Keleti Ujság, 1937. február (20. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-03 / 26. szám

­v ? $ c* y v*.*e ■•* ■ /'* ** t _____ Szerda, 1937 február 8. 9 12 oldal Ara t# le] rJK.-í . . «» ^. * 1 . - -Twa postain plfttttft to T *• ■UüJMrmP QBKSfíSm Bumem: No. 24.SM—19t7. lUUiimujM' [mj KEimUjSXG íUön­tetési árak belf­öld mn. x,géez évre 800, félévre 400, ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda. Cluj, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy * ' * * Báron L. Fop-ucca 5. szám. Telefon: 508. —• Levélcím: évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 XX. ÉVFOLYAM. — 26. SZÁM. Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem pengő. Egyes számok az Itatsz elárusító kioszkjaiban. Felelős szerkesztő: Szász Endre küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztője.".. Randoux francia frontharcos vezér Blum és Hitler talál­kozását sürgeti Delbos szemére veti Hitlernek, hogy újabb szerződésszegé­­seket követett el de hajlandó tárgyalni Németországgal . Daladier: „Franciaország jól kiépítette védősáncait*‘ (PARIS, február 1.) Maurice Randoux, a francia—német frontharcos bizottság igazga­tó­tanácsának tagja a „Journal41 című­ lapban azt a javaslatot vetette fel, hogy Hitler kan­cellár és Blum francia miniszterelnök személyesen tárgyalják meg a függő kérdéseket. Nem titok, írja a „Journal44, hogy a nagy francia frontharcos-szövetségek illetékes vezetői közül sokan óhajtják a találkozást s az a véleményük, hogy a közvetíti eszmecsere eredmé­nyesebb lenne, mint a beszédek módszere. Vájjon lehetetlen lenne-e, fejeződik be a cikk, egy Berlinen átvezető genfi utazást megvalósítani? Dell)3§ spékerbeszéddel válaszolt Hitlernek (Paris, február 1.) Delbos francia kül­ügyminiszter vasárnap Chateau-Rouxban részt vett a hősök emlékművének felavatási ünnepélyén s nagyobb beszédben válaszolt Hitler német kancellár szombati kijelenté­seire. Mindenekelőtt megcáfolta azokat a kül­földi híreszteléseket, hogy Franciaországban belpolitikai veszedelmek forognának fönn, rámutatott arra, hogy táámadás esetén Fran­ciaország minden lakosa egy táborba szálla­na, hogy szembe álljon az ország épségét ve­szélyeztetőkkel. Franciaország azonban bé­két akar. A spanyol kérdés megoldása tekin­tetében a francia és angol kormányok sokat tettek, de a spanyol népre nem lehet semmi­lyen kormány­formát rákényszeríteni. Ebben a kérdésben csak a spanyoloknak van joguk a döntésre. A Népszövetség­ életrevalóságát a francia—török megegyezés bebizonyította. Franciaország mellett a háború elleni harca­bán tényleges biztosítékokat nyújt az Angliá­val való barátság, továbbá a kisantattal, Len­gyelor­szággal és a Szovjettel való együttműs­­ködés. Franciaország meg akarja akadályoz­ni az ellenséges csoportok kialakulását és ezért is szükségesnek tartja az összes népek gazdasági együttműködését. Helyesnek tar­taná, ha általános leszerelési értekezlet ülne össze Németország részvételével. — Nem vonom kétségbe, — mondotta. — Hitler szavainak őszinteségét és hangsúlyo­zom, hogy a nézeteltérés nem a cél, hanem a követett módszerekre vonatkozóan áll fenn. A berlini beszéd nem támadja Franciaorszá­got, de le kell szögezni, hogy a béke fenntar­tása általános rendszabályokon alapszik. Hit­ler kancellár újabb szerződésszegéseket jelen­tett be s ez a tény nem erősítheti meg a bi­zalmat a német aláírás értékében. Kétségte­len, hogy a beszéd határozott részeket tar­talmaz a leszerelést illetően és Franciaor­szág kész is résztvenni a közeledés és a hely­zet enyhülését céltó minden erőfeszítésben­­.Egyetlen feltételünk, hogy ez a tevékenység, ■ne irányuljon senki ellen s ezzel, mondotta, fejőként, a szovjetunióra gondolok. Beszédét így fejezte be: „El vagyunk határozva, hogy elkerülünk minden háborút. Békevágyunk egyetlen hazára, hogy megvédjü­k magunkat, ha megtámadnak és hívek maradunk szerző­déses kötelezettségeinkhez. Daladier a „francia b­ék­é“-ről Vasárnap még egy fontos beszéd hang­zott el Franciaországban. Daladier francia hadügyminiszter az­­Avignon melletti Mon­­treaux helységben beszélt a francia békéről. „Meggyőződésünk, — mondotta. — Lorry, a