Keleti Ujság, 1939. március (22. évfolyam, 48-73. szám)

1939-03-01 / 48. szám

A nap jelentőségéhez méltó fénnyel és lelkesedéssel ünnepelte meg az egész ország lakossága az új alkotmány kihirdetésének évfordulóját . (BUCURESTI, február 27.) Az alkotmány kihirdetésének egyéves évfordulóját ország­szerte fényes ünnepségek keretében ülték meg­ A fővárosba már vasárnap kezdtek érkezni a Nemzeti Újjászületés Frontja vidéki szervezeteinek küldöttsége. A falusi küldöttségek tagjai mellszalagot viseltek, amelyet a Nemzeti Újjászületés Frontja kihímzett jelvénye díszített. Bucuresti ünnepi képet öltött, valamennyi ház lobogódíszbe öltözött. Vasárnap este a középületeket és a köztereket fényesen kivilágították a közeledő ünnep tiszteletére­ Hétfőn délelőtt 11 órakor kezdődtek az ünnepségek a patriarchián tartott istentiszte­lettel. A Te Deumon megjelentek Vaida Voevod, Argetoianu, Mironescu királyi tanácso­sok, a kormány összes tagjai, élükön Calinescu helyettes miniszterelnökkel, továbbá a ka­tonai és polgári hatóságok vezetői. Az istentisztelet 11 óra 20 perckor ért véget és ekkor a megjelentek az Athénéus előtti térre mentek- Fél tizenkettőkor gyűlt ezen a téren az ünneplő tömeg- A Nemzeti Újjászületés Frontjának vezetői imind új egyenruhájukban voltak. Tizenkét óra után néhány perccel indult el a menet a katonazene hangjai között a királyi palota felé. Az első sorokban meneteltek Vaida Voevod, Argetoianu, Mironescu, Armand Calinescu, Iamandi, Slavescu, Ghel­megeanu, Mitila Constantinescu, Bu­ioiu, Petre Andrei, Ralea, Silviu Dragomir és Grigore Gafencu. Mögöttük mentek Gabriel Ma­­rinescu, Titeanu Magureanu, Toni, Jinga, Serban, Bejan, Nae Popescu államtitkárok és más előkelőségek. Ezután következtek a legfőbb tanács tagjai, ott volt közöttük gróf Bánffy, báró Szentkereszthy, a Front egyenruháiban a Front magyar csoportja részéről és H. Wolf Heinrich és Guth, a Front német csoportja képviseletében-Őfelsége, a király és Mihály trónörökös a királyi palota erkélyéről római köszöntéssel fogadták az elvonulást. A kormány tagjai és a Front főtanácsának tagjai után a Fron­t nemzeti gárdájának kiküldöttei következtek, élükön Georgescu Petre tábornokkal, majd a Nemzeti Újjászületés Frontjának első ezredei kék egyenrhájukban, skót lövegükkel. Ezután falusiak csoportjai jöttek festői nemzeti ruhájukban, mellükön a Front jelvényé­vel. Utánuk vitték a különböző hazafias egyesületek zászlóit- ott volt a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák egyesületének, a volt frontharcosok nemzeti szövetségének, az ápolónők egyesületének, a „Férfiasság és hit“ érdemrenddel kitüntettek egyesületének, a háborús önkénteseknek, a Marasesti egyesületnek, a római légiónak és ipás hazafias egyesületeknek lobogói. A felvonulás után a Nemzeti Újjászületés Frontja főtanácsának tagjait őfelsége, a ki­rály a királyi palotában villásreggelin látta vendégül. Armand Calinescu helyettes mi­niszterelnök mondott nagy beszédet és erre Őfelsége válaszolt. Calinescu minis­zterelnöök­lttelyettes beszéde az Uralkodó előtt — Ma egy éve itt a trónteremben várta a kormány és az udvar a Semmitőszék túrái­nak bizottságát, akik a népszavazás eredmé­nyét adták kírül. Négymillió háromszázezer hang, vagyis a szavazásra jogosultak kilenc­venkilenc százaléka csatlakozott lelkesen Fel­séged úr alkotásához. A királyi kezdeménye­zés így mély visszhangra talált a népben- A válságos órában az ország egyértelmű volt abban az értelemben, hogy a helyzet, meg­oldása csak a Koronától indulhat ki. A kirá­lyi kezdeményezés monarchiánk alap­jelentősé­gének hangsúlyozását, jelenti, így felevene­dett régi nemzeti hagyományunk s történel­münk hosszú tapasztalata mutatja, hogy eb­ben van nemzeti állami életünk legnagyobb kezessége. Egy külföldi fejedelmi sarjnak ural­kodóvá való meghívása magában foglalt­a­ a legerősebb