Keleti Ujság, 1936. február (19. évfolyam, 24-46. szám)

1936-02-01 / 24. szám

JCM!3*F TÜDŐ Mim­i■> - és á i ina tu* Y ilosé-i/i kh- rh - _ . -.23030 STmnhat, m február f* — Ara 3 lej. ■ -r ?­­ . ______ _____ ______________ jj Taxa postai* plitíti In M gpp .. * numera: No. 34.388—1937 jmm JilojiBefcé«l á^k belföldön: E­^ évre SOO^félévre 400, ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. S*.ike..t6Bét, kiadóhivatal­i nyomda: Olaj negyedévre 900, egy hont 70 lej. Magyarországon: egy Báron L. Pop-nova 8. nam. Telefon: 508. — Levélcím: évre 60, félévre 86, negyedévre 13,50, egy hónapra 850 XIX. ÉVFOLYAM, ■— 24. SZÁM. Olaj, postaitok 10. szám. Kéziratokat senkinek sem pengi. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. Felelős szerkesztő: Szász Endre. küld viasza és nem is őrti meg a szerkesztőség. Új népszámlálás Fővárosi újsághírek azzal a meglepő hírrel szolgálnak a nagyközönségnek, hogy ebben az esztendőben újból rendeznek népszámlálást. Ez a hír nem örvendezteti meg az erdélyi lakosságot, amelynek köreiben a népszámlálás mindig olyan izgalmakkal jár, amiktől már irtózik. A leg­utóbbi népszámlálás óta nem telt el még hat esz­tendő sem, s annak az eredményeit voltaképpen még fel sem dolgozták. Igen fontos és nagyobb­­jelentőségű­ végösszegek kimutatására is csak he­tekkel ezelőtt került sor. Népszámlálásokat rendes körülmények kö­zött tíz évenként szoktak tartani. Most azon a címen kívánják elrendelni, hogy a múltkorinak az adatait szükséges ellenőrizni. Különös egy ki­csit, hogy népességi állapotokat feltüntető szám­adatok ellenőrzését öt esztendőnek az elmúltával kezdjék meg. Öt év alatt kétségtelenül változások történnek a népességi állapotokban. Nemrégiben került nyilvánosságra az a kimutatás, mely sze­rint az utolsó népszámlálási eredmény Románia tizennyolcmillió lakosságából ötmillió kisebbségit tüntet fel. Kerek egymillióval többet, mint amennyit az azelőtti népszámlálás alkalmával ta­láltait az országban. Bizonyos, hogy az egymilliós szaporulat, néhány esztendőre, túlságosan nagy és nem felel meg román szociológusok igen sű­rűn hangoztatott olyan megállapításainak, me­lyek szerint a kisebbségi lakosság lélekszáma csökkenőben, a románságé pedig állandóan emel­kedőben van. A nagy különbözet feltétlenül on­nan származik, hogy a legelső népszámlálások, amelyek a legkezdetlegesebb módokon, voltak végrehajtva, nem tüntették fel a való helyzetet.. Banu egyetemi tanár, volt miniszter hozta nyilvánosságra azokat a számokat, amelyek sze­rint nem négy, hanem ötmillió a romániai ki­sebbségeknek a száma. Eszerint Romániának a lakossága nem egészen egyharmada kisebbségi. Számításba kell venni azt az igyekezetét, amely a többségi lélekszámot mindig kedvezőbbnek akarja feltüntetni s igy egészen nyugodtan be­szélhetünk arról, hogy az összlakosság léle­kszá­­mában kisebbségiek elérik az egyharmados arányt. Olyan országnak, amelynek ilyen lakos­sági számaránya van, igen fontosnak kell tarta­nia a kisebbségi politikát, mert ez a belső­­béké­nek a jelentős és letagadhatatlan komoly kér­dése. Volt, ak­i az ötmilliós kisebbségi számot megdöbbentő­nek mondotta. Egészen bizonyos, hogy inkább felel ez meg a valóságnak, mint az a négymillió, amit akkor mutattak ki, amikor az új állami berendezkedések a tartományokban még kezdetlegesek voltak. Tévedés volt azt hinni akkor, hogy valami jót cselekszenek azok, akik a valóságot a számoknak erőszakos eltologatásával takargatják. Nincs értelme a tévedésbeejtésnek. Ha nem ezt tették volna, akkor az új népszám­lálás eredménye nem okozott volna senkinek a számára megdöbbenést. A két népszámlálás ada­taiból, ha­ azokat, mind a kettőt, reálisaknak vesszük, igen könnyen kimutathatnék, hogy a kisebbségi lakosság lélekszáma rohamosan növe­kedett és a román többségé zuhanva esett. Úgy látszik, mintha az ötmilliós kisebbségi lélekszám volna az oka annak, hogy az úgyneve­zett ellenőrző népszámlálást tervbe vették erre az esztendőre. Akár megtartják, akár nem, most fényes bizonyság áll mindenki előtt, hogy csak az a jó népszámlálás mindenki számára, amely a tényleges valóságot mutatja ki. Ha ilyen lesz az idei, akkor mi örülnénk a legjobban. Hucurellile ® konferenciáról fu­ívják­ össze a D­unamedence államnál!