Keleti Ujság, 1940. február (23. évfolyam, 23-47. szám)

1940-02-01 / 23. szám

EGYETEMI könyvtár OLVASÓTERME Hor.gr­­e S­p­r­m “íj£»u­ij j OaJ, 1040 tehrnAr f. evm&Hét* Ára 4 tef Kl­ETlUjSIÍG Felelős igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS Előfizetési árak Mföldöni Efj év Ml, félévre 4*0, 14 évre 840, egy hóre 80 lej. Magyarországon előfizetés: egy évre 50 félévre 25, % évre 12.50, egy bóra 4.50 pen vő egyes szánt hétköznap 10, vasárnap 26 fillér. Kiadótulajdonos: LAPKIADÓ R.-T. Törvényszék? lajstromozási szám: 47. (Dos. No. 895. Trib. Cluj.) XXIII. ÉVFOLYAM. — 23. SZÁM. Felelős szerkesztő: NYIRŐ JÓZSEF Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Báron L. Pop u. f1. sz. Telefon: 1508 sz. Levélcím: 1­ istállók 101. Taxa postalá plá­tita In numerar conform aprobáril Dir. gén. comerciala PTT. Numero: 30524/13 Sz. Beil­Vafilák­ I*iv»f alsálbBs ©­ p©I- roleum [OKOTmánybiztossál Cl /ngh­erescu nemzetgazisalági miniszter hangsúlyozta az intézmény fontosságát és k­özötte, hogy gabonakiri­­tek­ és fémkormánybiztosságot is létentsenek (BUCURESTI,­­január 30.) (Bodor) Ked­den délelőtt iktatták be hivatalába Gheron Netta professzort a petróleum főkormánybiz­­tosát- Ez alkalommal C. Angelescu nemzetgaz­dasági miniszter beszédet mondott és vázolta az újonnan létesített szervezet működését a petróleumtermelés ellenőrzésében- Hangsú­lyozta, hogy kezdetben a pedifileumkormány biztosság szerepét nem értették meg sem a petróleumtársaságok- sem más körök. Közölte, hogy egy gabona kiviteli kormánybiztosságot és egy fémkormánybiztosságot is létesítenek. Az az eszme vezet minket,­­ mondta, hogy "kötelességünk megvédenünk országunknak, mint semleges államnak helyzetét, úgy­ amint azt politikai szempontból megállapítottuk. Ro­­m­ánián­ak teljes ú­lma van az ország terme­lése fölött, javainak forgalma, szétosztása és azon lehetőségek fölött, amelyekkel rendelkez­nie kell a többi államokkal való forgalmában.­­ A semlegességünket minden nehézség ellenére meg kell védenünk A hadviselőknek meg kell érteniök, hogy ezek­et az intézkedéseket az ál­lam érdekében kell meghoznunk és nem mások érdekében. Nagy megdöbbenéssel láttuk, hogy milyen igazságtalanul tárgyalják ezt a rend­kívüli fontosságú problémát. Ha Románia nem védte volna határait, vádak hangzottak volna el ellenünk. Most, amikor éppen hatá­rai védelmére tesz intézkedéseket, ismét vá­dolják. A román petróleumkivitel az ország­­kivitelének hatvankét százaléka. Éppen ezért a kormánynak intézkedéseket kell tennie, hogy biztosítsa a belső szükséglet kielégítését és a hadsereg szükségleteit- A kormány kötelessé­ge, hogy hangsúlyozza az ország tekintélyét az ország termelése fölött és a petróleumtár­saságoknak szem előtt kell tartaniuk az ország érdekeit és nagy többségükben ezt meg is te­szik. A teendő intézkedéseket nyugodtan kell alkalmazni, hogy jó eredményük lehessen. Ha bizonytalan helyzetet teremtenének, úgy hiszik a petróleumterület tulajdonosok, hogyha va­lamilyen veszedelem, jönne, nem tennénk-e meg a védelmi intézkedéseket. Hihetik ezt mások is. Ahelyett, hogy egy nyugodt intézmény ke­retében működnénk, a katonai parancsnokság intézk­edései alatt kellene esetleg cselekednünk, amelynek máról holnapra, kötelessége volna, hogy rendet teremtsen. Miért jussunk a pet­róleum kérdésben ilyen körülmények közé. Ha az országgá védelmezzük, a petróleu­mot is véd­­jük és el vagyunk határozva, hogy kellő idő­ben elhárítunk minden nehézséget. A miniszter ezután méltatta Netta profesz­­szor személyiségét s hangsúlyozta, hogy a k­or­m­ánybiztosság az érdekeltekkel fog együttmű­ködni, de a kormánybiztosság hatásköre jelen­tékeny-Ezután Netta professzor beszélt, és vázolta terveit. