Keleti Ujság, 1936. október (19. évfolyam, 228-252. szám)

1936-10-03 / 228. szám

Miért a halogatás? Egymás után halasztják el a városok köz­ségi választásait. A megyei választásokat is. En­nek a kormánynak sikerült kitalálnia, hogy a közigazgatási választásokat nem kell országosan, egyidőben megtartani. Talán senkinek másnak e világon eszébe sem jutott, hogy ez így is lehet­séges. Ahány megye és ahány község, annyiféle állapot. Van polgárság, amelynek megadják a jogot, hogy képviselettel részt vehessen a köz­igazgatásban és más megyék, vagy városok pol­gárait egyszerűen megfosztják ettől a jogtól. A kormány osztályozza a városok polgárságait ma­gaviseletből s az egyiknek jó jegyet ad, a mási­kat elbuktatja. Ismétlésre utasítja. Más kormá­nyok ezt fordítva csinálták. Megtartották a vá­lasztásokat és azután feloszlatták a megválasz­tott testületeket. A helyi magyarság ezúttal a saját erején akarta megállani a helyét. Nem akart senkivel választási egyezményt kötni, mert meg akarta mutatni, hogy milyen erőt és értéket képvisel. A Magyar Párt minden­esetre azért tudott ilyen könnyen erre az álláspontra helyezkedni, mert bízik önmagában. Azok a rosszindulatú s több­nyire román részről istápolt híresztelési kísérle­tek, melyek a pártegység bomlási tüneteiről tap.­sálnak ki mindegyre meséket, megfelelő cáfola­tot kapnak mindig az ilyen választásokon. E vá­ros magyar polgársága meg akarta mutatni most is, hogy olyan egységet ápol a pártkeretek kö­zött, amilyennel igen kevés párt dicsekedhetik. A Magyar Párt nem fél attól, hogy magára ma­rad s nem fél bomlasztó kísérletektől. A Magyar Párt maga a magyar polgárság s az önálló ma­gatartással azt is tisztázni akarta, ki tartozik hozzá és kire nem lehet számítani. A Magyar Pártnak nem volt érdekében az elhalasztás és ha januárban valóban megtartják, nem leszünk készületlenek. A kormánnyal történhetik ez idő alatt baj, a román pártok erőviszonyai is változ­hatnak három hónap alatt. A Magyar Párt nyu­godtan veszi fel akkor is a küzdelmet s a polgár­ság öntudatosságában megmarad a hatalmas erő. Voltaképpen különös egy állapot ez: a libe­rális párt kormánya nem meri végrehajtani a sa­ját törvényét, amit olyan nagy büszkeséggel ho­zott meg. Felépített egy rendszert a papiroson, a saját felfogásai, elvei, gyakorlati elképzelései szerint. Hallani sem akart arról a parlamenti vita idején, hogy az önkormányzati lényeg eltünteté­sénél, lerombolásánál legyen egy kissé izgalma­­sabb a polgársággal szemben. Felállította a ke­reteket úgy, ahogyan akarta, bebiztosította a központi vezetést, kinevezéssel töltheti be a ta­nácstagsági helyek egy jó részét, az önkormány­zati érték alig több e rendszerben a semminél. És nem meri megtartani a választásokat. Ostrom­­állapotot tart fenn, cenzúrát. A mi választási mozgási szabadságunk olyan szűk korlátok közé van szorítva, hogy moccani is alig tudunk. És nem mi félünk a választástól. Mert mi bízunk a magyar polgárságban. Szombat, mm október 3. — Ara 3 lej. fara postain plántá­­n I . • numerái­: No. MJtM—1327. | Qq J '-.. . Kr.ifrib­siG Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, ORSZÁGOS M­AGY­ARP­AK­­TI LAP, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy VTY I'VY.'m V A TW poo c­rr i •»» Báron L. Pop-ucca 5. szám. Telefon: 508. — levélcím: évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 8.50 A.1A. f. V r UL I Affl. n­o. 67Alii. Cluj, postafiók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. Felelős szerkesztő: Szász Endre, küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. * A francia szenátus nem járult hozzá a Bl­u­m-k­or­m­­án­y korlátlan gazdaságai Meghatalmazásához nemzetgazdasági tanácsot állítanak fel a bérek és árak eg­yensúlyozására . A­ módosítások után a