Keleti Ujság, 1939. június (22. évfolyam, 121-145. szám)

1939-06-01 / 121. szám

* Virginia Grigda szerint: „Olaszország és Németország számára egyes területek megszer­zése életkérdés, viszont Angliára és Franciaországra nem életbevágó fontosságú ezek megtartása" Ismét I momm török köztársasági elnök bejelentette, hogy az alexandrettei szandzsák kérdésében Franciaország és Törökország között elvi megegyezés jött létre Száz szovjet repülőgép repült mandzsu­ terület fölé Az amerikai külpolitika mindjobban és jobban eltávolodik az elzárkózás elvétől és az Egyesült Államok egyre erőteljesebben vesz­nek részt az európai demokráciák oldalán ab­ban a harcban, amelyet a demokratikus álla­mok folytatnak a tekintélyuralmi államok­kal szemben. A pünkösdi ünnepek alatt Hull, az Egyesült­ Államok külügyminisztere Csi­­kágóban beszédet mondott és az elszigetelő­dés politikájával szemben a nemzetközi együttműködést hangoztatta. Az amerikai sajtó a külügyminiszter ki­jelentéseinek nagy fontosságot tulajdonít. A Newyork Times azt írja, hogy a semlegességi törvényt úgy módosítják, hogy háborús viszály esetén, Amerika se­gítséget nyújthasson Franciaországnak és Angliának. Az Evening Star azt hangoztatja, hogy mindent meg kell tenni a háború kitörésé­nek megakadályozására és éppen ezért kell módosítani a semlegességi törvényt, mivel az jelenlegi alakjában a támadó szán­dékú államok bátorítását jelenti. Kétségtelen azonban, hogy Hull szándé­kainak erős ellenzéke is van Amerikában és ezek minden eszközt fel fognak használni. A tekintélyuralmi államok álláspontját nagy eréllyel fejti ki Virginio Gauda, a hí­res olasz újságíró a Giornale d Italia című olasz lap legutóbbi számában­ Azt hangoz­tatja, hogy a francia-angol bekerítési politika háború felé vezet és ezt a háborút már előre, mint a nemzetek szabadságának keresztes hadjáratát igyekez­nek feltüntetni. Hangoztatja, hogy a német és olasz politika nem törekszik he­gemóniára, hanem csak annak a hegemó­niának megszüntetésére, amelyet a versail­lesi szerződés biztosított Franciaország és Anglia javára. Ez a hegemónia abban nyilvánul meg, hogy Anglia és Franciaország óriási s igen gyak­ran számukra felesleges területekkel rendel­keznek, míg Olaszországnak csak csekély gyarmata van, Németország pedig egyáltalá­ban nem rendelkezik gyarmati területekkel. A négy nagyhatalom ellentétei nem egyfor­hogy megakadályozzák a semlegességi tör­vény módosítását. Borah szenátor, a kül­ügyi bizottság elnöke ellenzi, hogy Amerika fegyvert szállítson a hadviselő feleknek és több köztársasági párti szenátor van ugyan­ezen a véleményen. A képviselőházban jobb a helyzet Hull javára. Bloom képviselő, de­mokratapárti máris javaslatot nyújtott be, kérve a semlegességi törvény módosítását s valószínűnek tartják, hogy a javaslatot a kép­viselőház rövidesen elfogadja. A francia sajtó­ hosszasan foglalkozik Hull beszédével. A La Justice szerint az ame­rikai semlegességi törvény módosítása körül­belül egyidőben történik meg az angol-fran­­cia-szovjet egyezmény aláírásával s világo­san mutatja, hogy az Egyesült Államok ked­vezően fogadják az európai államoknak ezt a szövetségét. Az Epoque úgy látja, hogy az amerikai tömegek s­ein akarnak háborúba keveredni, de más­részt valóságos haragot táplálnak a tekin­télyur­almi államok ellen-Európai viszály esetén kétségtelenül a má­sodik érzés kerekedne felül és Amerika a de­mokráciák oldalán harcolna, más életbevágó érdekek körül forognak. Olaszország és Németország számára bizo­nyos területek megszerzése életkérdés, viszont Anglia és Franciaország szempontjá­ból ezeknek a területeknek megtartása nem életbevágó fontosságú. Úgy látszik, hogy Anglia és Franciaország készek arra, hogy öt-hatmillió embert ál­dozzanak fel azért, hogy megtartsanak ma­guknak olyan területeket, amelyek jelenté­keny részét nem is használják fel. Az angol-francia-szovjet egyezmény maga után vonja a szovjet szorosabb együttműködését a szomszéd államokkal Az angol-szovjet-francia egyezmény meg­kötésére tovább folynak a tárgyalások és az angolok remélik, hogy a megegyezés rövide­sen létre is jön. A Times úgy véli, hogy való­színűleg ugyanakkor megkötik a francia­­útrák egyezményt is. A Mánch®s,e.