Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-01 / 251. szám
Képviselőház BUDAPEST V. EISfrntM Arak belföldön: Egész Kegyedén* 800, egy hóra 70 lej. Magyarországon: tvre 60, félévre 26, negyedévre 12.50, egy hónapra 650 pengő. r— Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM, Lsserdamok, 1933 november 1.Ara 3 Jet Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozsvár, Strada Baron L. Fop (volt Brassal ucca) 5. szám. Telefon: 608. — Levélcím: Cluj, postafiók 10. szám Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. A bukaresti inspektorok Ha jól emlékszünk, Soimescu úrnak hívták azt a bukaresti színházi inspektort, aki jó pár évvel ezelőtt megjelent Kolozsvárt s a színházak környékén olyan botrányokat rendezett, hogy utána egészen mostanig nem jutott eszébe az illetékes minisztériumnak megismételni a bukaresti inspektor kiküldetését. Azóta évrőlévre elmaradtak a bukaresti inspektorok és elmaradtak a botrányok is. A szinészvizsgák a kolozsvári román szinészszindikátus vezetése alatt teljes rendben folytak le, a hatóságok képviselői is megjelentek és mindannyiszor konstatálták, hogy semminemű kifogást nem lehet emelni a jól bevált rendszer ellen. Várjon ki küldte ki a bukaresti inspektort többéves szünet után és miért? Kinek az érdeke volt az, hogy — mint valami állami titkokat feszegető, vagy a közerkölcsbe ütköző törvényszéki tárgyaláson — a termet kiürítsék, a közönséget leigazoltassák és Thalia máskor derűs és csendes hajlékát botrányok színhelyévé avassák. És ki vállalja az erkölcsi felelősséget amiatt is, hogy a bukaresti inspektor a színészvizsgát megelőző görbe éjszakája alatt artistanőket inzultáljon, igazoltasson le és általában olyan atmoszférát teremtsen, hogy a végén csak gyors meneküléssel kerülje el a kincs összeütközéseket. Olyan bukaresti inspektor ellen, aki ismeri a viszonyainkat, aki hivatása magaslatán áll, nem pedig kincs incidensek alkalmát keresi, semmi kifogásunk. Ámbár a centralizációnak mérhetetlen túlzását látjuk abban, hogy egy egyszerű színészvizsga sem folyhatik le bukaresti ellenőrzés nélkül. Azt azonban egyáltalában nem tudjuk megérteni, hogy micsoda titkok rejtőzködhetnek egy táncosnő bigin-produkciója mögött, vagy egy tűznyelő artistajelölt vizsgapróbáján. Igazán nem szeretjük a kellemetlen jeleneteket, de bele tudunk helyezkedni annak a román újságírónak a lelkiállapotába, aki felháborodott azon, amikor durva gesztussal utasították ki arról a helyről, ahol hivatását akarta gyakorolni. Az intenciót nem értjük, a botrányt azonban látjuk. Erre pedig igazán nem volt és nincs szükség. Tudtunkkal a kormánynak van erdélyi színészeti inspektorátusa, annak vezetője és tisztviselői kara is van, semmi szükség sincs tehát arra, hogy két inspektort is küldjenek a nyakunkra drága vasúti jeggyel és bizonyára magas napidíjjal. Ami pedig a magyar színész-tanácsosoknak a vizsgáról való kiakollbolitását illeti, ez is csak azt mutatja, hogy a bukaresti inspektor uraknak fogalmuk sincs arról, hogy Erdélyben nagymúltú magyar színészet, derék és korrekt magyar művészek vannak, tehát igenis, joguk van jövendőbeli színészanyagukkal megismerkedni és azok szelektálásában részt venni. Különösen akkor, amikor a minisztérium csökönyösen ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy külföldi színészeket még minimális számban sem hajlandó az országba beengedni. Mert azt még feltételezni sem merjük, hogy a bukaresti inspektor urak izgága viselkedésében a magyar színészet elleni tendencia rejtőzne. A tervezett „titkos ülés“ pedig jogosan kelti fel azt a látszatot, hogy Bukarestben már nemcsak a külföldről hozott, hanem a belföldi magyar színészek is proszkribálásra vannak ítélve. Ha nem ez volt a cél, egy okkal több, hogy a szí-nészvizsgákból ne csináljanak titkos konventikulomot és jelentőségüket ne léptessék elő vezércikk-témává a botránnyal. Roossevelt pénzügyi manővere ellen* védekezik Franciaország Az amerikai aranyvásárlás veszedelemmel