sze­nátus is elfogadta a frankleértékelési kormányjavaslatot (PARIS, október 1.) A francia frank leértékelési javaslatát elfogadta a szenátus is. Amint ismeretes, a kormány teljhatalmára vonatkozó intézkedések ügyében erős ellenté­tek voltak a képviselőház és a szenátus között. Végül is a szenátus pénzügyi bizottsága ta­lálta meg a közvetítő megoldást egy, a törvényhozástól független nemzetgazdasági ta­nács létesítésével. Ennek a tanácsnak az lesz a hivatása, hogy az árak emelkedésekor össz­hangba hozza a fizetéseket a megélhetési kiadásokkal és a kormány csupán a tanács utasí­tásai alapján járhat el. A közvetítő javaslathoz hozzájárult a miniszterelnök is és így ezek­kel a módosításokkal a frank aláértékelése most már befejezett ténnyé vált- Az áthidaló megoldás Csütörtökön délelőtt 11 órakor ült össze újból a szenátus pénzügyi bizottsága. A folyo­són elterjedt hírek szerint sikerült olyan köz­vetítő megoldást találni, amelyet mind a sze­nátus, mind a kormány elfogadhat. Kevéssel ezután összeült a szenátus is. A pénzügymi­niszter előterjesztette a képviselőház által má­sodik olvasásban elfogadott pénzügyi javas­latot, majd az ülést ismét felfüggesztették. A szenátus délben fél egykor ült össze új­ból, hogy döntsön a pénzügyi bizottság módo­sító javaslatáról, amely arra volt hivatva, hogy áthidaló megoldás legyen a szenátus és a képviselőház véleménye között. A képviselő­ház ugyanis megadta a kormánynak a szociális felhatalmazást arra, hogy rendeletekkel hozza összhangba a munkabéreket az árak viszonyá­val. A szenátus ehhez a korlátlan felhatalmazáshoz nem járult hozzá és lényegesen módosította a képviselőház által megszavazott javaslatot A képviselőház ennek ellenére az eredeti szöveget fogadta el második olvasásban is. A pénzügyi bizottság közvetítő­­javaslata szerint abban az esetben, ha az élet az október 1-i helyzethez képest túlságosan megdrágulna, a kormánynak joga lesz a nemzetgazdasági bizottság véleményének kikérése után az államtanács rendelete által kötelező bé­kéltetési eljárást megindítani a munka­bérviszonyok szabályozásában. Joga lesz továbbá létre­hozni a fizetésekre vonatkozó együttes szerződéseket és ellenőriz­teti ezek alkalmazását. Az árak indokolatlan emelésére vonatkozó augusztus 20-i törvény intézkedéseit alkalmazni fogják minden olyan esetben, amikor bebizonyosodik, hogy az ár­emelés a már régebben behozott áru értéké­nek növeléséből származik. Több szónok után Blum miniszterelnök szólalt fel és közölte, hogy a kormány nevé­ben egyetért a közvetítő indítvánnyal. A közvetítő javaslatot ezután a szenátus meg­szavazta és azt visszaküldték a kép­viselőház­hoz. Blum palotát vásárolt Svájcban . .­­ Francia jobboldali körökben nagy izga­lommal tárgyalják azt, hogy Blum miniszter­­elnök kevéssel a leértékelés előtt a genfi tó partján lévő Rolleban hatalmas kétemeletes palotát vásárolt magának. A palota az építő­művészet remeke és felmérhetetlen értékű kincsekkel van tele, úgyhogy a Svájcot láto­gató külföldiek csodájára jártak. Blum ezzel a vásárlással a birtokában lévő pénznek nagy­­részét jól elhelyezte még a leértékelés előtt. A newyorki tőzsde már leértékelte a frankót (Newyork, október 1.) A newyorki deviza­piacon lassan kialakulnak az aláértékelő pénz­­nemek árfolyamai. A frankot és a svájci frankot az előző napi jegyzésnél 30 százalékkal, a hollandiai forintot pedig körülbelül 20 szá­zalékkal jegyezték alacsonyabban. A new­yorki tőzsde tehát a pénznemeknél ilyen mér­tékű leértékelésre számít. A román franktulajdonosok svájci útja (Bucuresti, október 1.) A »Capitala" című­ lap jelentése szerint a svájci frank átérté­kelésének hírére Bucurestiből nagyon sokan utaztak ki Svájcba olyanok, akik vagyonukat az ottani bankoknál svájci frankban helyez­

Next