Keleti Ujság, 1936. április (19. évfolyam, 75-96. szám)

1936-04-01 / 75. szám

I ■ -■ * '? J*r t0£, _ t r r Szerrf®, fm dpritts 1. — 19 oldal Av*m 3 tof. Itt« porttift pattul"zn’1" Humért : No. Sé-JSO—1»27 ~ ~ *----------neívezési árak belföldön: Egész évre 800, félévi® 400, nBS'/írne m \ t \ t . r,„r , 4 « Sitiként őség, kiadóhivatal és nyomda: Olaj negyedévre IOQ, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy maiAuUa 1 AKrAttil L.Air. l l'opacoa 5. Telefon: 9M, — Ur&oba: é vre SO, félévre te, negyedévre 12.00, egy hónapra 8.50 XIX. ÉVFOLYAM — 75. SZÁM- ftmj pantallók lök szám. Kéziratokat senkinek semmenge. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. Felelős szerkesztő: Szász Endre, trtam vissza ha nem la őriz meg a szerkesztőság. Bethlen György jubileuma Bethlen György gróf nevével kapcsolatosan nem helytálló ez a szó: jubileum. Szigorú elzárkózással kerül minden ünnepeltetést s puritán egyénisége csendesen vonul el mindig onnan, ahol ünnepi lelkesedés a személye iránt nyilatkozik meg. Nemcsak tiszteletre méltó szerénység ez az ő erősen férfias jellemében, hanem azt a meggyőződést hordozza lelkében, hogy a szegény magyarság kisebbségi küzdelmeinek ügyéből háttérbe kell szorítani a személyi kultuszt. Ami az ő személyét illeti, talán majdnem a túlzásig vitte e magatartáshoz való ragaszkodását. Hiszen ennek a mi kemény küzdelmünknek, a helytállásnak szüksége van arra, hogy példás egyéniségek mintaképekként álljanak mindig valamennyiünk előtt s rendkívüli teljesítményükkel, önfeláldozásukkal, nagyságukkal is magukkal ragadjanak. Bethlen György gróf nem jubilál, nehéz időnek elszántan dolgozó embere, aki talán csak magába zárkózottam csendesen akart elelmélkedni azon, hogy éppen tiz esztendeje állott az erdélyi rangyarság kisebbségi küzdelmeinek élére. Az évforduló az ő vezéri munkájának a naptári határköve, a jubileum azonban a Magyar Párté. S ha jubileumi ünnepségekre ezekben a zord napokban sor nem is kerül, a megemlékezés nem marad el- Az egyik vidéki tagozat már üdvözlő határozatot hozott, aminek újságokba került a híre. A tagozatok, a párt s ennek kereteiben a tömegek nyilvántartják ezt a dátumot is, mim ahogyan nagyon jól tudják, mit jelent az élen Bethlen György gróf. Annak a tagozatnak kissé idő előtt jött üdvözlete kipattantotta a szerényen takargatott titkot. S eznnek kapcsán kissé idő előtt emlékezünk meg mi is arról, hogy holnap lesz tizedik évfordulója a Bethlen György pártelnökségének. Április elsején tíz esztendeje, hogy Ugron István, a párt addigi nagynevű elnöke saját elhatározásából, politikai megfontolásból, minden lebeszélési igyekezetét elhárítva, visszavonult és az elnökséget akkori helyettesének, a fiatal alelnöknek átadta. Azóta minden tisztújító országos nagygyűlés a formai legteljesebb egyhangúsággal, de a lelkek tiszta hálájával és rendíthetetlen bizalommal újította meg ezt a mandátumot, amelynek az áldozatos terhét senki nem tudja, nem érzi és nem ismeri anynyira, mint aki olyan odaadással viseli, hogy mellette vajmi kevés, alig-alig valami jut a magánéletre. Azóta sok feljegyezni való akadt annak a számára, aki ezt az élettörténetet meg akarja írni. Ez az élettörténet az erdélyi magyar küzdelemnek a története. Egy férfi jár előttünk, akinek nincsen más foglalkozása, csak a napestig tartó és nagyon sokszor az éjszakákat is igénybe vevő munkát érettünk. Aki mindig tudni akarja, hol mi történik az iskolásgyermekekkel, ismeri minden társadalmi csoportnak a mindennapos gondját, a gondoknak folytonos szaporodását, a családok sorsát és tömegek életnehézségeit. Mindig minden órában maga előtt látja a falut s a magyar városi polgárságot. Kis és nagy dolgokban nincsen ennek a kisebbségi létnek s a kisebbségi törekvéseknek olyan részletkérdése, amelynek nem volna a legalaposabb ismerője. A tennivalókat leszűri a reális átgondolások és számvetések permanensen működő józan megfontolásán s aztán sohasem retten vissza egyetlen lépésnek a megtételétől sem, aminek látja az elérkezett idejét. Mindig útban van a segítő cselekedetek felé, akkor