fenyegeti az európai valutákat . A párisi tőzsde idegesen hullámzik (Páris, október 31.) Roosevelt külföldi aranyvásárlásainak tervét határtalan felháborodással fogadta a francia főváros. A lapok izgatott hangon követelik, hogy a francia kormány ne engedjen a nyomásnak és kezdjen erélyes akcióba, mert el kell hárítania azt a példátlan veszedelmet, amely az aranyvalutájú államokat fenyegeti. Azt írják, hogy feltétlenül meg kell akadályozni a még egészséges európai valuták tönkretételét. Newyorki jelentés szerint az amerikai sajtó is meglepődéssel fogosíta Roosevelt elnök újabb „mentő lépését“. Az elnök nagyszabású gazdasági terve még kuszáltabban áll a közvélemény előtt. Egyes amerikai lapok merész hangon azt írják, hogy az elnök túllépi a hatáskörét és merényletet követ el a gazdasági élet szabadságjoga ellen. Franciaország proklamálja a kiviteli tilalmat. A Paris Midi közlése szerint Franciaország nyomban proklamálni fogja az aranykivitel betiltását, mihelyt az amerikai kormány megkezdi külföldi aranyvásárlásait a világpiacokon. A Havas távirati iroda jelenti Newyorkból, hogy az amerikai kormány pár napon belül már megkezdi tevékenységét a nemzetközi aranypiacon. Az arany ára. Washingtonban az Amerikában bányászott arany finom unciájának árát 31 dollár 96 centben állapították meg. A hírt Amsterdamban és Páriában fokozott kedvetlenséggel fogadták. Meg vannak győződve afelől, hogy Rooseveltnek az a szándéka, hogy intézkedéseivel rákényszerítse az aranyblokk országait is az aranystandard elhagyására. Londonban a City nyugodtan fogadta az új amerikai aranyárat. A dollár a londoni értékelésben gyengült. A fontért tőzsdezáráskor még 4.712,5 dollárt, este már 4.785 dollárt kellett Londonban fizetni. Menekül a vagyon Franciaországból is Washingtoni lapok közlései szerint amerikai kormánykörökben számolnak azzal, hogy Franciaország december 15-i esedékességkor újból nem fog fizetni az amerikai kincstárnak hadiadóssági törlesztést. Hollandiai lapok szerint az amerikaiaknak és az angoloknak nem tetszik, hogy miközben valutájukat lerontották, az aranyblokk valutái szilárdan állanak. A támadófront machinációi és a francia költségvetés deficitje miatt a nyugtalan tőke tényleg megriadt s megkezdődött a vagyonok menekülése Franciaországból. Ez azonban nem fogja eredményezni az aranystandardról való letérést. Inflációról szó sem lehet Parisban. A svájci Journal de Geneve leszögezi, hogy Franciaország nem fog inflációs politika terére lépni. A francia polgárok többsége hitelező, akikkel szemben áll az adóst, az állam és a pénzintézetek. A francia kormánynak nem szabad rontania a frank értékét. Amerikában más a helyzet. Az Unióban az eladósodott farmerek kezében van a döntő khcfll púder©6 áréra politikai hatalom és ezeknek volt legfőbb érdekük, hogy kezdetét vegye a dollárrontás. Fokozódik a bomlás a francia szocialista pártban. (Páris, október 31.) A szocialista párt intézőbizottsága határozatot hozott, melyben ajánlja a pártnak, hogy zárják ki azokat a képviselőket, akik a kormány ellen szavaztak és büntető szankciókat alkalmazzanak azok ellen, akik tartózkodnak a szavazástól. Vaida csendőrökkel fenyegeti a liberálisokat (Bukarest, október 31.) A dunai királytalálkozóról a Bukarestbe visszatért Vajda Sándor miniszterelnököt az újságírók megkérdezték, hogy milyen ellenintézkedéseket fog alkalmazni a liberálisok kormánybuktató akciójával, elsősorban a liberális párt részéről megszervezendő polgári rezisztenciával szemben. A miniszterelnök a következőket mondota az újságíróknak: — A liberálisok lemásolták azokat a metódusokat, amelyeket mi alkalmaztunk, amikor mi voltunk ellenzékben. De a mi kormányunk is emlékezni fog azokra az intézkedésekre, amelyeket a liberális kormány alkalmazott velünk szemben, tehát a csendőrséget és a többi eszközöket is. Ha szükséges lesz 1000 csendőr, úgy ezer csendőr fog rendelkezésünkre állani, ha kell kétezer csendőr, kétezer csendőrt fogunk igénybe venni.