Keleti Ujság, 1940. szeptember (23. évfolyam, 200-224. szám)
1940-09-01 / 200. szám
i - ’ T. EGYETEMI KÖNYVTÁR / OLVASQTERME Hotigtilte HR: teljes heti rádió-világ műsor! vasárnap ölel ■_'¥ . ____________•"* ! 1940. szeptember 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK:! XXIII.-IK ÉVFOLYAM 200-IK SZÁM. kéziratokat N E M A D V N K vissza 1 évre 960 % évre 480, 1 évre 240, 1 hőre ! KIADOTT Alatronos* LAPKIADÓ RfSZVffNTTHISASin Szerkesztőség kiadóhivatal és nyomda: Clnj, 80 lej. A Magyarorzágon: egy évre 60, féL 1 KIADOTFLATRONOS. LAPKIADÓ RESZVENYTAESASAO Báron L. Pop O 5. szám Telefon 13.08. évre 25, évre 12 50, egy hóra 4,50 pengő ! Törvényszéki lajstromozási szám: 47. (Dosar No. 805 Trib Cluj) Postafiók: 101 szám. ~ Taxa postaié Egyes szám: hétköznap 16, vasárnap 26 fillér, 1j Fel. Igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS. Fel. szerkesztő: NYERŐ JÓZSEF plátka In pánetsk No 24256/1987. ,SZEGED . MAGYAROK, NYUGALOM! 1940 augusztus 30-ika történelmi sorsfordulat a mi életünkben. A Bécsben összeült döntőbíróság, Németország és Olaszország ezen a napon határozott Erdély sorsáról s ezt a határozatot az őfelsége II. Károly király elnöklete mellett tartott koronatanács elfogadta, ami által a Románia és Magyarország közti új határt megállapító bécsi döntés jogerőssé vált. A részletek megtárgyalása már a szakértő bizottságok feladata, amelyek meg is kezdették munkájukat. A bécsi döntés egyébként leszögezte azokat az alapelveket és iránymutató szempontokat is, amelyek az új határokon kívül maradt népcsoportok sorsát és életét vannak hivatva szabályozni olyan módon, hogy a kérdés megoldása és megvalósítása mindenki számára megnyugvást jelentsen, ami a két szomszédos ország és nép szükséges jóviszonyának és további fejlődésének egyik legfontosabb biztosítéka és alappillére. A tengelyhatalmak mellé sorakozott két ország vezetősége az új európai, sőt új világrend megvalósulásának pillanataiban felismerte új országépítő feladatait és élettitkait, ami megnyugvást és békességet jelent elsősorban ezen a földön. Komoly és bölcs meggondolások érvényesültek ennek érdekében azok részéről, akik a helyzet tökéletes ismeretében tisztában voltak azzal a veszedelemmel, amelyet a békessége® megoldás keze elhárított mindanynyiunk feje fölül. Az ilyen nagy történelmi eseményeknek megvannak a maguk lélektani hullámzásai és azért tartjuk helyénvalónak ráirányítani mindenki tekintetét és gondolatát a magasabb szempontokra, amelyek, ha valamikor, most különösképpen megkövetelik minden magyar részéről a férfias fegyelem, önuralom és komolyság megőrzését. A nagy történelmi pillanatokban nem a lírai megnyilvánulások, annál kevésbé az esetleges szenvedélyek túlzásai a fontosak, hanem a valóban életre hivatott és újabb, még nagyobb kötelességek küszöbén álló nép belső, igaz erőinek, emelkedettségének és komoly munkábaállásának értékei és áldásai érvényesüljenek. Eddigi öntudatunk tisztaságát és szilárdságát nem szabad semminek se, még múló pillanatra se elhomályosítania. Ez volt eddig is, ez lesz ezután is a mi megtartó erőnk. Erdély földje kötelez mindenkit, minden időben. Még nagyobbakba kell lennünk, hogy valóban méltóak legyünk ahhoz a szellemhez, melyet ez a föld képvisel és amelynek eddig is gyermekei voltunk és továbbra is azok maradunk. Az élet nem állhat meg. Senki se vonja el tehát kezét és szívét a reá váró munkától. Minden elveszített perc visszahozhatatlan és egyben kérlelhetetlen hitelező is, amely később könyörtelenül behajtja rajtunk a mulasztottakat. Csak a jóra és a jól felhasznált idő segíti előbbre azt a közösséget is, amelynek tagjai vagyunk. Ez a modern országépítés titka. Mi erdélyi magyarok kemény életben szilárddá kovácsolt nép vagyunk. Az acélnak pedig az a hivatása, hogy acél maradjon az élet minden szakaszában. Se a könny meg ne lágyítsa, se az öröm fel ne olvassza. Ha nap süti, ha fagy töri, acél maradjon. Ne feledjük, hogy a mi erőnk bennünk van és ez a belső lelki egység az, amelynek megbonthatatlannak kell maradnia. Természetünkhöz tartozik, hogy kevés szóra van szükségünk egymás megértéséhez. A jó szándék mindig a szemünkben ég, a becsület csillaga homlokunkon ragyog, testünk és lelkünk egyenes, férfias, igaz és őszinte. Ezekkel a kipróbált magyar tulajdonságokkal fogjuk meg most is egymás kezét és komoly méltósággal menjünk az új idők elébe, fegyelmezetten, az emberi érték és öntudat nyugalmával, céltudatosságával és biztonságával. Nemcsak önmagának, egész nemzete becsületének árt az, aki akár örömében, akár