is, ha fáradsággal jár, de akkor is, ha bátorság kell hozzá. S ami a HITLER csaknem százszázalékos bizalmi szavazatot kapott a német néptől Hitler a választások előtt tartott utolsó beszédében elszánt békeakaratát nyilvánította ki . Flandin is kifejezte Franciaország készségét a békés tárgyalásokra Franciaországban attól tartanak, hogy Németország egy hónapon belül keresztülviszi Ausztria csatlakozását , vasárnap megtörtént a német népszavazás, amely már azzal is példátlan a választások történetében, hogy a szavazásra jogosítottaknak kilencvenkilenc százalékát mozgósította. A hivatalos lista ellen mindössze félmillió német polgár szavazott, tehát negyvenmillió- háromszázezer szavazónak olyan csekély hányada, ami vitathatatlanná teszi, hogy az egész német közvélemény Hitler mellett áll, nemcsak a Rajna-vidék katonai megszállásának kérdésében, hanem atekintetben is, hogy a német nép Hitler minden ténykedéséhez már előre hozzájárul. Hitler ezt a páratlan sikert sikert mint Németország békeakarának megnyilvánulását könyveli el, a franciák azonban annak az aggodalmuknak adnak kifejezést, hogy éppen a népszavazásnak elsöprő eredményére támaszkodva, Németország rövidesen végrehajtja az Anschlusst és egy hónapon belül bevonul ha nem is Bécsbe, de legalább is Linzbe. Párisban az Anschluss-veszély időszerűségéről beszélnek (Paris, március 30.) Francia politikai körökben kétféleképpen is megindokolják azt a benyomásukat, hogy Hitler a közeljövőben meg fogja kísérelni Ausztria Németországhoz való csatlakoztatását. Az egyik ok az a nehéz gazdasági és pénzügyi helyzet, amely Németországra súlyosodik, a másik a Németország és Olaszország közötti kapcsolatok hirtelen elhidegülése. A londoni és amszterdami piacokon állandóan a német márka újabb leértékeléséről beszélnek, noha Schacdt miniszter teljes erővel ez ellen dolgozik. Tizenöt nap óta Németország nem szállít semmiféle nyersanyagot Olaszországba és követeli az előző szállítások ellenértékének aranyban való megfizetését. Olaszországnak késedelem nélkül félmilliárd lírát kellene aranyban fizetnie Németországnak, vezeti Hitler a rajnai zónában? Pironeau katonai szakértő így ír az „Echo de Parisában: Németorzág a napokban váratlanul katonaságot küldött a Rajna-vidékre, mi pedig semmilyen katonai, vagy diplomáciai intézkedést nem tettünk ennek megakadályozására. Holnap ugyanilyen alapon támadás indulhat meg Prága, Bécs, Liege, Luxemburg, vagy Strassburg ellen hasonló körülmények között. A német hadsereg ép annyira kész volt arra, hogy bevonuljon Frankfurtba és Kölnbe, mint amilyen gyorsan be tudott vonulni Saarbrückenbe és Landauba- Franciaország március 7-i non possumusa bekerül a történelembe. Vajjon ez lesz a válaszunk akkor is? — teszi fel a kérdést — amikor Ausztria, vagy Csehszlovákia kerül váratlan veszedelembe és segítségünket fogja kérni? Várjon akkor is non possumussal fogunk válaszolni, ha újból meglepetésszerűen betörnek Belgiumba, mint1910 augusztus 5-én és megengedjük-e, hogy a belgákat letiporják? S ki mondhatja, hogy ilyesmi a jövőben nem fog megtörténni. A Rajna-zóna kérdése a francia katonai szakértő megvilágításában A francia közvéleményt és a politikai köröket is elsősorban az a kérdés érdekli, mit tet legnagyobb: olyan megalázkodásokkal jár ez a munka, amit a saját ügyeiben sohasem vállalna. De népének vezére és a kisebbségi népértvégzett feladat igazán nehéz, kemény szolgálat. Bethlen György gróf tiz esztendeje áldozza ezt a munkát és életet. Hatalom, fény, fizetség nem jár ezért. Minden nap érhetik komoly támadások újabb meglepetései. Az a férfi ő, akinek nemcsak hivatása, de sorsa is ez a pártvezérség. Az évforduló sem hozhat számára más kitüntetést, mint az egyetlen jutalmat, amit adhat ez a küzdő erdélyi magyar nép, az őszinte szeretetét. A hála és a bizalom, aminek tanujelét annyiszor látta, a népnek az erőssége. Az erdélyi magyarság önmagát erősíti a bizalom bonthatatlan egységével, ami mindnyájunk közös áldása- A ragaszkodó igaz szeretettel az embert becsüljük meg, aki voltaképpen feláldozta magát.