Keleti Ujság, 1940. szeptember (23. évfolyam, 200-224. szám)

1940-09-01 / 200. szám

i - ’ T. EGYETEMI KÖNYVTÁR / OLV­ASQTERME Hotigtilte HR: teljes heti rádió-világ műsor! va­sár­na­p ölel ■_'¥ . ____________•"* ! 1940. szeptember 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK:! XXIII.-IK ÉVFOLYAM 20­0-IK SZÁM. kéziratokat N E M A D V N K vissza 1 évre 960 % évre 480, 1 évre 240, 1 hőre ! KIADOTT Al­atronos* LAPKIADÓ RfSZVffNTTHISASin Szerkesztőség kiadóhivatal és nyomda: Clnj, 80 lej. A Magyarorzágon: egy évre 60, féL 1 KIADOTFLA­TRONOS. LAPKIADÓ RE­SZ­VEN­YTAESASAO Báron L. Pop O 5. szám Telefon 13.08. évre 25,­­ évre 12 50, egy hóra 4,50 pengő ! Törvényszéki lajstromozási szám: 47. (Dosar No. 805 Trib Cluj) Postafiók: 101 szám. ~ Taxa postaié Egyes szám: hétköznap 16, vasárnap 26 fillér, 1j Fel. Igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS. Fel. szerkesztő: NYERŐ JÓZSEF plátk­a In pánetsk­ No 24256/1987. ,SZEGED . MAGYAROK, NYUGALOM! 1940 augusztus 30-ika történelmi sorsfordulat a mi életünkben. A Bécsben összeült döntőbíróság, Né­metország és Olaszország ezen a napon határozott Erdély sorsáról s ezt a határozatot az őfelsége II. Károly király elnöklete mellett tar­tott koronatanács elfogadta, ami által a Románia és Magyarország közti új határt megállapító bécsi döntés jogerőssé vált. A részletek megtárgyalása már a szakértő bi­zottságok feladata, amelyek meg is kezdették munkájukat. A bécsi dön­tés egyébként leszögezte azokat az alapelveket és iránymutató szem­pontokat is, amelyek az új határo­kon kívül maradt népcsoportok sor­sát és életét vannak hivatva szabá­lyozni olyan módon, hogy a kérdés megoldása és megvalósítása min­denki számára megnyugvást jelent­sen, ami a két szomszédos ország és nép szükséges jóviszonyának és to­vábbi fejlődésének egyik legfonto­sabb biztosítéka és alappillére. A tengelyhatalmak mellé sorakozott két ország vezetősége az új európai, sőt új világrend megvalósulásának pillanataiban felismerte új ország­­építő feladatait és élettitkait, ami megnyugvást és békességet jelent első­sorban ezen a földön. Komoly és bölcs meggondolások érvényesül­tek ennek érdekében azok részéről, akik a helyzet tökéletes ismereté­ben tisztában voltak azzal a vesze­delemmel, amelyet a békessége® megoldás keze elhárított mindany­­nyiunk feje fölül. Az ilyen nagy történelmi esemé­nyeknek megvannak a m­aguk lélek­tani hullámzásai és azért tartjuk helyénvalónak ráirányítani min­denki tekintetét és gondolatát a ma­gasabb szempontokra, amelyek, ha valamikor, most különösképpen megkövetelik minden magyar részé­ről a férfias fegyelem, önuralom és komolyság megőrzését. A nagy tör­ténelmi pillanatokban nem a lírai megnyilvánulások, annál kevésbé az esetleges szenvedélyek túlzásai a fontosak, hanem a valóban életre hivatott és újabb, még nagyobb kö­telességek küszöbén álló nép belső, igaz erőinek, emelkedettségének és komoly munkábaállásának értékei és áldásai érvényesüljenek. Eddigi öntudatunk tisztaságát és szilárd­ságát nem szabad semminek se, még múló pillanatra se elhomályo­sítania. Ez volt eddig is, ez lesz ez­után is a mi megtartó erőnk. Er­dély földje kötelez mindenkit, min­den időben. Még nagyobbakba kell lennünk, hogy valóban méltóak le­gyünk ahhoz a szellemhez, melyet ez a föld képvisel és amelynek ed­dig is gyermekei voltunk és to­vábbra is azok maradunk. Az élet nem állhat meg. Senki se vonja el tehát kezét és szívét a reá váró munkától. Minden elveszített perc visszahozhatatlan és egyben kérlelhetetlen hitelező is, amely ké­sőbb könyörtelenül behajtja rajtunk a mulasztottakat. Csak a jóra és a jól felhasznált idő segíti előbbre azt a közösséget is, amelynek tagjai vagyunk. Ez a modern országépítés titka. Mi erdélyi magyarok kemény életben szilárddá kovácsolt nép va­gyunk. Az acélnak pedig az a hiva­tása, hogy acél maradjon az élet minden szakaszában. Se a könny meg ne lágyítsa, se az öröm fel ne olvassza. Ha nap süti, ha fagy töri, acél maradjon. Ne feledjük, hogy a mi erőnk bennünk van és ez a belső lelki egy­ség az, amelynek megbonthatatlan­­nak kell maradnia. Természetünk­höz tartozik, hogy kevés szóra van szükségünk egymás megértéséhez. A jó szándék mindig a szemünkben ég, a becsület csillaga homlokunkon ragyog, testünk és lelkünk egyenes, férfias, igaz és őszinte. Ezekkel a kipróbált magyar tulajdonságokkal fogjuk meg most is egymás kezét és komoly méltósággal menjünk az új idők elébe, fegyelmezetten, az emberi érték és öntudat nyugalmá­val, céltudatosságával és biztonsá­gával. Nemcsak önmagának, egész nemzete becsületének árt az, aki akár örömében, akár szomorúságá­ban