szomorúságában önmagáról megfeledkezik. Az idők belső összeszedettséget követelnek, kivétel nélkül mindenkitől. A ma Európájának fejlődési iránya és az emberiség új alapokon való elhelyezkedése, a közösségi tudatot mindenkitől fokozott mértékben megköveteli. Az országok élete súlyos realitásokon alapul, amelyeket szinte matematikai pontossággal előre kiszámítanak és ez a rendszer mindenkit beilleszt a maga helyére. Viszont az is igaz, hogy fűtőerejét és energiáit belső forrásokból kell kar'’* 1 2 * * 5”- i v világtörténelemnek szergíük.10 ei-ií. folyó példátlan esemé- nyei és cselekedetei éppen ezt igazolják a világhatalmaknál is. A világfejlődés új előrelendülésének ez az emberi lélekből sugárzó belső erő és fegyelmezettség hozta meg a hatalmas sikert. Ha már ezek a nagy népek sem nélkülözhetik fiaiknak az új idők szellemében kialakított lelki és szellemi erejét, mennyivel több szüksége van erre a kis népeknek és mennyire nagyobb szükségünk van most nekünk ezekben a döntő órákban. Vétkezik tehát, aki akár az öröm, vagy levertség túlfűtöttségének hangulatában, akár egyéni elképzeléseinek tévedésében, — ha jó szándékból is —, nem képes megőrizni nyugalmát és nam ura cselekedeteinek. Vétkezik nemcsak önmaga, hanem népe ellen is és késlelteti a béke és építő munka beteljesülésének várva várt pillanatait. Olyan az ilyen ember, mint a repülőgép finom motorjába bekerült homokszem. Kicsiny és mégis katasztrófát idézhet elő. Óvé és intő szavunkkal nem akarunk a lélek megnyilvánulásainak útjába állani, hiszen ez lehetetlm is volna. Mindössze arra kérjük minden magyar testvérünket,hogy amikor bensőjében az események okozta forró áramok elindulnak, használja és érvényesítse ezeket az áramokat a maga és népe belső értékeinek gyarapítására és munkalendületének fokozására. Magyarok! Nyugalom, fegyelmezettség, komolyság és férfias öntudat! A történelem mindenkinek a szemébe néz! A bécsi döntés után Szombatra virradó éjjel újabb koronatanács volt Bucurestiben. — A tengelyhatalmak szavatolták Románia új határait. A döntőbíráskodás lefolyásának drámai részletei „A döntés nagy sikere a tengelyhatalmaknak66 — jelenti az olasz sajtó nyomán a bukaresti rontó BECS. (Rador.) A tengelyhatalmak külügyminisztereinek tárgyalásai a román és magyar külügyminiszterekkel pénteken délután három órakor a két tengelyhatalom képviselőinek döntőbírói ítéletével végetértek. A döntőbíráskodást a két állam egyaránt kérte s az a két kormány kívánságának megfelelően történt. A döntőbírói ítélet körülbelül negyvenötezer négyzetkilométerrel gyarapítja Magyarország területét. A terület magában foglalja Észak-Erdély egy részét és Kolozsvártól délre húzódik le a Székelyföld felé. A három székely megye magyar részre kerül. A döntőbírói ítéletet követő jegyzékváltással a tengelyhatalmak külügyminiszterei biztosították úgy Románia, mint Magyarország területi épségét és sérthetetlenségét. A román kormány elfogadta ezt a lízottékot A bukaresti rádió szombaton reggel hét órakor jelentette be a bécsi döntőbíróság ítéletét, amelyet részletesen ismertetett. A döntőbírósági íttélet szövege BECS. (Rador.) Miután nyilvánosságra hozták a döntőbírói ítéletet, Ribbentrop és Ciano külügyminiszterek a külföldi sajtó előtt nyilatkoztak a döntőbíráskodás jellegéről és eredményéről, BECS. (Rador.) A bécsi döntőbírósági ítélet szövege a következő: A magyar királyi és a román királyi kormány felkérték a tengelyhatalmak kormányait, hogy döntőbíráskodás útján oldják meg a két ország között Erdélyre vonatkozólag fennálló függő kérdéseket. A két ország elfogadta a döntőbírói ítéletet. A kérés értelmében a tengelyhatalmak kormányai megegyezésben a román és magyar kormány kiküldötteivel, az alábbi lényeges pontokba foglalt ítéletet hozták: 1. A két ország közötti véglegesen megállapított határt a jelen ítélethez csatolt földrajzi térkép tünteti fel. A határt a helyszínen román-magyar vegyes bizottság állapítja meg. 2. Az átengedett területet 15 napon belül kell kiüríteni és jó állapotban kell átadni. A kiürítés részletfeltételeit a fentebbi pontban említett bizottság állapítja meg. 3. Az átengedett területeken lakó összes román állampolgárok megkapják a magyar honpolgárságot. Az állampolgári jogról hat hónap alatt lemondhatnak azok, akik akarnak és egy éven belül kötelesek elhagyni az átengedett területet. Az ingó vagyont azonnal el lehet szállítani s fel lehet számolni a föld vagy munka hozadékát is. A fentebbi időben fel nem számolható ingatlan javak tekintetében Magyarország kötelezettséget vállal a kártalanításra.