Keleti Ujság, 1937. február (20. évfolyam, 26-48. szám)
1937-02-03 / 26. szám
v ? $ c* y v*.*e ■•* ■ /'* ** t _____ Szerda, 1937 február 8. 9 12 oldal Ara t# le] rJK.-í . . «» ^. * 1 . - -Twa postain plfttttft to T *• ■UüJMrmP QBKSfíSm Bumem: No. 24.SM—19t7. lUUiimujM' [mj KEimUjSXG íUöntetési árak belföld mn. x,géez évre 800, félévre 400, ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda. Cluj, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy * ' * * Báron L. Fop-ucca 5. szám. Telefon: 508. —• Levélcím: évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 XX. ÉVFOLYAM. — 26. SZÁM. Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem pengő. Egyes számok az Itatsz elárusító kioszkjaiban. Felelős szerkesztő: Szász Endre küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztője.".. Randoux francia frontharcos vezér Blum és Hitler találkozását sürgeti Delbos szemére veti Hitlernek, hogy újabb szerződésszegéseket követett el de hajlandó tárgyalni Németországgal . Daladier: „Franciaország jól kiépítette védősáncait*‘ (PARIS, február 1.) Maurice Randoux, a francia—német frontharcos bizottság igazgatótanácsának tagja a „Journal41 című lapban azt a javaslatot vetette fel, hogy Hitler kancellár és Blum francia miniszterelnök személyesen tárgyalják meg a függő kérdéseket. Nem titok, írja a „Journal44, hogy a nagy francia frontharcos-szövetségek illetékes vezetői közül sokan óhajtják a találkozást s az a véleményük, hogy a közvetíti eszmecsere eredményesebb lenne, mint a beszédek módszere. Vájjon lehetetlen lenne-e, fejeződik be a cikk, egy Berlinen átvezető genfi utazást megvalósítani? Dell)3§ spékerbeszéddel válaszolt Hitlernek (Paris, február 1.) Delbos francia külügyminiszter vasárnap Chateau-Rouxban részt vett a hősök emlékművének felavatási ünnepélyén s nagyobb beszédben válaszolt Hitler német kancellár szombati kijelentéseire. Mindenekelőtt megcáfolta azokat a külföldi híreszteléseket, hogy Franciaországban belpolitikai veszedelmek forognának fönn, rámutatott arra, hogy táámadás esetén Franciaország minden lakosa egy táborba szállana, hogy szembe álljon az ország épségét veszélyeztetőkkel. Franciaország azonban békét akar. A spanyol kérdés megoldása tekintetében a francia és angol kormányok sokat tettek, de a spanyol népre nem lehet semmilyen kormányformát rákényszeríteni. Ebben a kérdésben csak a spanyoloknak van joguk a döntésre. A Népszövetség életrevalóságát a francia—török megegyezés bebizonyította. Franciaország mellett a háború elleni harcabán tényleges biztosítékokat nyújt az Angliával való barátság, továbbá a kisantattal, Lengyelországgal és a Szovjettel való együttműsködés. Franciaország meg akarja akadályozni az ellenséges csoportok kialakulását és ezért is szükségesnek tartja az összes népek gazdasági együttműködését. Helyesnek tartaná, ha általános leszerelési értekezlet ülne össze Németország részvételével. — Nem vonom kétségbe, — mondotta. — Hitler szavainak őszinteségét és hangsúlyozom, hogy a nézeteltérés nem a cél, hanem a követett módszerekre vonatkozóan áll fenn. A berlini beszéd nem támadja Franciaországot, de le kell szögezni, hogy a béke fenntartása általános rendszabályokon alapszik. Hitler kancellár újabb szerződésszegéseket jelentett be s ez a tény nem erősítheti meg a bizalmat a német aláírás értékében. Kétségtelen, hogy a beszéd határozott részeket tartalmaz a leszerelést illetően és Franciaország kész is résztvenni a közeledés és a helyzet enyhülését céltó minden erőfeszítésben.Egyetlen feltételünk, hogy ez a tevékenység, ■ne irányuljon senki ellen s ezzel, mondotta, fejőként, a szovjetunióra gondolok. Beszédét így fejezte be: „El vagyunk határozva, hogy elkerülünk minden háborút. Békevágyunk egyetlen hazára, hogy megvédjük magunkat, ha megtámadnak és hívek maradunk szerződéses kötelezettségeinkhez. Daladier a „francia béké“-ről Vasárnap még egy fontos beszéd hangzott el Franciaországban. Daladier francia hadügyminiszter azAvignon melletti Montreaux helységben beszélt a francia békéről. „Meggyőződésünk, — mondotta. — Lorry, a mai