Keleti Ujság, 1939. május (22. évfolyam, 99-120. szám)

1939-05-01 / 99. szám

EGYETEM KÖNYVTÁR­­ ,, , , " ' CI.VASOTBRHB ' ' V■'■’.i'ij • ■ « SZBOCD * Az amerikai közvélemény szerint Hitler kancellár beszéde nem nyújt kilátást sikeres tárgyalásokra A néwsei sajtó most Lengyelországtól várja a választ. Lengyelország nem hajlandó megfélemlítés súlya alatt tárgyalni Francia vélemény szerint a beszéd nem súlyosbította, de nem is enyhítette a nemzetközi feszültséget A szombat reggeli világsajtó Hitler kancellár beszédével foglalkozik. A beszéd hatá­sát egyelőre csak ezekből a sajtónyilatkozatokból lehet megítélni, mivel az egyes államok hivatalos körei még nem nyilvánították véleményüket. Az egyes lapok természetesen pártállásukra való tekintettel, a legkülönbözőképpen ítélik meg úgy a beszéd hangját, mi­­rt az abban bejelentett német elhatározásokat s ezek várható következményeit, valamint a Roosevelt elnöknek adott választ. A legáltalánosabb benyomás az, hogy a beszéd nyomán az európai helyzet nem rosszabbodott, de nem is enyhült. A legközelebbi politikai fejlődés szempontjából a beszéd különösen fontos részének a Lengyelországra vonatkozó kitételeket tartják. Lengyelország a közvetlenül érdekelt állam sajtójában hangoztatja, hogy nem hajlandó engedni semmiféle nyomásnak, azonban telje­sen fenyegetésmentes légkörben kész a tárgyalásokra. A lengyel álláspont azonban kétség­telenül ellenkezik Danzig kérdésében a német javaslattal, hiszen a lengyel hadsereg lapja, a „Polska Zbrojna" hangoztatja, hogy Danzig a Visztula torkolatánál fekszik, a Visztula pedig lengyel folyó. A német sajtó is elsősorban a német-lengyel kapcsolatok alakulása iránt érdeklődik s véleménye szerint a Lengyelországnak tett német javaslat nagyon mérsékelt és Lengyelországnak meg kellene ragadnia ezt az esetleg vissza nem térő alkal­mat a megegyezésre-Olaszország, a tengely másik állama, teljes mértékben helyesli a kancellár beszédét, amely szerinte a béke elvein épül fel. Felszólítják az olasz lapok Lengyelországot, hogy vegye komolyan Németország javaslatait,­déseket tesz a semlegességi törvény módosítá­sára, azzal a céllal, hogy háború esetén hozzáférhetővé tegye­ Anglia és Franciaország számára a nyers­anyag-forrásokat. Az Angliára gyakorolt hatás Az Angliára gyakorolt­­hatást érdekesen fe­jezi ki az a beszéd, amelyet Winston Churchill mondott már pénteken este az angol rádióban. Az egyáltalában nem németbarát Churchill szerint Hitler kancellár beszéde hangban jobb az előző beszédeknél és ezt a javulást, ő Roosevelt elnök közbelépésének, a kölcsönös segítség-elv újbóli felbukkanásának, a francia politikai helyzet meg­szilárdulásának és az angol fegyverkezésnek tu­lajdonítja. Világosan ki kell jelentenünk, azon­ban, — mondotta Churchill, hogy a szavak nem elégségesek­ a bizalom helyreállítására, amíg azo­kat tettek nem követik. A kancellár beszéde arra törekedett, hogy elszigetelje Lengyelországot. A német—lengyel megnemtámadási egyezmény felmondása a beszéd leglényegesebb része és meglehetős nyugtalanságra ad okot. A szombat reggeli argói lapok véleménye is az, hogy a német politikát nem a beszédek,­­ha­­nem a tetteit alapján kell megítélni. Ha Német­ország nem zárja el a tárgyalások útját- Anglia kész megvizsgálni a német birodalommal együtt a felmerült kérdéseket. A „Times" emlékeztet arra a mondatra, hogy Németország nem sértette meg egy nép jogát sem s azz írja, hogy Csehszlo­vákiát erőszakkal kénysz­erítet­ték be a német bi­rodalomba. Az angol fegyverkezés teljes erővel tovább folytatódik,­­hogy Anglia birtokában le­gyen a maga védelmére és kötelezettségei teljesí­téséhez szükséges­­ eszközöknek. A ..Daily