni. — Rist jelentéséből, amely különben na­gyon professzoros, ex katedra jellegű — mon­dotta Argetoianu­s —, megállapítható, hogy könnyebb dolog kritizálni és nehezebb dolog a teljesen gyakorlati téren megmaradni. A jelen­tés második részében Rist a pénzügyi törvények halmozásával vá­dolja a kormányt és itt a mezőgazdasági tartozások szanálásáról szóló törvény­ről és a szeszmonopólium törvényéről beszél. Kéri ezeknek megszüntetését és azt, hogy az alkohol­rezsimmel az 1927. évi szituációra tér­jünk vissza. Az intervjú végén Argetoianu hangoztatta, hogy ezt a jelentést nem lehet a kormány ellen kihasználni, mint ahogy azt az ellenzéki lapok teszik. A helyzet az, hogy a jelenlegi pénzügyi szituációban Rist akármilyen dicsérete mellett era várhatna az ország külföldi kölcsönt, leg­feljebb Franciaország felől van bizonyos ilyen remény. Az első lehetőség azonban önmagunk­ban van. Iorga a keddi tanácskozásról A kedden délelőtt az uralkodó elnökletével megtartandó minisztertanácson az új költség­­vetési módosításokat fogják megtárgyalni a kormány tagjai. A Neamul Romanesc, Iorga lapja a következőket írja ezzel kapcsolatban: — A lapok az uralkodó elnöklete alatt ked­den megtartandó minisztertanácsot a legkülön­bözőbben kommentálják. A minisztertanács célja a miniszterelnök által előterjesztett meg­oldásokat kivizsgálni, amely megoldásokat az uralkodó elfogadta a tárgyalás alapjául. A meg­oldások egyébként fedik a pénzügyminiszter in­tencióit. Hol késik a jelentés közzététele ? Rist jelentését hivatalosan még nem tet­ték közzé s a késlekedést a kormány azzal indo­kolja, hogy a közreadáshoz először meg kell szereznie a francia szakértő hozzájárulását. A Cuvântul azt is tudni véli, hogy Rist néhány­ nap múlva visszatér Romániába. A helyzet az, amint az ellenzéki lapok ír­ják, hogy a kormány a jelentést nem Risttől kapta meg, hanem diplomáciai után a francia kormánytól s így annak közzététele, vagy közzé nem tétele egyedül a román kormány elhatározásá­tól függ. Kétségtelen, hogy a jelentés egyik vagy másik forrásból közelebbről egész terjedelmében nap­világot lát, ami nagyon is kívánatos volna, hogy a közvélemény végre a sok kommentár helyett világosan lássa, hogy mi a helyzet. A Dimineata című lap Párisból úgy érte­sül, hogy a francia kormány egyáltalában nem fűzött olyan megjegyzéseket a Rist-féle jelen­téshez, mint amilyeneket a bukaresti ellenzéki sajtó közöl. Párisban nem gondolnak arra, hogy, a román-francia viszonyt az eddigihez képest megváltozódnak tekintsék. Argetoianut dilettánsnak minősítik A Viitorul újból erélyesen követeli a kor­mány távozását. A lap lelkiismeretlenségnek nevezi azt a magatartást, amellyel a kormány még mindig azt hiszi magáról, hogy ő mentheti meg a helyzetet s azt írja, hogy Argetoianunak a könnyedségét, amellyel a dolgokat veszi, a külföldön bűnös dilettanizmusnak nevezik. A krízis kétirányú: anyagi és bizlmi kérdés. Feltéve, hogy a kormány úrrá tudna lenni az anyagi krízisen, a vele szemben megnyilvá­nuló bizalmatlansággal akkor sem tudna meg­küzdeni. Az uralkodó telefonon beszélt Titulescuval Azt a hírt, hogy az uralkodó Titulescut ha­zahívta volna, a hétfő reggeli lapok határozot­tan cáfolják. Tényleg az­ történt, hogy pénteken az uralkodó és Argetoianu pénzügyminiszter telefonbeszélgetést foly­tattak Genfben tartózkodó Titulescuval. A beszélgetésről hivatalosan közült, hogy a jó­­vátételi konferencia problémái körül forgott. A francia vasúti szakértő is leépíttet Leverve francia vasúti szakértő kétszázöt­venmillió lej értékű vasúti szállítás törlését ja­vasolta a költségvetésből. Ebből az összegbő­ls százmillió befektetés, negyvenmillió pályafen­­tartási költség, a többi anyagbeszerzés és javí­tás lett volna. A francia szakértő egyébként va­sárnap délelőtt elutazott Párisba. Oroszország felkészülten néz az új japán támadások elé (Berlin, május 30.) A Vossische Zeitung je­lenti Moszkvából, hogy az orosz fővárosban ké­szen állanak arra, hogy szükség esetén az újon­nan létesített gyártelepeket hadianyaggyártó üzemeké alakítsák át. Oroszország a megfelelő katonai intézkedéseket tá­­volkeleten megtette s az oroszok nem félnek attól, hogy japán tá­madás a szélsőkeleti orosz határok ellen külö­nösebb meglepetést hozzon. Moszkvában hangoztatják, hogy a szovjet nem kíván idegen területeket, de viszont nem hajlandó feladni egy talpalatnyi orosz területet sem. A német főváros némely köreiben arról is beszélnek, hogy az oroszok japán támadás ese­tén a Bajkál-tóig visszavonulnának s a mand­zsuriai guerillaharcosok kelet felől jövő táma­dásaival igyekeznének lehetetlenné az esetleg támadó japánok helyzetét, de e kombinációnak kevés valószínűsége van. (London, május 30.) Tokiói jelentés szerint a Saito-kormány első minisztertanácsán a mandzsúriai hadműveletek erélyes folytatását határozták el s e célra újabb tízezer főnyi ka­tonaságot indítottak útba Mandzsúria északi részébe. Nincs kizárva, hogy e csapatszállít­­mányt még újabb csapatok Mandzsúriába kül­dése követi. Moszkvában növekvő aggodalommal figye­lik a mandzsúriai japán terjeszkedést. Számí­tanak arra, hogy az Egyesült Államok diplo­máciai és gazdasági nyomással gátat fog vetni J­apán továbbterjeszkedésének. Megnyugtató­nak tartják ebből a szempontból az amerikai flotta meghagyását a Csendes-óceánon.

Next