­­ Őfelsége Károly f­irály fontos missziós­vállalásáról ír a „Paris Soir“ (PARIS,­­január 30.) A „Paris Soir“ rendkívül érdekes értesülést közöl. A francia lap értesülése szerint Románia a közel­jövőben értekezletre fogja összehívni a Dunamedence összes államait, elsősorban a Romániával szomszédos államokat. A megbeszélésen gazda­­sági és politikai szempontokból rendkívül nagy jelentőségű kédéseket fognak tárgyalni, amelyek hivatva volnának arra, hogy a Dunamedence politikai helyzetét megszilárdítsák, őfelsége II. Károly király Londonban folytatott tárgyalásai nyomán személyesen lép közbe, hogy a konferencia létrejöjjön és minél sikeresebb legyen. Pakis különben nagy nemzetközi tanács­kozások színhelye lesz a közeli napokban. Az osztrák legitimisták itt fogják megtartani ér­tekezletüket, am­iket eredetileg Licchtenstein hercegségben terveztek. Starhemberg osztrák alkancellár hétfőn, érkezik a francia főváros­ba, míg Zita excsászárné érkezését csütörtök estére várják. Litvinov és Tukasevszki orosz tábornok vasárnap szintén Parisban fognak tanácskozni a francia politikusokkal és a jövő hétre várják Eden angol külügyminiszter lá­togatását. megtörtént a Sarraut-kormány bemutatkozása Folytatni akarja Lávai békeművét és a „minden más nép között elsősorban Németország békeakaratával szeretne találkozni** (PARIS, január 30.) Ma mutatkozott be a Sarrauth kormány a francia képviselőház­­bein. Sarrauth békülékeny hangú beszédében hangsúlyozta, hogy Laval békepolitikáját kí­vánja folytatni s egy mondatban a németek felé is udvarias gesztust mutatott, kijelentvén, hogy nagy súlyt helyez Németország békeakaratára. A Sarremt-kormány csütörtökön mutatkoz­ a szenátusban Dsobos igazságügyminiszter olvas­­zott be a francia parlamentben. A kormány nyi-­t­ta fel. A nyilatkozat a következő a­latkozatot a kamarában maga a miniszterelnök, I — A kormány feladata, hogy haladéktalanul lefolytassa a szabad és pártatlan válasz­tásokat és intézkedjék a legsürgősebb teendőkről. A gazdasági újjáéledéshez Franciaor­szág mindenekelőtt a biztonságot és a békét óhajtja. Ezeket kívánja biztosítani egyrészt a honvédelem állandó felkészültsége, másrészt nemzetközi együttműködés segítségével. A külfölddel szemben az eddigi politikát kívánja folytatni a kormány, programjának alap­elve a béke fenntartása a nemzetközi kötelezettségek betartásával és az együttes biztonság kifejlesztésével a népszövetségi elvek értelmében. A kormány minden olyan körülményt elő fog mozdítani, amely a Népszövetség égisze alatt, a baráti megértés szellemében elő­segíti az alasz-abesszin viszály megoldását. E törekvéseinknek egyúttal az is a célja, hogy az európai közösség számára továbbra is hasznosítsuk baráti kapcsolatainkat és a más álla­mokkal kötött segélynyújtási egyezményeket,­­ ami egyetlen módja a béke fenntartásának és megszilárdításának,­­ akár Belgiumról, a kisantantról, Olaszországról, Lengyelország­­ról, a szovjetről, vagy Angliáról legyen szó. Ez utóbbi állammal való egyetértésünk Eu­rópa számára a béke alapvető biztosítéka. Jó­akarattal fogadjuk minden állam békeaka­­ratát és a francia nép őszintén óhajtja, hogy minden más nép között, elsősorban Német­ország békeakaratával találkozzék. A nyilatkozat azután azt fejtegette, hogy a kormány a belpolitikában, a békés kiegyenlítő­­dést és a fegyelmezett államéletet kívánja szol­gálni. A­ szocialisták­ samani esetre sem vonulnak el­lenzékbe, de csak az utolsó pillanatban fognak határozni arról, hogy semleges magatartást ta­núsítanak a Sarraut-kormány iránt, vagy pe­­­dig támogatni fogják. Sarraut eredetileg a kö­­zéppártokból akart kormányt alakítani és így maga sem bánná, ha a szocialisták tartózkod­nának a szavazástól. A­ kommunisták jóindu­latúan semlegesek, mert Sarraut-tól várják a francia-szovjet egyezmény ratifikálását­ A szocialisták­ kezében van a helyzet kulcsa A francia kormány sorsát általános véle­­­­mény szerint a szocialisták tartják késükben.

Next