Tele­­graph“ összegezi Hitler kancellár igényeit. A né­met igények a gyarmatterületek visszaszerzésére, Danzigra és a lengyel folyosón át vezető útra vonatkoznak. A kancellár kijelentette, hogy ezek a követelések nem okok a bábomra. Ha azonban így áll a helyzet, miért vonakodik a tárgyalások­tól. A munkáspárti „Daily Herald“ szerint a kancellár beszéde azt­ mutatja, hogy Németország nem akarja magára venni a háború kockázatát. A „News Chronicle" véleménye az, hogy a kan­cellár el akarja választani Lengyelországot nyu­gati barátaitól és behódolásra akarja bírni, Csehszlovákia mintájára. Lengyelországban a kancellár beszéde nagy feltűnést keltett Csaknem az összes lengyel lapok külön ki­adásokban ismertették a beszéd szövegét, nagy súlyt helyezve a Lengyelországra vonatkozó ré­szekre. Lengyel illetékes körök szerint bár a beszéd Lengyelországgal szemben erélyes hanga volt, lényegileg nem tartalmazott újat. A lengyel külügyminisztérium szokásos pénteki sajtóteáján a lengyel sajtófőnök a kül­földi sajtó képviselői előtt a következőket mon­dotta: — Lengyel politikai körök nagy érdeklődés­sel tárgyalják azt a hírt, hogy a varsói német nagykövetség ideiglenes ügyvivője a birodalmi gyűlést megelőzően emlékiratot nyújtott át a lengyel külügyminisztériumban. Az emlékirat a német—lengyel viszonyt érdeklő kérdéseket mind felöleli és azt a lengyel kormány teljes ko­molysággal és megértéssel fogja megvizsgálni. Amerikában nem keltett kedvező benyomást Hitler kancellár beszéde (Washington, április 29.) (Rador) Az amer­­­rikai kormány hivatalosan még nem kapta kézhez Hitler kancellár válaszbeszédének­­ szövegét, amelyet a német kormány az Egye­sült Államok berlini ügyvivőjéhez juttatott, el és amelyet Németország hivatalos válasz­nak tekint. Amerikai illetékes körökben még nem nyilatkoznak arról, hogy az Egyesült Államok milyen intézkedéseket tesz- Áltatában véve Hitler kancellár válasza Amerikában az el­nökhöz közel álló körökben nem keltett kedvező benyomást és úgy látják, hogy az Egyesült Államok esetleg kénytelen lesz feladni minden reményt, hogy közvetítőként szerepelhessen a tekintélyuralmi államok és a demokrata­ államok között. Az amerikai sajtó véleménye az, hogy Hitler kancellár beszéde nem nyújt újabb ki­látásokat a sikeres tárgyalásokra, de általá­ban véve nem várnak azonnali erőszakos cse­lekedetet Németország részéről. A „Newyork Herald" azt állapítja meg, hogy Hitler kan­cellár fenntartotta eddigi összes megengedhe­tetlen állításait, a szavak egyébként is keve­set számítanak, a tényeknek van jelentősége és a jövő fogja megmutatni, hogy mit akar tenni Németország. A beszéd semmit sem ja­vított a helyzeten­ Borah szenátor az amerikai szenátus kül­ügyi bizottságának elnöke a kancellár beszé­dével kapcsolatban azt mondotta a Havas munkatársának, hogy véleménye szerint Hitler kancellár a beszé­det új tárgyalások kiinduló pontjának szánta. A beszéd amerikai hatására talán legjellem­zőbb az „Associeted Press"-nek az a jelentése, hogy Roosevelt elnök előreláthatólag újabb intézke­ fi Borén. *' :!;||| Ára 6 lei MA: Képess Hirad­ó cm?,i»5*»máj***.mu» Felelős Igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS Kiadótulajdonos: LAPKIADÓ R.-T. Felelős szerkesztő: NYIRŐ JÓZSEF SMOwtM Arak beMOldtat Egy évre 980, f«évT© 480, Törvéi^SM lajztro:m°^al sz&m: 47. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Báron L. negyedévre *40, egy hóm 80 lej, Magyarországon egy wos- wo- ca0, 1X1 - Pop nevű B sz. Telef.: 15.08 Levélcím: Cluj, postafiók évre 80, félévre *6, 0 évre 1*,60, egy hóra 4,50 pengő. XXII. ÉVFOLYAM. — 99- SZÁM: 101 sz. — Taxa postaié platóéin numer: No. S4 25(i­ lft27

Next