Keleti Ujság, 1940. február (23. évfolyam, 23-47. szám)
1940-02-01 / 23. szám
EGYETEMI könyvtár OLVASÓTERME Hor.gre Sprm “íj£»uij j OaJ, 1040 tehrnAr f. evm&Hét* Ára 4 tef KlETlUjSIÍG Felelős igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS Előfizetési árak Mföldöni Efj év Ml, félévre 4*0, 14 évre 840, egy hóre 80 lej. Magyarországon előfizetés: egy évre 50 félévre 25, % évre 12.50, egy bóra 4.50 pen vő egyes szánt hétköznap 10, vasárnap 26 fillér. Kiadótulajdonos: LAPKIADÓ R.-T. Törvényszék? lajstromozási szám: 47. (Dos. No. 895. Trib. Cluj.) XXIII. ÉVFOLYAM. — 23. SZÁM. Felelős szerkesztő: NYIRŐ JÓZSEF Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Báron L. Pop u. f1. sz. Telefon: 1508 sz. Levélcím: 1 istállók 101. Taxa postalá plátita In numerar conform aprobáril Dir. gén. comerciala PTT. Numero: 30524/13 Sz. BeilVafilák I*iv»f alsálbBs © p©I- roleum [OKOTmánybiztossál Cl /ngherescu nemzetgazisalági miniszter hangsúlyozta az intézmény fontosságát és közötte, hogy gabonakiritek és fémkormánybiztosságot is létentsenek (BUCURESTI,január 30.) (Bodor) Kedden délelőtt iktatták be hivatalába Gheron Netta professzort a petróleum főkormánybiztosát- Ez alkalommal C. Angelescu nemzetgazdasági miniszter beszédet mondott és vázolta az újonnan létesített szervezet működését a petróleumtermelés ellenőrzésében- Hangsúlyozta, hogy kezdetben a pedifileumkormány biztosság szerepét nem értették meg sem a petróleumtársaságok- sem más körök. Közölte, hogy egy gabona kiviteli kormánybiztosságot és egy fémkormánybiztosságot is létesítenek. Az az eszme vezet minket, mondta, hogy "kötelességünk megvédenünk országunknak, mint semleges államnak helyzetét, úgy amint azt politikai szempontból megállapítottuk. Romániának teljes úlma van az ország termelése fölött, javainak forgalma, szétosztása és azon lehetőségek fölött, amelyekkel rendelkeznie kell a többi államokkal való forgalmában. A semlegességünket minden nehézség ellenére meg kell védenünk A hadviselőknek meg kell érteniök, hogy ezeket az intézkedéseket az állam érdekében kell meghoznunk és nem mások érdekében. Nagy megdöbbenéssel láttuk, hogy milyen igazságtalanul tárgyalják ezt a rendkívüli fontosságú problémát. Ha Románia nem védte volna határait, vádak hangzottak volna el ellenünk. Most, amikor éppen határai védelmére tesz intézkedéseket, ismét vádolják. A román petróleumkivitel az országkivitelének hatvankét százaléka. Éppen ezért a kormánynak intézkedéseket kell tennie, hogy biztosítsa a belső szükséglet kielégítését és a hadsereg szükségleteit- A kormány kötelessége, hogy hangsúlyozza az ország tekintélyét az ország termelése fölött és a petróleumtársaságoknak szem előtt kell tartaniuk az ország érdekeit és nagy többségükben ezt meg is teszik. A teendő intézkedéseket nyugodtan kell alkalmazni, hogy jó eredményük lehessen. Ha bizonytalan helyzetet teremtenének, úgy hiszik a petróleumterület tulajdonosok, hogyha valamilyen veszedelem, jönne, nem tennénk-e meg a védelmi intézkedéseket. Hihetik ezt mások is. Ahelyett, hogy egy nyugodt intézmény keretében működnénk, a katonai parancsnokság intézkedései alatt kellene esetleg cselekednünk, amelynek máról holnapra, kötelessége volna, hogy rendet teremtsen. Miért jussunk a petróleum kérdésben ilyen körülmények közé. Ha az országgá védelmezzük, a petróleumot is védjük és el vagyunk határozva, hogy kellő időben elhárítunk minden nehézséget. A miniszter ezután méltatta Netta profeszszor személyiségét s hangsúlyozta, hogy a kormánybiztosság az érdekeltekkel fog együttműködni, de a kormánybiztosság hatásköre jelentékeny-Ezután Netta professzor beszélt, és vázolta terveit. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi termelési módszerek megjavítására fog törekedni, hogy csökkentse a visszamaradó nyersolaj- mennyiséget. Fokozni fogják a még feltáratlan területek kiaknázását, a földgázok ipari felhasználását. Végül tökéletesítik a termékek értékesítését és biztosítják a belföldi fogyasztás fedezését. Végül Al Zancescu, a petróleumtársaságok nevében beszélt és kifejezte azt a meggyőződését, hogy az új intézmény csak előnyére fog válni a petróleumiparnak. A'Bansárs^Svetse^ta^állasnaina^s lselrrádi képviselői hangsúlyozzák, hogy a Balkánértekezlet a békét és a barátság megerősödését szolgálja (Belgrád, január 30.) (Rador.) A Politika emui belgrádi lap kéri a belgrádi török és román nagykövet és a görög követ nyilatkozatát a Balkán-szövetség államainak pénteken kezdődő értekezletéről. A balkán-szövetség tagállamainak belgrádi képviselői nyilatkozataikban hangsúlyozzák, hogy a Balkán-értekezlet a Balkán békéjét és az összes balkáni népek barátságának megerősítését fogja munkálni. Koperler török nagykövet hangoztatta, hogy a Balkán-értekezlet kedvező körülmények között kezdődik meg. A balkán államok felelős