Keleti Ujság, 1934. július (17. évfolyam, 145-170. szám)

1934-07-01 / 145. szám

víseifthás BU­DAPEST­­. Taxa poștală plătită ■­ la numerar No. 24.256—1920. Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. Vasárnap, 1934. Julius 7. — Ára 3 les­eti Ujség ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM­­ 145. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozsvár, Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postattok 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Átmenet Elkészült tehát az a törvényjavaslat, amellyel a kormány felhatalmazza önmagát arra, hogy az állami élet legfontosabb ágazataiban tetszése sze­rint, a parlament megkérdezése nélkül adhasson ki rendeleteket, amelyeket egy speciális szakkife­jezéssel rendelettörvényeknek nevez. Azért mond­juk, hogy saját magát hatalmazza fel erre a kor­mány, mert gyakorlatból tudja mindenki, hogy eddig is, a parlament asszisztálása mellett is csak az történt, hogy a miniszter urak ötleteit a tör­vényhozás kormánytöbbsége szolgai módon meg­szavazta. Ha úgy vesszük, a kormány ugyancsak konciliáns volt, amikor a parlamentre bízta, hogy mondja ki erre az átmeneti időre, ha nem is halá­los ítéletét, de tetszhalálra ítéltetését. Hogy a par­lamentarizmus meredek lejtőre került, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kormány minden aggodalom­­nélkül terjeszti elő azt a javaslatot, amely alapjában véve a parlament felesleges vol­tát iktatja törvénybe. Igaz, hogy a parlamentarizmus válságának jelszavát nem hiszik el mindenütt olyan könnyen, mint nálunk. A parlamentarizmus a szó nyugati értelmében Franciaországban és Angliában ma sem fikció. Ott még a kormányok nem olyan biz­tosak a maguk dolgában, mint mifelénk. Sőt, a franciaországi gyakori kormányválságok éppen az ellenkezőt bizonyítják. Angliában más a helyzet, ott a parlamentarizmus hagyományai tiszteletben tartják a kormányok tekintélyét, ott nem szavaz­zák le olyan ötletszerűen, néha pár napos időkö­zökben a kabinettet, mint Franciaországban. Csak­hogy az angol kormányok hasonlóképpen tisztelik a parlamentet, nem is adnak alkalmat olyan hely­zetekre, amelyek meglepetésszerű fordulatokat hozhatnak. Meg lehet állapítani azonban, hogy úgy a francia, mint az angol politika, bár külön­böző utakon és módokon, de féltve őrzi a parla­mentarizmus tradícióit, amihez önként értetődően hozzátartozik a választások tökéletes szabadsága is. Várjon el lehet-e képzelni olyan szituációt, akár Franciaországban, akár Angliában, hogy a kor­mány olyan törvényjavaslattal álljon elő, amely egyetlen kormánynak, tehát egyetlen pártnak ad­jon olyan felhatalmazást, amely homlokegyenest ellenkezik a parlamentarizmus lényegével. Hogy nálunk alig ver fel nagyobb hullámo­kat a „rendeletekkel való ideiglenes kormányozás" törvényjavaslata, ezen igazán nem lehet csodál­kozni. A közvélemény joggal mondhatja azt, hogy ugyan mi a különbség a parlamenttel és a parla­­ment nélkül való kormányzás között ? Eddig is az történt, amit a kormány akart és ezután sem fog más történni. De még sem féltjük a parlamentarizmust. Még ettől a javaslattól sem. Lehet, hogy a kor­mány úgy gondolja, hogy „átmenet“-ből rendszer lesz, de egy, vagy két évi visszaesés nem ölheti meg sem a demokráciát, sem a parlamentarizmust. Vannak és lehetnek a népek életében olyan pe­riódusok, amikor elveszíti önmagát, hajlandó ki­szolgáltatni jogait és érdekeit a kevesek uralmá­nak, de a jogfejlődés élesen szembeszáll ezzel az irányzattal. Egy bizonyos: az az idő, amely most következik, még súlyosabb lesz a kisebbségekre, amelyek elől még az az út is bezárul, amelyen ke­resztül az ország közvéleménye elé vihetik vérző sebeiket, méltó panaszaikat. Madgeanu szenvedélyes beszédben támadta a költségvetést, a felhatal­mazási törvényjavaslatot és a párisi egyezményt Elkerülhetetlennek mondja az öt milliárdos deficitet . Irányítási gazdálkodást ajánl a kapkodó gazdasági poli­­tika helyett, hog­y elkerülhető legyen az infláció Bukarest, június 29." . A kamara péntek délutáni ülésén általános­ságban megszavazták a következő törvényjavasla­tokat: 1. Az erdészeti karr szervezeti törvényének módosítása, 2. 