tekintély gondolatát s azt a szere­pet, hogy mint bíró álljon mindenki fölött. Az 1857. évi nagy hazafiak gondolkozásában az uj uralkodóház meghívásakor a cselekvő és tekintélyes monarchia eszméje állott és nem­zeti állami életünk fejlődése nagy uralkodó-17 fiú;­a­ink nagy tetteinek csodálatos sorozata. Modern államunk első alakja és függet­­­lensége 7- Károly király alkotása. Az ország egységesítése és szociális felszabadítása 7. Ferdinánd király munkája. A szétbomlási tö­rekvések megállítása és a Nemzeti Újjászüle­tés nagy műve Felséged alkotása­ • így nem­zeti történelmünk fejlődésének minden kiemel­kedő cselekedetén ott van a­­királyság pecsét­je. Ma az Uralkodó hangjával maga a nemzet beszél. . Ebben a mostani órában ismét a ki­rályság egy nagy cselekedetét ünnepeljük és ez előtt a tett előtt az egész román nép mély hálával hajlik meg. 1938. február 27. óta új alkotmány ural­ma alatt élünk. Ezután a helyettes miniszterelnök kifej­tette, hogy mi az új alkotmány lényege,és mi­lyen módosítást hozott az a politikai romanti­­cizmustól sugalmazott, régi alkotmánnyal szemben. Ez a rezsim egy ideig nagyobb zavarok nélkül működhetett mindaddig, ameddig a­ külső és a belső társadalmi nyugalom korsza­kát éltük, de nem biztosíthatta az állam, éle­tét akkor, amikor a helyzet megváltozott. A felforgató áramlatokkal és a külső fenyege­tésekkel szem­ben az első kötelesség volt az állameszme megerősítése és a társadalmi együttműködés szolgálata. Az új alkotmány anélkül, hogy kisebbítette volna az egyénnek, mint a fejlődés tényezőjének jogait, aláren­delte ezt­ a közösség, tehát az állam legfel­sőbb érdekeinek. Most jelent meg első alka­lommal törvényhozásunkban az állampolgárok haza iránti kötelességének gondolata, amely­nek védelme és fejlődése az állampolgárok életének legfőbb értelme. Az új alkotmány nem ismeri az osztálykülönbségeket és így az általános együttműködés szellemét teremtette meg. Az állampolgárt, mint, a tevékeny mun­ka tényezőjét tekinti és csak annyiban ismeri el az ország vezetésének résztvételében való jogát, amennyiben ezt­ tevékeny és erőteljes munkájával igazolja­ Az uj korszak eredményei Az 1638. február 10-iki alkotmánnyal új korszak indult meg az ország életében. Egy év óta az uj alkotmány keretében kifejtett szün­telen munka biztosította­ a belső békét. Emlé­kezzünk vissza a megelőző eseményekre, ami­kor anarchikus elemek lázadtak fel az állami, tekintély ellen, a teremtő erőket gyöngítették és valósággal a meredély szélén állottunk. Az­után a rend egyszerre helyreállott, a hatósá­gok visszakapták tekintélyüket, a bizalom új­já­éledt s ma minden állampolgárnak az az érzése, hogy hála a belső nyugalomnak, a legnagyobb békében fejtheti ki tevékenységét. Az uj alkotmány nyomán helyreállott az erkölcsi rend. A bűnösök mindig megkapják büntetésüket. Legfőbb ellenőrző testület léte­sült az állami élet tisztaságának biztosítására. A fiatalabb nemzedékeket erőteljesebb tevé­kenységre hívtuk fel. Sok fiatal erő kapott alkalmazást, az oktatásban, a bíróságoknál, a közigazgatásban és az egyetemi ifjúságot is jelentékenyen támogattuk. Nagyrészben sike­rült felszámolni azt a társadalmi folyamatot, amely olyan káros befolyással volt az ország lelki fejlődésére. Az új rezsimet a nemzeti probléma ki­­hangsúlyozása is jellemzi. Egy év óta a bíró­ságok felülvizsgálták azokat a körülményeket, amelyek között idegen fajú egyének állampol­gárságukat szerezték- Külön rezsim létesült azok számára, akiknek állampolgárságát visz­­szaad­ósították s ezeket mint idegeneket külön ellenőrzésnek vetették alá. Erősbödött a kü­lönböző vállalatok nemzetivé tételének akció­ja és gátat vetettünk az idegen elemek beszi­várgása elé- így tehát a belső béke a morális rend, a fiatal nemzedék munkára szólítása és a nemzeti gondolat elősegítése az Új rezsim cselekedeteinek első része.

Next