- Guardian kétségtelennek tartja, hogy a szovjettel való megegyezés maga után fogja vonni a szovjet szorosabb együttműködését Lengyelország­gal, a Balti államokkal és a többi szomszédos állammal, a német fenyegetés elleni összefo­­gásban. A németek felajánlották a szovjetnek Lengyelország felosztását? A ,,News Chronicle“-ban Bartlett azt ír­ja, hogy a németek abban az óhajtásukban, hogy az egyezmény aláírását megakadályoz­zák, annyira mentek, hogy Oroszországnak felajánlották Lengyelország felosztását. Az oroszok visszautasították ezt a sugalmazást és pedig több okból, amelyek közül a legfon­tosabb a­z, hogy számukra Lengyelország sok­kal hasznosabb, mint független ü­tközőálam, mintha hatalmas területük egy része lenne­ Az angol—lengyel katonai együttműködés kiépítésére, amint a Havas ügynökség angol katonai körökből értesül, az angol kormány Smigly Rydz marsall, a lengyel hadsereg fő­parancsnokát meghívta a szeptemberben Al­­dershotban tartandó gyakorlatokra. A Havas ügynökség emlékeztet arra, hogy ezekre a gyakorlatokra meghívták Vorosilov szovjet hadügyi népbiztost is. Törökország nemzetközi helyzetéről nyilatkozott ismét Inonu köztársasági elnök Bejelentette, hogy az alexandrettei szand­zsák ügye Franciaország és Törökország egyetlen függő kérdése, s elvi megegyezéssel megoldottnak tekinthető s ezek után­ a két nép teljes érdekközösségén alapuló közeledé­­­sét semmi sem akadályozhatja meg. Törökor­szág azonban fenntartja teljes függetlenségét és visszautasítja azt az elméletet, hogy a kis­­nemzeteknek bele kell olvadniuk a nagy né­pekbe. A Balkán szövetség a béke fenntartá­sának fontos eszköze. Szovjetoroszország és Törökország viszonya olyan bizalommal és barátsággal teljes, ami­lyen még nem volt a történelem folyamán. Végül hangoztatta, hogy ha Románia súlyos helyzetbe kerülne, úgy a török nemzet hő­siesen és gondolkozás nélkül fogja teljesí­teni fennálló kötelességét. A francia—török egyezmény megkötését bejelentik a török lapok is. A „Konguriet" című lap szerint az egyezményt szerdára írják alá. A távolkeleti helyzet újból bonyolódik A szovjet—mandzsu határon ismét súlyos összetűzések voltak. A német, távirati iroda jelentése szerint több szovjet ágyunaszád és mandzsu ágyunaszád az Usuri folyón ágyu­­lövéseket váltottak egymással Kahabrovsztól délre. A golyók a mandzsu hajókat megron­gálták. A mandzsu külügyminiszter az eset miatt, erélyesen tiltakozott a hharbini szovjet főkonzulnál. Ezenkívül mintegy száz szovjet repülőgép hosszabb utat tett mandzsu, terület fölött. Japán körökben ezt még nyugtalanítóbb inci­densnek tartják, mint az 1937. évi harcokat, amikor a Turnen folyónál a szovjet és a japán haderő szemben állt egymással. A szovjet, re­pülőknek Mandzsúriába való behatolását a japánok kihívásnak minősítik. A külsőmongólia és mandzsu határon va­lóságos csata volt mongol és mandzsu csapa­tok között. Virginia Gayda cikke r­i«. /***«• • • ! T, I EGYETEMI KÖNYVTÁR i | OLVASÓTERME Cluj, 1999 junius f. es&törtftb SZEGED /Miri­­£ timM flór gr ib Ara 4 tel K?lt?iUjsiig Felelős igazgató: l­^^LODI ANDRÁS HdacS^Wimos: LAPKIADÓ R­T. Felelős szerkesztő: NYIRŐ JÓZSEF Előfizetési árak belföldön: Egy évre 960, félévre 480, t­örvényszéki lajstromozási szám: 47. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Báron­y negyedévre 240, egy hóra 80 lej. Magyarországon egy CS- °­­r­d Popu, 5. Telef.: 15­08. Levélcím: Postafiók 101. Taxa évre 50, félévre 25,­­ évre 12.50, egy hóra 4.50 pengő. XXII. ÉVFOLYAM­ _ 121. SZÁM. postalá plátitá in numerar conform aprobárii 30.524/939.

Next