Keleti Ujság, 1939. január (22. évfolyam, 1-23. szám)
1939-01-02 / 1. szám
Újévi reménység írtat Szási Endre Huszadik új éve ez a romániai magyarságnak. Most, hogy lezártunk ismét egy évet és a hagyományos újévi kívánságokkal nyitjuk meg az újat, vissza is nézünk, előre is tekintünk. Az elmúlt, húsz év duzzad és zsúfolt az eseményektől, bár a nagy fordulatot, a nemzetből nemzetiséggé való átformálódást azóta sem tudta, túlszárnyalni semmiféle belpolitikai, vagy külpolitikai változás. Mi minden történt pedig ez alatt a húsz év alatt. A magyarság az első években, csak nehezen tudott a helyes út tapogatózó keresésében önmagára találni. Passzivitás, eleinte ez volt a jelszó. Hiába, mások voltunk a kisebbségi életben, kevés érzékünk volt a realitások iránt és ezt drágán fizettük meg. Nem gondoskodtunk választójogosultságunk elismeréséről és amikor az aktivitás útján először Magyar Szövetséget szerveztünk, majd ennek feloszlatása után — ismét csak apasztalatlanságunk miatt — pártokra tagolódtunk, csak később ébredtünk rá az egység erejére. Még sincs okunk szégyellni azt a munkát, amit a magyarság jogainak érvényesítéséért folytattunk majdnem két évtizeden át. Amíg a többségi pártok és az ország erőit fogyasztó meddő harcokat folytattak, mi sohasem sülyedtünk az üres politizálás ingoványában, megelégedtünk nemzeti szervezetünk erősítésével, nemzeti kívánságaink lankadatlan felszínen tartásával s a kívánságok teljesítésének szorgalmazásával a törvények és az alkotmány keretein belül. Ez volt mindig és ez most is a mi nagy erőnk. Erre a kiapadhatatlan jogforrásra támaszkodtunk és ezen a talapzaton állunk ma is. A magyarság hivatott vezetőinek nem volt egyetlen előterjesztése, vagy fellebbezése, amelynél ne meglevő tételes törvényeink jogszabályaira hivatkozott volna. A kisebbségi jogrendezés húsz év óta mindig felszínen tartott kérdés volt. Mert mi sohasem mulasztottunk el egyetlen alkalmat sem, hogy meg ne reklamáltuk volna. Sajnos, a pártharcok magasra csapódó hullámai nem egyszer elöntöttek, elmosták a kisebbségi jogok határait és az árterületen a mentés munkája mindegyre nehezebbé vált. Még az a párt is elfeledkezett ígéreteiről, amely a gyulafehérvári határozat alapelveit lefektette s amely a két évtized alatt sem jutott el odáig, hogy még csak komolyan meg is kísérelte volna sokszor megpendített, kisebbségi programját papírra vetni. Hogy a többi pártoktól még kevesebbet remélhettünk és annál kevesebbet kaptunk, azt talán mondanunk sem kell. Az első írásban lefektetett kisebbségi jogkeret a mai kormányrendszer uralmához fűződik. A kormánytörvényrendeletet adott ki a kisebbségi kormánybiztosság felállításáról és az ehhez csatolt minisztertanácsi naplóban megszabta azokat az irányelveket, amelyeket a hatóságoknak szem előtt kell tartaniuk. Ez a kezdeményezés, ha I nem is túl gyorsan, de azóta is tovább építődött. S Dragomir főkormánybiztos több izben tárgyalt a magyar nemzeti kisebbség vezetőivel, Gafencu kül-ügyminiszter is méltányos rendezést ígért, tehát I kezdenek kirajzolódni azok a keretek, amelyek a magyarság jelenének és jövőjének életlehetőségeit foglalják be. A magyarság csak a minapában fejese ki a kisebbségi főkormánybiztos útján azt Meglepetésszerűen angol-német tengerészeti tárgyalások indultak még Berlinben Németország tájékoztatást kért az angol flottafejlesztési tervekről, mert a tengerészeti egyezmény keretében búvárnaszádokat akar építeni . Az angol küldöttség még napokig Berlinben marad Chamberlain római válogatása alatt mégis szóljalkotóknek az olasz-francia ellentétek (LONDON, december 31.) Az utóbbi napokban német kezdeményezésre az angol tengernagyi hivatal