Keleti Ujság, 1937. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1937-03-01 / 49. szám

Méh­nyom­ása 8 oldalas képes melléklete^ 24 oldal 1087 "ftrc,ns *• KÉlhtiUJSEG Előfizetett j­arak beföldún: Egész évre 800, félévre 400, ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesitoseg, kinyomvatal es nyomda: Cluj, negyedévre 800, egy hím 70 lej. Magyarországon: egy „ ____________ ____ Báron L. Pop-uova fi. szám. Telefon: SOS. — Levélcíms évre 60, félévre 86, negyedévre 12.60, egy hónapra MO XX. ÉVFOLYAM. — 49- SZÁM. _#nj» postafiék­et náni. Kéziratokat senkinek wm pengd. Egyes számok az [busz elárusító kioszkjaiban. Felelés szerkssstff: Szása Endre küld viasz* és nem is fimta meg a szerkesztB cég. grg­­/Vn. Ára & b­i "7 org A földért A Magyar Párt parlamenti csoportjának a sajtó számára kiadott az a közleménye, mely a kormánynak a határmenti vidékeken kívánt birtokkisajátítással szembeni maga­tartását hozza nyilvánosságra, kiszámíthatat­lanul káros nyugtalanságot szüntet meg Azt kellett pontosan és határozottan megtudni, hogy a parlamenti tárgyalások asztalára egyik szélsőjobboldali párt csoportjából bedo­bott törvényjavaslattal mit akar a kormány csinálni. Bár nem kormányjavaslat s néhány ellenzékinek számító képviselő írta alá, a mai sajnálatos légkörben váratlan meglepetés el­len is kell megfelelő óvatossággal, jó előre védekezni. Ez a törvényjavaslat a határmenti száz ki­lométeres zónában a kisebbségi tulajdonban levő, ötven holdon felüli földbirtokoknak a kisajátítását szerette volna kimondatni. A cuzisták keresztény nemzeti pártja dobta be a javaslatot s már a beadás puszta tényének a hírével leverték a határmenti vidékek in­gatlanainak az árait. Ezt a célt elérték azok, akik a megdöbbentő kisajátítási ötletet va­­gyonszerző spekulációra siettek felhasználni. Birtokk­ereső ügynökök járták végig a határ­hoz közeli — száz kilométeres zónáról beszél a javaslat — birtokok tulajdonosait. Hiszé­keny, könnyen megijeszthető emberek minde­nütt akadnak s ha nem is indult meg az el­adás, az áraknak leverésében eredményeket értek el. Ezt az eredményt eltünteti most a magyar parlamenti csoportnak a közleménye, de megakadályozza főképpen azt, hogy lelket­len em­berek ijesztgető üzleti szándéka az ősi földtől való szabadulás gondolatát ültessék el a kisebbségi birtoktulajdonosok köreiben. A kormány nevében, a leghatározottabb módon jelentette ki Sassu földművelésügyi mi­­niszter,­ hogy a kisebbségi képviselőknek a legcsekélyebb aggodalomra sincs okuk, mert a kormány ezt a törvényjavaslatot, mint al­kotmányba ütközőt, elutasítja. A német párt parlamenti csoportjának a küldöttsége előtt ugyanezt a kötelező kijelentést tette. Nem le­het kétség aziránt, hogy nyugtalanságra, ije­­dezésre nincsen ok. Ha az alkotmányos jog­rendben bízunk, akkor nem is lehet meglepe­téstől félni. De mégis biztonságosabb a kor­mány elhatározott magatartását leszögeztetni s a miniszter kijelentései alkalmasabbak az üzleti spekulációnak a megszüntetésére, mint az ilyen szavakkal alá nem támasztott biza­lom és reménység. Ha a kormány nem foglalt volna idejében állást a benyújtott javaslattal szemben, akkor a parlamenti ismeretes légkör­ben egy-két álnacionalizmussal kiszínezett szónoklatnak jöhetett volna olyan következ­ménye, hogy a többség megszavazza. Végre­hajtani akkor sem lehetne, de a határmenti vidékek birtokosai között pánikot idéznének fel s míg az alkotmány szerinti magántulaj­don elvének érvényt tudnánk szerezni, addig sokan károsodnának rendkívül súlyosan s ta­lán sokan válnának meg attól a földtől, amelynek a megtartásáért és műveléséért any- Olaszország: új Gibraltárt épített ki Afrika partjai előtt, Németország: megnyitotta gyarmati követelését Egyidejű német-olasz ostrom Anglia megpuhítására . Csehszlovákia aggódva