Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-01 / 49. szám

Előfizetés belföldök: egy évre 800, félévre 400, negyedévre­ 200, egy hóra 70­0. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 508. • Előfizetés Magyarországon: Egy évre 50 pengő, félévre 35 pengő, negyedévre 13.50­0. A német hadsereget mozgósították a gyújtogató kommunisták ellen Kedden délben még égett a birodalmi gyűlés palotá­ja, melyet hétfőn este húsz helyen gyújtottak fel a kommunisták Elfogták az egyik gyúj­toga­tót, Luppe hollandi kom­­munistát és Tordler képviselőt . Összesen több száz kommunistát tartóztattak le , az valami félelmetesen szimbolikus abban, hogy galád gyújtogatók éppen a­ német par­lament épületére vetettek csóvát. Ez a parlament, amely most fizikailag is megsemmisült, tula­jdonképpen a megsemmisülés veszedelmével került szembe, már hosszú idő óta. A német parlamentarizmus, amely a régi szép időkben lehetővé tette, hogy egészséges váltógazdaság­gal a társadalomnak minden tényezője, a legkülönbözőbb foglalkozási kategóriák részt vehes­­senek az alkotmányos életben és a jog, méltányosság eszközeivel, erőszak nélkül szólaltas­­sák meg nézeteiket, már hosszú évek óta az erőszaknak lett­­játékszerévé. Németországban, bármilyen fájdalmas is ez a ténymegállapítás, a­ hatalom főtényezője nem a parlament, ha­nem az utca s nem abban a kupolacsarnokban intézik a német nép sorsát azok, akiknek hiva­tottam azt vezetniük kellene, hanem a demagógia irányítja, befolyásolja, köti gúzsba a nép­nek választott képviselőit. •n Avjrá.? választott képviselői látszólagosan sokáig tartották kezükben a gyeplőt és azt az illúziót ébresztik, hogy Németországban még mindig van alkotmányosság. Erre rácáfol a polgárháború és a polgárháborúnak ez a példa nélkül álló megdöbbentő ténye: a birodalmi g.tulos épületének felgyújtása. Hitler rámutatott az üszkökre és romokra és kijelentette, hogy e naptól fogva kezdődik Németország újjászületése. Lehet, hogy igaza van, lehet, noh, nem, tény az, hogy ha az ellentétes erők feszültsége ilyen magasra szökött fel, a terror­­is­t­a­i-TM­R?1,0 , bontakoznak ki, akkor Németország a polgárháborúnak a legrettenetesebb kataklizmáimba került, amelynek következményei kiszámíthatatlanok, a gyújtogatás mögött egy szélesen meg­szervezett kommunista felkelést sejt, amelynek bevezető szakasza lett volna a birodalmi gyűlés épületének lángba­­borítása. Saját személyemmel vállalok felelősséget. — jelentette ki Goering — a német nemzet védel­méért és a legdrasztikusabb eszközöktől sem riadok vissza, hogy a kommunisták tűzfészkeit megtisztítsam. Berlin összes középületeit őri­zetbe vétettem. Rendeletemre állandó riadó­autók járják be Berlin utcáit. Németország védelmére az egész német hadsereget mozgósítottam és behivattam a rendőr­tartalékot is. Vall a gyujtgató. (Berlin, február 28.) A birodalmi gyűlés gyujtogatója ma délben bevallotta tettét. Azt állítja, hogy nincsenek bűntársai. A huszon­­négyéves makacs kommunista nem akarja el­árulni azoknak a nevét, akikkel Németország­ban összeköttetésben állott. A rendőrség azon­ban megállapította, hogy a hollandi kommunis­tát kevéssel a gyújtogatás előtt, Tordler, ismert kommunista képviselővel és Kühne nevű­ kom­munistával együtt látták a parlamentben. A rendőrség a nyomozást ebben az irányban foly­tatta, de eddig még a gyújtogatással gyanúsí­tottaknak hollétét nem sikerült kinyomozni. A letartóztatottak száma ma délben százhar­mincra emelkedett. Letartóztatták Axfeld ügy­védet, Hodan orvost, Muncke