Keleti Ujság, 1940. április (23. évfolyam, 75-97. szám)

1940-04-02 / 75. szám

11* «•# 4 EGYETEMI KÖNYVTÁR CLVA3QIBRHB c* n ^ n fi O U *J­­/ L J Hor.£ritz M£Gí&€J­ Af­áár ÍHfjj ELŐFIZETÉSI ÁRAK: XXIII.-IK ÉVFOLYAM 7­5-iK SZÁM. s 1945. ÁPRILIS Hó 2 KIADÓTULAJDONOS: LAPKIADÓ K­R­SZ­VÉN­YTARSASAG mTon'stop & évre 25,­­ évre 12.50, egy hóra 4.50 pengő Törvényszéki lajstromozási szám: 47. (Dosar No. 805. Trib Cluj) Postafiók: 101­­ szám — Taxi Egyes szám: hétköznap 16, vasárnap 26 filér, Felelős Igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS. Felelős szerk.: NYIKŐ JÓZSEF plática in numerar: No 24216/19S7 Őfelsége II. Károly király részt vett a Ferdinárth király nevét viselő évjárat hadnagyainak felavatásán (Bucuresti, április 1) (Rador.) A fő­városi műszaki katonai iskolában fel­emelő ünnepség volt vasárnap, ame­lyen résztvett őfelsége, Károly király, Mihály nagyvajda- a kormány tagjai s több hadsereg főparancsnok- Ilcus tá­bornok, nemzetvédelmi miniszter alkal­mi beszéde után az Uralkodó tartott be­szédet. — Bajtársak! A különleges idők, amelyek az egész világon uralkodnak, azzal a következménnyel is jártak, hogy néhány hónappal hamarább hagy­játok el az iskolát és kapjátok meg a hadnagyi rangot A különleges körül­mények évjárata lettetek. Az évjárat annak nevét kapja- aki nagy hazaszere­tetével be tudta teljesíteni a románság évszázados vágyát- Ez a két körülmény hogy Ferdinánd király nevét viseli­tek s különleges évjárat vagytok, ma­ga után kell vonja, hogy ti is különle­gesek legyetek úgy a kötelesség betöl­tésében, mint hitetekben. Egységeitek­nél sohase felejtetek el ezt a két pa­rancsszót. Meggyőződésem, hogy a fia­tal tisztek a kötelességteljesítés és őseink tisztelete magaslatára jutnak. Isten segítsen titeket ebben. Őfelsége ezután a résztvevők lelkes ünneplése között az iskola éttermébe ment­ ahol a Ferdinánd király évjárat egészségére ürítette poharát­— Legyetek méltók a névhez, ame­lyet viseltek, — mondotta­ Ezután elvonultak az Uralkodó előtt az uj hadnagyok. Őfelsége, Károly ki­rály, Mihály nagyvajda, a kormány tagjai és a magasrangú katonatisztek kíséretében az iskola irodájában be­írta nevét az aranykönyvbe. Ezt követőleg közebéd volt az iskola gyönyörűen feldíszített nagytermében, amelyen részt vett őfelsége és Mihály nagyvajda is. Az uj hadnagyok nevé­ben Enache Iordache hazafias beszé­det tartott, amelyre őfelsége a követ­kező szavakkal válaszolt: — Az évjárat nevében elhangzott beszédért köszönetet mondok. Adja Is­ten, hogy a fogadalmak, amelyeknek összes társai nevében kifejezést adott­mélyen behatoljanak mindegyikük lel­kébe s ez hitvallás legyen egész éle­tükre. A hit és áldozatkészségnek et­től a szellemétől függ népünk egész jövője. A jövő pedig jórészben a tisz­tektől függ. Minél jobban áthatják a katonai erények a tiszteket, annál erő­sebb és jobb tesz hadseregünk. Ezek az erények elsősorban polgári erények, de vannak olyan polgári erények, amelyeket a lovagiasság és áldozat­készség — a tisztikarnak ezek az ural­kodó eszméi — tesznek teljessé. Még­­egyszer köszönetet mondva a hozzám­intézett szavakért, remélem, hogy ez az évjárat kötelessége magaslatán fog állani. Ő őfelsége beszédét hosszas és lelkes éljenzéssel fogadták. Hull, az Egyesült Államok kü­lü­gy­­minisztere, hamisításnak minősí­tette a német Fehérkönyv amerikai vonatkozású okmányait A német Fehérkönyv állítás­a szerint a párisi és londoni amerikai nagyköveteknek nagy része volt abban, hogy Anglia biztosítékokat adott Lengyelországnak . Az amerikai