sürgeti, hogy Hitler ugyanúgy biztosít­a Csehszlovákia hatá­rait, mint a­­ogy azt Svájccal tette . Az angol-olasz Földközi-tengeri egyezmény megkötése úgy látszik, csak fegyverszünetet jelentett az angol világbirodalom és a feltö­rekvő olasz gyarmat­birodalom versenyében. Napról-napra merülnek fel jelenségek, ame­lyek az angol—olasz viszony elh­idegülését bi­zonyítják, másrészt az olasz—német együttmű­ködés megerősödését. Bizonyos, hogy a kezde­ményezés szerepét Németország és Olaszország ragadták magukhoz s nincs olyan nap, hogy ennek újabb jelét ne látnánk. Új Gibraltár Pantelleria szigetén Londoni távirat szerint az angol lapok nagy nyugtalansággal írák arról, hogy Olaszország megvalósította egyik régi tervét és második Gib­raltárt épített ki a Földközi-tengeren. 1936 nya­rán, az abesszin háború idején, az angol—olasz viszony kiélesedésekor merült fel az az olasz terv, hogy Szicília szigete és az afrikai partok között fekvő Pantelleria szigetét erőddé építik át és hajóhad-támaszponttá rendezik be. A sziget mint­egy száz mérföld távolban van az afrikai partok­tól és onnan az Európa és Ázsia közti hajóforga­lom a legteljesebb mértékben ellenőrizhető. A szi­get kiépítése után az olaszok tudta nélkül éppen úgy nem haladhat át hajó a Földközi-tengeren, mint ahogyan az angolok a gibraltári szorosnál őrzik a Földközi-tenger bejáratát■ A sziget ki­építése részben már megtörtént, részben pedig most van folyamatban. Az olasz kormány rende­letet adott ki és ebben az idegeneknek megtiltotta a sziget feletti átrepülést és nem olasz hajónak a szigetet hat mérföldnyi övezetben nem szabad megközelíteni. Gyarmatok ellené­ben N­émetorság kész közreműködni az európai béke megtervezésében (London, február 27.) Ri­­bentrop londoni német nagykövet pénteken kihallgatáson volt Eden angol külügyminiszternél. A megbeszélésről az an­gol lapok részleteket közölnek A „Daily Mail“ szerint Ju­bbentrop közölte, hogy a német kormány a legnagyobb súlyt helyezi a gyarmati kérdésekre, mert helyet akar szerezni állandóan szaporodó lakosságának és biztosítani akarja nyersanyag­ellátását. Hozzátette, hogy Anglia a német kor­mány benyomása szerint nem ismerte fel elégne, mennyire fontos Németországra a gyarmati terü­letek kérdése és kérte Edent, hogy az angol kor­mány mégegyszer fontolja meg ezt az ügyet. Eden válasza az volt, hogy az angol politika vál­tozatlan álláspontja szerint a gyarmati kérdés nem kizárólag Anglia­, hanem az összes érd­ekert hatalmak ügye. A jelenlegi helyzet megváltozta­tása sok nehézséget okozna. Anglia hajlandó meg­könnyíteni Németország nyersanyagellátását­ A „Morning Post“ szerint Ribbentrop azt is kije­lentette, hogy Németország kész közreműködni az európai megbékülés munkájában. Eden kérte, hogy Németország adjon választ az új locarnoi egyezmény megkötésére vonatkozó angol javas­latra. C*ohszloválda azt szeretné, hogy Hitler ne csak Svájc, de Csehszlovákia semlegességét is biztosítsa (London, február 27.) A svájci szövetségi tanácsban Motta elnök pénteken nyomatéko­san megismételte Hitler német kancellár hazá­ nyi verejtéket ontottak. Pedig akkor sem volna ok arra, hogy szabadulni siessenek a föld tulajdonosai birtokaiktól. Egyszerűen azért nem, mert kisebbségi nem vásárolhat s a román vevők számítanának arra, hogy kisa­játítási után amúgy is hozzájuthatnak. Ha komolyan hiszik, hogy lesz kisajátítás. Akik az árakat leverték, azok sem hittek abban, hogy a javaslatból törvény lehet. Nekik az volt a céljuk, hogy olcsón vásároljanak és ál­dozatokat kerestek a vagyonszerzési szándé­kukhoz. A Magyar Párt parlamenti csoportja azt akarta elérni a közleményével, hogy hiszé­keny emberek áldozatul ne essenek. A föld ősi birtok, amit az időnek minden viszontagságá­val védelmez a földszeretetben élő, öntudatos tulajdonos.

Next