világban a háború nem hozza meg a társadalmi enyhülést. Franciaország azonban felkészült arra, hogy a nemzet szabadsága érdekében megtegyen mindennemű szükséges erőfeszítést. Sokszor megkérdezték tőlem a képviselőházban, hogy nemzeti védelmünk biztosítva vamet? Újból kijelentem, hogy vérdesáncainkat jól kiépítettük, híven ragaszkodunk a szabadsághoz és módunkban áll megakadályozni minden törekvést, amely a szabszadsághoz akar nyúlni. Franciaország népe el akarja hárítani a háborút, kezet nyújt mindazoknak, akiknek ugyanez a törekvésük, de ez a kéznyújtás nem a koldusé, hanem egy olyan országé, amely a világ megszervezésének munkájában tevékeny részt fog venni. Franciaország nagy és hatalmas ország és mindenkor az is marad." A francia sajtó szerint a flutter-beszéd nem lehet tárgyalások alapja (Paris, február 1.) A francia, sajtó általában véve nem fogadta megelégedéssel Hitler kancellár beszédét. A szocialista párt hivatalos lapja, a „Le Populaire" a következőket írja: „Hitler nyilatkozatai elhárítják ugyan a közeledő háború veszedelmét de nem adnak biztosítékot a béke végleges megszervezésére." Az „Amy de Peuple" a beszédet teljes egészében negatívnak tekinti. Németország mindig a kommunizmus elleni harc szükségességét hozza fel, amikor uralomra való törekvését akarja indokolni. A beszéd nem alkalmas arra, hogy annak alapján tárgyalások induljanak. Szász terrorcsapatok széf v©i*Léle ecsy estély közönségét és széfaeavarnak epy Cegfyelmibirósága tárgyalást Új csatározásokat kezdett a Cluss-féle szélsőséges szervezet (Cluj, február 1.) Az országrész szász lakossága körében újból elfajult politikai viharok kezdenek dúlni Az utolsó pár nap alatt Brasovban is és Sibiuban is fordultak elő olyan összetűzések, amelyek botrányokat idéztek elő. Habár a szász népközösségi vezetősége a közelmúlt hetekben kísérletet tett a szélsőséges ellenzéki állásponton dolgozó, néppárt nevű alakulat megbékítésére, ez az igyekezet egyelőre nem hogy eredménnyel járt volna, hanem az ellenzékieskedés további elfajulására vezetett. Líbiuban a Waldemar Gust vezetése alatt álló néppárt műsoros estélyt rendezett vasárnap az Unicum nagytermében. Az estélyre meghívták a szász népközösség szervezeteit is, azzal a határozott kijelentéssel, hogy politikáról nem lesz szó, hanem kizárólag kulturális előadások és műsorszámok töltik ki az estélynek a programját. A meghívásra a népközösséghez tartozó szervezetek küldöttséget is küldöttek el. Valószínűleg ezzel is igyekeztek újból békehajlandóságot mutatni. Nagy meglepetés volt a számukra, hogy amikor ezek a küldöttségek megérkeztek a terembe, a Gust és Bonfort néppárti hívei tüntetéseket kezdettek ellenük. Szónokok jelentek meg az emelvényen, akik élő hangú kirohanásokat intéztek a népközösség vezetői és Fabritius vezér ellen. Amikor Fritz Benesch szász lelkész jelent megt az emelvényen, aki egyik legszélsőségesebb híve Gustnak s aki már többizben rendezett tüntetést Fabritius ellen s egyszer megzavarta egy gyűlésen a vezér beszédét, a népközösséghez tartozó küldöttségek tagjai felállóttak helyükről s azzal a kijelentéssel, hogy ezt az embert nem hallgatják, távozni igyekeztek. Ekkor Jékeli Slermann mediasi fiatalén’ bír vezetésével egy terrorcsapat rontott be a terembe és megtámadta a távozni készülő közönséget. Nagy verekedés keletkezett erre, a terem berendezését sem kímélve, székeket dobáltak egymáshoz, agyba-főbe verték egymást és sok mindent összetörtek. Négy súlyosabb sebesültet szállítottak kórháziba a Waldeimar Gusték műsoros estélyéről és a könnyebb sebesülteknek a számát, akik nem vettek igénybe kórházi kezelést, igen sokra teszik. Brasovban pár nappal ezelőtt ült össze a szász lutheránus egyháznak az a fegyelmi bírósága, amelynek ítéletet kellett hoznia Staedl lelkész ügyében, ki szintén a Gust-féle néppárthoz tartozik s ellenállást fejtett ki többek között a püspöknek és a főkonziszóriumnak ama rendelet ellen, mely a lelkészeket a nyilvános politikai pártmunkától eltiltotta. A nyilvános tárgyalás üléstermébe bevonult a néppártiaknak egy terrorcsoportja és meg