több vezetője Berlinbe érkezett és részvételükkel a német fővárosban angol-német flottatárgyalások indultak meg. A német kormány ugyanis közölte az angol kormánnyal, hogy az 1835 június 18-iki angol-német tengerészeti egyezményben az 1937 július 17-iki végrehajtási előírások értelmében gyakorolni akarja jogait a német hajóhad jövőbeli fejlesztése tekintetében. A „Press Association“ azt írja, hogy Németország főképpen tengeralattjárókat akar építeni és a kölcsönös tájékoztatásra hivatkozva, felvilágosításokat kért az új angol flottaépítési programról. A megbeszélések a legújabb hírek szerint már be is fejeződtek és azokról közelebbről hivatalos közleményt adnak ki. Az angol sajtó megállapítja, hogy a megbeszélések barátságos légkörben folytak. A küldöttség haladéktalanul jelentést tesz a tengernagyi hivatalnál és ez a jelentést továbbítja Chamberlain miniszterelnökhöz- Londonban bizonyosra veszik, hogyha Németország fokozott búvárnaszád építkezésbe kezd, akkor Anglia torpedórombolókat fog építeni nagyobb számban A . Daily Mail szerint a német elhatározás nagy meglepetést keltett Londonban. Eddig ugyanis az a hír járta, hogy Hitler kancellár a fegyverkezési verseny megszüntetését célzó gesztusra kér szül s ezért a német lépést új diplomáciai terékenység bevezetésének tekintik. Tekintettel Németország és Olaszország szoros kapcsolataira, ez az újabb fejlemény bizonyára befolyást fog gyakorolni Chamberlain és Mussolini tárgyalásaira is. A Németországban tárgyaló angol tengerészeti küldöttség tagjai: Cummingham viceadmirális, a tengerészeti vezérkar helyettes főnöke, Dankwerth kapitány, a tengerészeti tervek igazgatója és Bell parancsnok. Német részről: Röder admirális és Schlenhid viceadmirális vettek részt. Úgy tudják, hogy a küldöttség csak a jövő hét elején tér vissza Londonba és Németország a tengeralattjárókkal kapcsolatos elhatározását a Baltitengeri különleges helyzetével indokolta. Hitler kancellár újévi felhívásában Olaszország iránti törhetetlen barátságát hangoztatja (Berchtespadm, december 31.) Hitler német, birodalmi vezér újévi felhívást intézett a német néphez, amelyben visszapillantást vett az 1938-as év eseményeire is, majd a küszöbön álló 1939-es év feladatait a következő pontokban foglalta össze: 1. Első feladatul népünknek a nemzeti szocialista közössére való továbbnevelése. 2• A véderő megerősítése és kiépítése. 3■ A négy Hl Hl1 M I MIIIM llllllum III II ll» III M'I'III IMI I •• ~ Ili" II ' I éves terv végrehajtása. 4. Az új területek gazdasági beillesztése a birodalomba. Hitler a továbbiakban közli, hogy Németország helye külpolitikai szempontból meg van állapítva , hogy a német birodaloomnak Olaszország iránti kötelezettségei világosak és rendíthetetlenek. Az újévi felhívás keretében Hitler mély hálával emlékszik meg Mussoliniról s mindazokról az államférfiakról. a készségét, hogy a maga részéről a legnagyobb jóhiszeműséggel hajlandó a megoldást siettetni, mert azt nemcsak a saját, hanem az állam érdekében is fontosnak látja. Az új év tehát a várakozások évének indul. Meglehet a reményünk arra, hogy a kormányszándékok, párosulva a magyar nemzeti kisebbség együttműködési igyekezetével,meghozzák a megnyugtató elintézés gyümölcsét. Ez annál kívánatosabb, mert a szervezés alatt álló Nemzeti Újjászületés Frontjában — az egységes politikai pártban — még mindig nem tisztázódott anemzeti kisebbségek szerepe. Hisszük, hogy az új év hamarosan választ, ad erre a kérdésre is. Mert amilyen tiszta lélekkel kíván a magyarság ,boldog új esztendőt mindenkinek, úgy jogos az az óhajta is, hogy a legfelsőbb akarat kijelölje azt az utat, melyen jobb jövője felé haladhat.