államférfiéinak belgrádi tanácskozása megszilárdítja azt a meggyőződést, hogy a béke és a megegyezés gondolata, amelyre a Balkán félsziget összes népei törekszenek, valóság Európának ebben a részében. A jugoszláv kormány különösképpen Cinczár Markovics külügyminiszter fáradhatatlan törekvése erre irányul. — A legnagyobb elismeréssel látjuk — mondotta, — hogy Belgrádban mindent megtesznek az értekezlet létrehozása és a nemes szándékok elősegítése tekintetében. Victor Cadere román nagykövet kijelentette, hogy a jelenlegi események fejlődése és a balkán államok politikai vezetőinek bölcsessége megszilárdítja a szövetség tagállamainak tudatát arról, hogy ezek az államok a béke jelentős tényezői. Derűlátóan tekintünk — mondotta — azokra a törekvésekre, amelyeknek célja a szomszédok közti egyetértés fenntartása, mivel ebből mindenkire csak jó származhatik. Rosetti görög követ hangoztatta, hogy a Balkán szövetség egységes szervezet s a béke megszilárdítását szolgálja. Úgy látja, hogy E Európának ebben a részében biztosítva van az együttműködés, amely alapja és vezető gondolata a Balkán-szövetség minden tevékenységének. A Balkán államok külpolitikáját vezető személyiségek biztosítékok arra, hogy a belgrádi három napos értekezlet fontos tényezője lesz a béke fenntartásának. Módszer és a módszer Január közepén történt, hogy Kolozsváron is megalakult a Magyar Népközösség helyi tagozata. Amint tudjuk, az alakulás a legnagyobb csendben zajlott le, minden előzetes hírverés,és a beharangozás mellőzésével. A közvélemény tudomásul vette a megtörtént tényt és a jelek szerint napirendre tért fölötte. És íme, hetekkel az esemény megtörténte után, az alakuló közgyűlés kérdése éles megvilágításban szőnyegre került a Brassói Lapok január 29-ijei számának vezércikkében. Ez az alkalom kényszerít bennünket arra, hogy tudatos elhatározásunk ellenére a Népközösség kolozsvári tagozatának megalakulására visszatérjünk. Egyelőre azonban maradjunk brassói laptársunk cikkének, illetőleg cikkírójának állításai mellett. „A helyi szervezéssel megbízott Bartha Ignác dr. képviselő, — olvassuk az idézett cikkben — a különböző társadalmi rétegekben közszájon forgó hírek szerint — személyválogatás nélkül mindenkit szívesen látott, aki az utcánkénti szervezkedéshez szolgálatait önzetlenül felajánlotta. Sőt a buzgóbbaknak mindjárt tizedes és főtizedes címet is adományozott, hogy nagyobb tekintéllyel léphessenek fel utcabeli szomszédaik előtt. Azt is éörmel halottak közelebbről, hogy a szervező részletmunkálatokat az a Szolnoky Gyula irányítja, kinek nagy érdemei és nagy sikerei voltak már ilyen téren... Hála Istennek — gondoltuk — itt nem fog megismétlődni az rosszízű aradi huzavona.’... Valóban az aradi huzavona nem is ismétlődött meg Ehelyett úgy látszik más történt. Hogy mi, azt ismét betűszerni való hűséggel idézzük a fennt említett vezércikkből .Most azonban egy beadvány szövege került a kezembe, melyet a kolozsvári helyi népközösségi szervezet tizenöt tizedese, főtizedese és körzetvezetője írt alá. A beadvány a Népközösség központi elnöki tanácsához van címezve és különös panaszokat tartalmaz: 1. Hogy az alakuló gyűlés megtartása, mint ez szokásos, sehol sem volt a sajtóban előzetesen közzé téve. 2. Hogy csak kevésszámú meghívó ment széjjel a város magyar polgáraihoz s azokon sem volt feltüntetve az értekezlet tárgya. 3. Hogy maguk a tizedesek és évtizedesek közül is igen sokan nem kaptak még ilyen meghívót sem. 4. Hogy a kinek mégis tudomására jutott az alakulás helye és időpontja, többen csoportba verődve megjelentek a helyiség előtt, azonban a lépcsőkön örök állották útjukat. Kérdi a beadvány, hogy ez a módja a népközösségi szervezeti szabályzat 38. pontjában kifejezett ,alulról felfelé való szervezkedésnek?” Őszintén be kell vallanunk, mindez nem volt titok, tudtunk ilyen panaszokról és a kolozsvári tagozat alakuló közgyűlésének más sajátosságai sem kerülték el figyelmünket. Aggályainkat, kételyeinket azonban — amelyekben Kolozsvár magyar társadalmának igen tekintélyes rétegei osztoztak — szándékosan nem tettük szóvá. Közéletünk mai állása mellett fokozottabb mértékben éreztük a magunk ügyeit illető fegyelmezettség, a bölcs hallgatás erkölcsi parancsát és az egyének fölött álló átfogóbb cél érdekében lemondottunk a tárgyilagos szóvátétel és jóindultú bírálat nyílt lehetőségeiről. És talán soha vissza nem tértünk volna a Népközösség kolozsvári tagozatának alakulására, soha szóvá nem tettük volna annak körülményeit, előzményeit, ha laptársunk vezércikkírója ügybuzgóságában a kolozsvári apropost nem használja fel arra, hogy a romániai magyarság húsz első kisebbségi esztendejének lezárt fejezete ne nyúljon argumentumért az alábbi sorokban: „Nem akarunk rosszízű emlékeket felidézni, de ha csakugyan úgy történhettek a dolgok, aho