önmagáról megfeledkezik. Az idők belső összeszedettséget köve­telnek, kivétel nélkül mindenkitől. A ma Európájának fejlődési iránya és az emberiség új alapokon való elhelyezkedése, a közösségi tudatot mindenkitől fokozott mértékben megköveteli. Az országok élete sú­lyos realitásokon alapul, amelyeket szinte matematikai pontossággal előre kiszámítanak és ez a rendszer mindenkit beilleszt a maga helyére. Viszont az is igaz, hogy fűtőerejét és energiáit belső forrásokból kell kar'’* 1 2 * * 5”- i v világtörténelemnek sze­­rgíük.10 ei-ií. folyó példátlan esemé-­­ nyei és cselekedetei éppen ezt iga­zolják a világhatalmaknál is. A vi­lágfejlődés új előrelendülésének ez az emberi lélekből sugárzó belső erő és fegyelmezettség hozta meg a ha­talmas sikert. Ha már ezek a nagy népek sem nélkülözhetik fiaiknak az új idők szellemében kialakított lelki és szel­lemi erejét, mennyivel több szük­sége van erre a kis népeknek és mennyire nagyobb szükségünk van most nekünk ezekben a döntő órák­ban. Vétkezik tehát, aki akár az öröm, vagy levertség túlfűtöttségé­nek hangulatában, akár egyéni el­képzeléseinek tévedésében, — ha jó szándékból is —, nem képes meg­őrizni nyugalmát és n­am ura csele­kedeteinek. Vétkezik nemcsak ön­maga, hanem népe ellen is és kés­­lelteti a béke és építő munka betel­jesülésének várva várt pillanatait. Olyan az ilyen ember, mint a re­­pülő­gép finom motorjába bekerült homokszem. Kicsiny és mégis ka­tasztrófát idézhet elő. Óvé és intő szavunkkal nem aka­runk a lélek megnyilvánulásainak útjába állani, hiszen ez lehetetlm is volna. Mindössze arra kérjük min­den magyar testvérünket,­­hogy amikor bensőjében az események okozta forró áramok elindulnak, használja és érvényesítse ezeket az áramokat a maga és népe belső ér­tékeinek gyarapítására és munka­lendületének fokozására. Magyarok! Nyugalom, fegyelme­zettség, komolyság és férfias ön­tudat! A történelem mindenkinek a sze­mébe néz! A bécsi döntés után Szombatra virradó éjjel újabb koronatanács volt Bucuresti­­ben. — A tengelyhatalmak szavatolták Románia új határait. A döntőbíráskodás lefolyásának drámai részletei „A döntés nagy sikere a tengelyhatalmaknak66 — jelenti az olasz sajtó nyomán a bukaresti rontó BECS. (Rador.) A tengelyhatalmak külügyminisztereinek tárgyalásai a román és magyar külügyminiszte­rekkel pénteken délután három órakor a két tengelyhatalom képviselőinek döntőbírói ítéletével végetértek. A döntőbíráskodást a két állam egyaránt kérte s az a két kormány kívánságának megfelelően történt. A döntőbírói ítélet körülbelül negyvenötezer négyzetkilométerrel gyarapítja Magyarország területét. A te­rület magában foglalja Észak-Erdély egy részét és Kolozsvártól délre húzódik le a Székelyföld felé. A három székely megye magyar részre­ kerül. A döntőbírói ítéletet követő jegyzék­váltással a tengelyhatalmak külügyminiszterei biztosították úgy Romá­nia, mint Magyarország­ területi épségét és sérthetetlenségét. A rom­án kormány elfogadta ezt a l­íz­ottékot A bukaresti rádió szombaton reggel hét órakor jelentette be a bécsi döntőbíróság ítéletét, amelyet részle­tesen ismertetett. A döntőbírós­ági íttélet szövege BECS. (Rador.) Miután nyilvános­ságra hozták a döntőbírói ítéletet, Rib­bentrop és Ciano külügyminiszterek a külföldi sajtó előtt nyilatkoztak a döntőbíráskodás jellegéről és eredmé­nyéről, BECS. (Rador.) A bécsi döntőbíró­sági ítélet szövege a következő: A magyar királyi és a román kirá­lyi kormány felkérték a tengelyhatal­mak kormányait, hogy döntőbírásko­dás útján oldják meg a két ország kö­zött Erdélyre vonatkozólag fennálló függő kérdéseket. A két ország elfo­gadta a döntőbírói ítéletet. A kérés ér­telmében a tengelyhatalmak kormá­nyai megegyezésben a román és ma­gyar kormány kiküldötteivel, az aláb­bi lényeges pontokba foglalt ítéletet hozták: 1. A két ország közötti véglegesen megállapított határt a jelen ítélethez csatolt földrajzi térkép tünteti fel. A határt a helyszínen román-magyar ve­gyes­ bizottság állapítja meg. 2. Az átengedett területet 15 napon belül kell kiüríteni és jó állapotban kell átadni. A kiürítés részletfelté­teleit a fentebbi pontban említett bi­zottság állapítja meg. 3. Az átengedett területeken lakó összes román állampolgárok megkap­ják a magyar honpolgárságot. Az ál­lampolgári jogról hat hónap alatt le­mondhatnak azok, akik akarnak és egy éven belül kötelesek elhagyni az átengedett területet. Az ingó vagyont azonnal el lehet szállítani s fel lehet számolni a föld vagy munka hozadékát is. A fentebbi időben fel nem számolha­tó ingatlan javak tekintetében Magyar­ország kötelezettséget vállal a kárta­lanításra.

Next