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi terme­lési módszerek megjavítására fog törekedni, hogy csökkentse a visszamaradó nyersolaj- mennyiséget. Fokozni fogják a még feltárat­lan területek kiaknázását, a földgázok ipari felhasználását. Végül tökéletesítik a termékek értékesítését és biztosítják a belföldi fogyasz­tás fedezését. Végül Al Zancescu, a petróleumtársaságok nevében beszélt és kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy az új intézmény csak előnyére fog válni a petróleumiparnak. A'Bansár­s^Svetse^ta^állasnaina^s lsel­­rrádi képviselői hangsúlyozzá­k, hogy a Balkán­­értekezlet a békét és a barátság megerősödését szolgálja (Belgrád, január 30.) (Rador.) A Politika emui belgrádi lap kéri a belgrádi török és román nagykövet és a görög követ nyilatkozatát a Bal­kán-szövetség államainak pénteken kezdődő érte­kezletéről. A balkán-szövetség tagállamainak belgrádi képviselői nyilatkozataikban hangsúlyoz­zák, hogy a Balkán-értekezlet a Balkán békéjét és az összes balkáni népek barátságának megerősí­tését fogja munkálni. Koperler török nagykövet hangoztatta, hogy a Balkán-értekezlet kedvező körülmények között kezdődik meg. A balkán államok felelős állam­férfiéinak belgrádi tanácskozása megszilárdítja azt a meggyőződést, hogy a béke és a megegye­zés gondolata, amelyre a Balkán félsziget összes népei törekszenek, valóság Európának ebben­ a részében. A jugoszláv kormány különösképpen Cinczár Markovics külügyminiszter fáradhatat­lan törekvése erre irányul. — A legnagyobb elismeréssel látjuk — mon­dotta, —­ hogy Belgrádban mindent megtesznek az értekezlet létrehozása és a nemes szándékok elősegítése tekintetében. Victor Cadere román nagykövet kijelentette, hogy a jelenlegi esemé­nyek fejlődése és a balkán államok politikai ve­zetőinek bölcsessége megszilárdítja a szövetség tagállamainak tudatát arról, hogy ezek az álla­mok a béke jelentős tényezői. Derűlátóan tekin­tünk — mondotta — azokra a törekvésekre, ame­lyeknek célja a szomszédok közti egyetértés fenntartása, mivel ebből mindenkire csak jó szár­­mazhatik. Rosetti görög követ hangoztatta, hogy a Balkán szövetség egységes szervezet s a­ béke megszilárdítását szolgálja. Úgy látja, hogy E Eu­­rópának ebben a részében biztosítva van az együttműködés, a­m­ely alapja és vezető gondolata a Balkán-szövetség minden tevékenységének. A Balkán államok külpolitikáját vezető személyisé­gek biztosítékok arra, hogy a belgrádi három na­pos értekezlet fontos tényezője lesz a béke fenn­tartásának. Módszer és a módszer Január közepén történt, hogy Kolozsváron is­­ megalakult a Magyar Népközösség­ helyi tagozata. Amint tudjuk, az alakulás a legnagyobb csendben zajlott le, minden előzetes hírverés,­­és a beharangozás mellőzésével. A közvélemény tudomásul vette a meg­történt tényt és a jelek