városi tanácsost, Renn Ludwigot, a „Krieg“ cím­ű regény szerző­jét, Retinele képviselőt. Hannoverben száznegy­ven kommunistát vettek őrizetbe. Az idevonat­kozó szükségrendelet értelmében, a letartózta­tottakat három hónapig nem bocsátják szaba­don. A letartóztatottakat a legszigorúbban őr­zik és megtiltják nekik, hogy egymással beszél­getést folytassanak. Goering az éj folyamán körtáviratot inté­zett az összes poroszországi kormányzósági el­nökökhöz, amelyben betiltja a poroszországi kommunista sajtótermékeket. Hasonló sors éri azokat a szocialista lapokat is, amelyekről be­igazolódást nyert az a gyanú, hogy titkos, szél­sőbaloldali összeköttetéseik voltak- A szocia­lista sajtótermékek betiltása egyelőre 14 napra szól. Újabb h­írek szerint a letartóztatottak kö­zött két egyetemi tanár, három birodalmi, gyű­lési, hét porosz tartományi kommunista képvi­selő, nyolc ügyvéd, orvos és mérnök szerepel­nek. A politikai detektívek úgyszólván negyed­óránként újabb és újabb letartóztatottakat szál­lítanak a rendőrségre. A felgyújtott német parlament (BERLIN, február 28.) A német polgárhá­­ború megdöbbentő szakaszba lépett. Tegnap éjjel ismeretlen tettesek lángba borították a német birodalmi gyű­lés palotáját. A tűzoltók megállapítása szerint a tűz egyszerre huszonöt­harminc helyen csapott fel, ami azt bizonyítja, hogy nyilvánvalóan gyújtogatás történt. A tűz a parlamenti épületben este kilenc óra után tört ki és villámgyorsan elharapód­zott az egész épületben. Mire a palota előtt álló rendőrőrszem­ értesíthette volna a tűzoltóságot, a lángok már felcsaptak az egyik kupolán ke­resztül.­­ Bent az épületben, ahol itt-ott melléktüzek törtek elő, a pusztulás rohamosan vette birto­kába a termeket. Féltizenkettő tájban óriási ro­bajjal beomlott az épület impozáns kupolája. A rendőrség megállapítása szerint az ülésterem egész berendezésével elpusztult. A folyosók, képviselői és miniszteri szobák, a buffet és egy sereg hivatali helyiség porráégett. Lángok mar­talékává vált számos felbecsülhetetlen értékű falfestmény is. Egyedül a könyvtár és a levél­tár nagyobb részét sikerült biztonságba he­­lyezni. Az elfogott tettes a kommunista A rendőrség azonnal megindította a nyo­mozást és megállapította, hogy a katasztrófa gyújtogatás eredménye. A rendőrség számos le­tartóztatást eszközölt, és ugyanakkor riadó­ké­szenlétbe helyezték Berlin helyőrségét is. A nyomozás gyanúja egy Luppe nevű egyénre terelődött, akit letartóztattak. Megállapítást nyert, hogy a gyújtogatás pilla­natában Lüppe az épületben tartózkodott. A letartóztatottnál, aki idegen hangsúllyal be­széli a német nyelvet, egy Van­derling névre kiállított útlevelet­­találtak. Lüppe a rendőrség megállapítása szerint a hollandiai kommunista párt ismert tagja. A berlini rendőrség felhívta az amszterdami rendőrséget, ahol közölték vele, hogy a lefogott kommunista veszedelmes mun­kakerülő, a nyilvántartott rendzavarok közé tartozik. 1931-ben útlevelet kért, elhagyta az országot és ismeretlen helyre távozott. A rend­őrség feltevése szerint a hollandi kommunista valószínűleg Oroszországban is megfordult és ott kapott megbízatást a gyújtogatás előkészí­tésére. A rendőrség egész éjjel kutatott az épület számos búvóhelyén, pincékben, elzárt folyáso­kon, padlásokon Luppe tettestársai után. Az éj folyamán nyolcvan kommunistát tartóz­tattak le, akiknek száma reggelre százra szapo­rodott. A mozgósított hadsereg. Ma reggel Guerina nyilatkozott az éjszakai gyújtogatással kapcsolatos eseményekről. Ki­jelentette, hogy

Next