mai világban a háború nem hozza meg a tár­sadalmi enyhülést. Franciaország azonban felkészült arra, hogy a nemzet szabadsága érdekében megtegyen mindennemű szükséges erőfeszítést. Sokszor megkérdezték tőlem a képviselőházban, hogy nemzeti védelmünk biztosítva vamet? Újból kijelentem, hogy vér­desáncainkat jól kiépítettük, híven ragaszko­dunk a szabadsághoz és módunkban áll meg­akadályozni minden törekvést, amely a szab­­szadsághoz akar nyúlni. Franciaország népe el akarja hárítani a háborút, kezet nyújt mindazoknak, akiknek ugyanez a törekvésük, de ez a kéznyújtás nem a koldusé, hanem egy olyan országé, amely a világ megszervezésé­nek munkájában tevékeny részt fog venni. Franciaország nagy és hatalmas ország és mindenkor az is marad." A francia sajtó szerint a flutter-beszéd nem lehet tárgyalások alapja (Paris, február 1.) A francia, sajtó álta­lában véve nem fogadta megelégedéssel Hit­ler kancellár beszédét. A szocialista párt hi­vatalos lapja, a „Le Populaire" a következő­ket írja: „Hitler nyilatkozatai elhárítják ugyan a közeledő háború veszedelmét de nem adnak biztosítékot a béke végleges meg­szer­vezésére." Az „Amy de Peuple" a beszédet teljes egészében negatívnak tekinti. Németország mindig a kommunizmus elleni harc szükséges­ségét hozza fel, amikor uralomra való törek­vését akarja indokolni. A beszéd nem alkal­mas arra, hogy annak alapján tárgyalások induljanak. Szász terrorcsapatok­ széf v©i*Léle ecsy estély közönségét és széfaeavarnak­ e­py Cegfyelmib­irósá­ga tárgyalást Új csatározásokat kezdett a Cluss-féle szélsőséges szervezet (Cluj, február 1.) Az országrész szász lakos­sága körében újból elfajult politikai viharok kez­denek dúlni­ Az utolsó pár nap alatt Brasovban is és Sibiuban is fordultak elő olyan összetűzések, amelyek botrányokat idéztek elő. Habár a szász n­épközösségi vezetősége a közelmúlt hetekben kí­sérletet tett a szélsőséges ellenzéki állásponton dolgozó, néppárt nevű alakulat megbékítésére, ez az igyekezet egyelőre nem hogy eredménnyel járt volna, hanem az ellenzékieskedés további elfaju­lására vezetett. Líbiuban a Waldemar Gust vezetése alatt álló néppárt műsoros estélyt rendezett vasárnap az Unicum nagytermében. Az estélyre meghívták a szász népközösség szervezeteit is, azzal a határo­zott kijelentéssel, hogy politikáról nem lesz szó, hanem kizárólag kulturális előadások és műsor­­számok töltik ki az estélynek a programját. A meghívásra a népközösséghez tartozó szervezetek küldöttséget is küldöttek el. Valószínűleg ezzel is igyekeztek újból békehajlandóságot mutatni. Nagy meglepetés volt a számukra, hogy­ amikor ezek a küldöttségek megérkeztek a terembe, a Gust és Bonfort néppárti hívei tüntetéseket kezdettek ellenük. Szónokok jelentek meg az emelvényen, akik élő hangú kirohanásokat intéztek a népkö­zösség vezetői és Fabritius vezér ellen. Amikor Fritz Benesch szász lelkész jelent megt az emelvé­nyen, aki egyik legszélsőségesebb h­íve Gustnak s aki már többizben rendezett tüntetést Fabritius ellen s egyszer megzavarta egy gyűlésen a vezér beszédét, a népközösséghez tartozó küldöttségek tagjai felállóttak helyükről s azzal a kijelentéssel, hogy ezt az embert nem hallgatják, távozni igye­keztek. Ekkor Jékeli Slermann mediasi fiatalén’ bír vezetésével egy terrorcsapat rontott be a­ te­rembe és megtámadta a távozni készülő közönsé­get. Nagy verekedés keletkezett erre, a terem be­rendezését sem kímélve, székeket dobáltak egymás­hoz, agyba-főbe verték egymást és sok mindent összetörtek. Négy súlyosabb sebesültet szállítottak kórháziba a Waldeimar Gusték műsoros estélyéről és a könnyebb sebesülteknek a számát, akik nem vettek igénybe kórházi kezelést, igen sokra teszik. Brasovban pár nappal ezelőtt ült össze a szász lutheránus egyháznak az a fegyelmi bí­rósága, amelynek ítéletet kellett hoznia Staedl lelkész ügyében, ki szintén a Gust-féle nép­párthoz tartozik s ellenállást fejtett ki többek között a püspöknek és a főkonziszóriumnak ama rendelet ellen, mely a lelkészeket a­ nyil­vános politikai pártmunkától eltiltotta. A nyilvános tárgyalás üléstermébe bevonult a néppártiaknak egy terrorcsoportja és meg­

Next