szerint napirendre tért fö­lötte. És íme, hetekkel az esemény megtörténte után, az alakuló közgyűlés kérdése éles megvilágításban szőnyegre került a Brassói Lapok január 29-ijei szá­mának vezércikkében. Ez az alkalom kényszerít ben­nünket arra, hogy tudatos elhatározásunk ellenére a Népközösség kolozsvári tagozatának megalakulására visszatérjünk. Egyelőre azonban maradjunk brassói laptársunk cikkének, illetőleg cikkírójának állításai mellett. „A helyi szervezéssel megbízott Bartha Ignác dr. képviselő, — olvassuk az idézett cikkben — a különböző társadalmi rétegekben közszájon forgó hírek szerint — személyválogatás nélkül minden­kit szívesen látott, aki az utcánkénti szervezkedés­hez szolgálatait önzetlenül felajánlotta. Sőt a buz­góbbaknak mindjárt tizedes és főtizedes címet is adományozott­, hogy nagyobb tekintéllyel léphesse­nek fel utcabeli szomszédaik előtt. Azt is é­ör­­­mel halottak közelebbről, hogy a szervező részlet­munkálatokat az a Szolnoky Gyula irányítja, ki­nek nagy érdemei és nagy sikerei voltak már ilyen téren... Hála Istennek — gondoltuk — itt nem fog megismétlődni az rosszízű aradi huzavona.’­... Valóban az aradi huzavona nem is ismétlődött meg Ehelyett úgy látszik más történt. Hogy mi, azt ismét betűszerni való hűséggel idézzük a fennt említett vezér­cikkből­ .Most azonban egy beadvány szövege került a kezembe, melyet a kolozsvári helyi népközösségi szervezet tizenöt tizedese, főtizedese és körzetve­­zetője írt alá. A beadvány a Népközösség központi elnöki tanácsához van címezve és különös panaszo­kat tartalmaz: 1. Hogy az alakuló gyűlés megtartása, mint ez szokásos, sehol sem volt a sajtóban előzetesen közzé téve. 2. Hogy csak kevésszámú meghívó ment széjjel a város magyar polgáraihoz s azokon sem volt feltüntetve az értekezlet tárgya. 3. Hogy maguk a tizedesek és évtizedesek közül is igen so­kan nem kaptak még ilyen meghívót sem. 4. Hogy a kinek mégis tudomására jutott az alakulás he­lye és időpontja, többen csoportba verődve meg­jelentek a helyiség előtt, azonban a lépcsőkön örök állották útjukat. Kérdi a beadvány, hogy ez a módja a népközösségi szervezeti szabályzat 38. pontjában kifejezett ,alulról felfelé való szervez­kedésnek?” Őszintén be kell vallanunk, mindez nem volt titok, tudtunk ilyen panaszokr­ól és a kolozsvári tagozat alakuló közgyűlésének más sajátosságai sem kerülték el figyelmünket. Aggályainkat, kételyeinket azonban — amelyek­ben Kolozsvár magyar társadalmának igen tekinté­lyes rétegei osztoztak — szándékosan nem tettük szóvá. Közéletünk mai állása mellett fokozottabb mértékben éreztük a magunk ügyeit illető fegyelme­­zettség, a bölcs hallgatás erkölcsi parancsát és az egyének fölött álló átfogóbb cél érdekében lemondot­tunk a tárgyilagos szóvátétel és jóindultú bírálat nyílt lehetőségeiről. És talán soha vissza nem tértünk volna a Nép­­közösség kolozsvári tagozatának alakulására, soha szóvá nem tettük volna annak körülményeit, előzmé­nyeit, ha laptársunk vezércikkírója ügybuzgóságában a kolozsvári apropos­t nem használja fel arra, hogy a romániai magyarság húsz első kisebbségi esztende­jének lezárt fejezete ne nyúljon argumentumért az alábbi sorokban: „Nem akarunk rosszízű emlékeket felidézni, de ha csakugyan úgy történhettek a dolgok, aho­

Next