közvélemény szerint a németek Roosevelt elnökké való újraválasztását akarták meghiúsítani az okmányok közzétételével BERLIN, április 1. (Rador.) Német hivatalos részről a következőket köz­ük: A német külügyminisztérium Fe­­hér könyvet adott ki „Lengyel okmá­nyok a háborút megelőző események­re vonatkozóan* címmel. A könyv ha másolatban és fordításban rendkívül a német Fehér könyv következő kötetei meg fogják mutatni a világközve­­teményének a háborút megelőző fontos eseményeket azok igazi fényében és le fogják leplezni az eddig a kulisszák mögött maradt erőiket, amelyek­nek azonban fő részük van a háború kitörésében. A könyv főképpen a pá­risi, londoni és más fővárosokban tartózkodó lengyel nagykövetek jelenté­seit tartalmazza 1939 március 31. a Lengyelországnak adott angol—fran­cia szavatossági nyilatkozat előtti és utáni időből, nagykövete Bullit, és londoni nagykö­vete Kennedy, akik résztvettek a tár­gyalásokban. Ebből kitűnik, hogy Bullitnak nagyon tevékeny szerepe volt a Lengyelország körüli politikai játékban. A párisi lengyel nagykövet közli Bullitnak azt a kijelentését, hogy minden lehetőt meglesz, hogy londoni kollégáját, Kennedyt meg­győzze arról, hogy ez Anglia és Len­gyelország között igazi háborús szö­vetség megkötését eszközölje ki. Ken­­nedy jóval tartózkodóbb volt a london Figyelemreméltó a lisszaboni len­gyel katonai attasé 1938 augusztusi egyik levele, amelyből világosan ki­tűnik, hogy Anglia még a csehszlovák válság idején katonai előkészületeket tett. A Fehér könyv legérdekesebb okmá­nyai azonban a londoni és párisi len­gyel nagykövetek 1939 március 29-iki jelentései, amelyek a Lengyelország­nak adott angol szavatolás fontossá­gát magyarázzák. A jelentésekben szerepel az Egyesült Államok párisi érdekes, a lengyel külügyminisztéri­umnál talált okmányokat tartalmaz. Minthogy a kötet „1- rész’“­megjelölé­­st­, feltehető, hogy újabb kötetek kö­vetkeznek. Illetékes helyen közüik, hogy ni lengyel nagykövettel szemben, de a vele folytatott, megbeszélésekből a lengyel nagykövet mégis azt a meg­győződést szerezte, hogy a Brilit ál­tal óhajtott értelemben befolyásolta Chamberlaint. A londoni lengyel nagykövet jelentéséből kitűnik, hogy Kennedy igyekezett meggyőzni őt, hogy Lengyelország a danzigi kérdés­ben tanúsítson tényleges ellenállást. Ezzel kapcsolatban jelentős a was­hingtoni lengyel nagykövetnek jelen­tése, amely szerint Roosevelt külpoli­tikájának fő indító oka az volt, hogy a totális államok részéről fenyegető külső veszedelmeket találjon ki, hogy így az amerikai nép figyelmét elvon­ja a belső nehézségektől. Ugyanebből a forrásból származó másik jelentés szerint, az Egyesült Államok kormá­nya minden diplomáciai cselekedeté­ben határozottan és nyíltan a nyugati hatalmak és a totális államok közötti minden megértés ellen foglalt állást. Többek között szeren© van itt egy amerikai nagykövetnek, aki angol készpénzhitelt közvetített Lengyelor­szágnak. Különösen érdekes az, amit­ a washingtoni lengyel nagykövet, a Roosevelt elnök körüli zsidók szerepé­ről ír. Végül felemlítendő, mint nagyfon­­tosságú okmány a warisi lengyel nagy­követ 1938 december 17-iki jelentése, amely bizonysága annak a német állí­tásnak, hogy a francia kormány és különösképpen Bonnet az 1938 decem­ber 6-iki francia—német nyilatkozat alkalmából teljes érdektelenségét nyilvánította az összes középeuronai problémákkal szemben Ebből a jelen­tésből kitűnik az is, hogy Lengyelor­szág hogyan igyekezett szembeszálla­­ni a francia törekvésekkel. Általában nem tagadható, hogy ez a Fehér könyv a legérdekesebb okmány­gyűjtemény a j­­elenlegi háború háttereiről, mindazok közül, amelyek az ellenségeskedések kitörése óta eddig megjelentek. A diplomáciai bomba BERLIN, április 1. (Rador.) A német sajtó továbbra is nagy figyelmet szentel a legújabban kiadott Fehér Könyvben közölt okmányoknak. A „Deutsche Allgemeine Zei­­tung“ foglalkozik az amerikai nagykövetek szereplésével és felteszi a kérdést, hogy Bál­int, Amerika párisi nagykövete saját fele­lősségére folytatott háborús politikát.