20 milliós hitel­javaslat a földmive­­lésügyi minisztérium számára, 3. A szamosmegyei Románlápos község legelőjének ügye. Ezután folytatták a költségvetési vitát. Bejan kormánypárti helyesli a javaslatot és azt megszavazza-Madgearu nemzeti­ parasztpárti tart ezután nagy beszédet. Szerinte a költségvetést rendkívüli körülmények között tárgyalják, mert három hó­nappal előbb kellett volna beterjeszteni. A kése­delem nem indokolható, mert azzal kérték volt a 3 havi haladékot, hogy az ország szükségleteinek megfelelő büdzsét akarnak összeállítani, de a be­terjesztett költségvetés nem különbözik semmit sem az előzőktől és így a haladék nincs igazolva. A pénzügyminiszter szemben találta magát a többi miniszter ellenállásával és olyan engedmé­nyeket tett, amelyek őt, magát is megijesztették. Nem reális a költségvetés Madgearu ezután saját költségvetési munká­járól beszél. Megállapítja, hogy a tavalyi költség­­vetésben előirányzott bevételekből csak 18 milliár­dot tudott az állam levenni, mégis most 2211 mil­liárd a bevételi előirányzat. Rámutat arra, hogy miért nem volt lehetséges a tavalyi év előirányza­tát egészében realizálni. Ő megkísérelte az állami apparátus egyszerűsítését a tisztviselői statútu­mok megváltoztatásával- Az így elért redukciók 5 milliárd lej kiadási megtakarítást eredményeztek. Ezenkívül életbe léptették a rendelkezési állomány­ról szóló törvényt, az álláshalmozási törvényt és szándékukban állott az állam és a tisztviselői kar újjászervezése. Ő új alakot adott a költségvetés­nek, amikor minden egyes minisztériumban beve­zette a kiadások elkülönítését. A költségvetés egy­ségének biztosítására viszont megszüntette az ösz­­szes külön perselyeket és valamennyit a költségve­tésbe olvasztotta be. Ami az autonóm intézeteket illeti, előzetes ellenőrzést léptetett életbe és az in­tézetek jövedelmeit felveti a költségvetésbe- Védi egyúttal az autonóm intézeteket, majd azt állítja, hogy a jelenlegi büdzsé nem reális, mert teljes összegéből a személyzeti kiadások 60 százalékát te­szik ki. Ha mindent apasztanánk, amit csak lehet: az egyetemeknél, a semmitőszéki bíráknál, a követsé­geknél, legfeljebb, ha félmilliárd megtakarítást fognak elérni. A felhatalmazási törvény elleni Dimitriu volt miniszter­e folytatta tovább Madgearu, s őszintén kijelentette a sajtónak, hogy nincsenek illúziói az állami apparátus egy­szerűsítésére kiküldött bizottság elnöki székében, mert ez az egyszerűsítés ki tudja milyen megtaka­rításokat fog hozni? Igaza van-Nem volt szükség a parlamenti szünidőre szóló felhatalmazási törvénnyel jönni, mert az politikai veszedelmet jelent. Ahol megtakarítást lehet eszközölni, az a közadós­ságok fejezete. A közadósságok problémáját későn és nem alkalmas időben kezdték elintézni. A Risz­jelentés megérdemelt elítélése volt a Jorgan Arge­toianu-kormánynak, de meg nem érdemelt vád volt az ország ellen. E jelentés­­szerint a rossz pénzügyi gazdálkodás juttatott oda, ahol va­gyunk. Nagyok voltak a nehézségek, amikor 1932- ben megkezdtük a tárgyalásokat, amelyek 3400 millió megtakarítását eredményezték a külföldi fizetések csökkentése és halasztása által. Madgearu ezután hevesen bírálja a nemrég kötött párisi egyezményt, amely szerint az első évben 1200, a másodikban 1400, a harmadikban 1600 millióval csökken az állam által fizetendő összeg, amelyért az állam kincstári bonokat bocsát ki. De az egyez­mény kötelez bennünket bizonyos feltételek teljesítésére és pedig: 3 év után a fizetések tel­jes felvétele, a vállalt feltételek teljesítése min­den körülmények között. Ha e 3 év alatt lehet­séges az adósságok konverzióját megcsinálni, úgy majd az említett kincstári bonok lejárasát meg kell hosszabbítani. Madgearu szerint e fel­tételek betartását nem lehet biztosítani, mert előrelátható egy 5 milliárdos deficit, tehát a megegyezésnek igen kedvezőt­len következményei lehetnek. (Tudósításunk folytatása a 10-ik oldalon)

Next