­ Az amerikai sajtóban, rádióban és a kon­gresszus tanácskozásain az európai nagykö­vetek és különösen Bullit szerepe egyik nap­ról a másikra a leghevesebb vita tárgya lett. A „Newyork Times“ megpróbálja kétségbe vonni a Fehér Könyvben közölt adatok hi­telességét és csökkenteni a leközölt adatok­nak és okiratoknak az amerikai közvélemény­re gyakorolt óriási hatását, ez a próbálkozás azonban — írja a lap — siralmas hallással végződött, mivel ugyanaz a lap kénytelen elismerni Amerika diplomáciai köreinek vé­leménye nyomán, hogy a jelenleg Washingtonban tartózkodó Bul­lit a legfőbb megbízott szerepét játszotta Európában, akinek jogában állott saját kezdeményezéséből és a külügyi hivatal előzetes jóváhagyása nélkül a többi ame­rikai diplomaták illetékességi körébe be­avatkozni és azokat irányítani, úgy az amerikai közvélemény, mint az egész világ közvéleménye felteszi most a kérdést — fejezi be fejtegetéseit a lap, — hogy ez a „legtöbb“ amerikai megbízott saját fele­lősségére, vagy pedig valakinek kifejezett parancsára folytatott háborús politikát. A közölt okmányokat Amerika­­ban hamisításnak tekintik Washington, április 1. (Rador.) A Havas­ügynökség azt jeleníti, hogy a német Fehér­könyv ellentétben a német propaganda veze­tői­nek várakozásával, nemhogy megzavarta volna a amerikai közzülemén­yt, sőt ez a Beninből kidobott „diplomáciai bomba" te amerikai választási hadjárat elején az ame­rikai kormánynak kedvező helyzetet biztosít, mivel csaknem mindenki egyetért abban, hogy a közölt okmányokat hamisításnak tekin­tik. Amerikai diplomáciai körökben külö­nösen jellemzőnek tartják, hogy a közlés éppen most történt, a­mikor Roosevelt el­nök meghallgatta Sumner Welles jelenté­sét európai útjáról. Az egész eljárás ezeknek a köröknek véleménye szerint, a német kormány nyilvánvaló elégedetlensé­gét bizonyítja amiatt, hogy nem sikerült meggyőzniük Roosevelt küldöttét az Egye­sült Álamok és Németország közötti ren­des diplomáciai kapcsolatok szükséges­ségéről. Pittmann szenátor a snenalicus külügyi bi­zottságának elnöks é a® amerikiai nép vélemé-­ nyét fejezte ki a német manőverrel szemben, amikor azt mondotta, hogy Hitler kormá­nyánál­ célja csak a®, hogy ellenzéket tá­masszon Rooseve­lt elnökinek és rémületet keltsen az armientikai nép létükében. Általában — fejeződik be a Havas közlemény — a leg­­megcsontosodottabb elszigetelődés-hívők sem fognak Roosevelt elleni harcot indítani ezek­nek a nemzeti szocialista propaganda MM prezentált okmányoknak alapján. WASHINGTON, április 1. (Rador.) Az Egyesült Államok szenátusának köreiben a német Fehér könyvet behatóan tárgyalták. A Newyork Times szerint Cordel Hull külügyi államtitkár kijelentette, hogy az amerikai diplomaták tevékenységére vonatkozó ok­­mányok hamisak. Fish szenátor viszont úgy látja, hogy a súlyos állítások felülvizsgálá­sára parlamenti vizsgálóbizottság Bawní­zása szükséges. Az amerikai sajtó általában kétségbe vonja a közölt okmányok valódiságát. Ai Brening Btar Beadóit, a német ideérte* Boa­

Next