Keleti Ujság, 1942. augusztus (25. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-01 / 173. szám

Szom­bat 1942* augusztus 1 MAI TEL­JES HETI RAPIQ.MUSOR fillér ELŐFIZETÉSI A BAR: 1 HORA 3.70. VE­GYED ÍVRE 8, FÉL ÉVRE 18, EGÉSZ EVRE 13 PENGŐ. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONÖTÖDIK ! VFOI.JAM 173. S­Z A­M. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZ­VÉN­YTARSAsffl SZERKESZTŐSÉG, KLADÓHIV­ATAL ÉS NYOMDA, KOLOZSVÁR, BRASSAI-C. 7. TELEFON K­-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A NÉMET SEREGEK TÁMADÓ ÉKE 180 KILOMÉTER MÉLYEN HATOLT BE KUBÁN TARTOMÁNY TERÜLETÉRE Kuscsevszkáját elfoglalták a német csapatok Kiürítik a Vörös-tenger egyiptomi partvidékét Északausztráliát állandóan h a Hibázzék a japán repülők MAJSZKI londoni s­zovjet nagykövet olyan precedenst teremtett, aminkre még nem volt példa az angol parlamentariz­mus történetében. Erről a Stefani Iroda az alábbiakat közli: Kerülő uton érkezett jelentések szerint Londonban rendkívül nagy feltűnést kel­tett Majszki szovjetorosz nagykövetnek az angol alsóh­áz­­ vitájában történt köz­­vetlen beavatkozása, ilyen esetre még nem volt példa, amióta az angol parla­­ment fennáll. Majszki nagykövet végig,­hallgatta a vitát, majd a szomszédos te­­remben beszédet intézett a képviselők­höz, drámai szavakkal ecsetelve s­zov­­jet-Oroszország kétségbeesett helyzetet.. A brit képviselők fagyos hallgatással fo­­gadták Majszki beszédét. Majszki drámai monológjának és az angol képviselők fagyos hallgatásának okai igen jól ismertek. Mind a két kö­­rülmény igen beszédesen bizonyítja, hogy a Szovjet katonai helyzete meg­rendült és a bolsevista szövetséges mér a diplomáciai életben kötelező etikett szabályaitól is független és magát csak­hogy mentői hatásosabban sürgesse meg azt, amit tőle vártak Londonban: a hat­hatós segítséget Az a komor hang, amelyen az angol sajtó Rosztov elfoglalása óta beszámol a keleti hadszíntér déli szakaszán történő eseményekről, most sem enyhült, amint­hogy nem is enyhülhetett, hiszen a kato­nai helyzet napról-napra a Szovjet teljes hadászati összeomlása, fele tolódott el. A ,, Times" például a következőket írja: „A szovjet csapatok kénytelenek voltak a gabonatermő terület fel­ét átengedni az ellenségnek és most az a v­eszedelem­ fe­nyegeti a Szovjetet, hogy k­őolaj termelé­sének 9* 10 részét is elveszti. Ha a szov­jethadsereg az ellenséget mm bírja fel­tartoztatni a Don mentél, akkor a VoL­gáig nem tud véd-,­mi vonalat alkotni. Mindenki megérti, mik lennének a szov­jet vereségének következm­ényei az egye­sült nemzetek helyzetére." Sztálin napiparanccsal fordult a bolsevista hadsereghez s közölte, hogy senki többé meg nem hátrálhat. Ujabo bizonyítéka a szovjet kritikus hadászati helyzete mellett. s a helyzet kritikus voltát más jelek­et elárulják. Egyik je­lentésünkben olvasható, hogy a Manits­­folyótól délre keményen védelmezett szovjet állásokat rohammal foglaltak el a német csapatok s jellemző, hogy a szoká­sos tüzérségi előkészítést sem várták be Ez pedig feltétlenül a szovjecsapatok szellemének gyengülése mellett bizonyít. A német és szövetséges csap­atok tá­madó éke most már határozottan benyo­mult a Kaukázus térségébe Az ék nyu­­gat felől Azovra, a Batajszktól délre most elfoglalt Kuscsevszkájára, Prole­tacszkája fontos vasúti csomópontjára és onnan északkelet irányban fölfelé Sztá­lingrádra támaszkodik. TART A SZÜNET az északafrikai siva­tagi harctéren, — állapítják meg a kairói jelentések. Mindkét fél nagy­ erővel rendez­kedik be a védekezésre. Kairóban csütörtö­kön légiriadó volt. Néhány repülőgép bom­bát dobott le. Mint az egyiptomi belügymi­nisztérium közli, a bombák némi kárt okoz­­tak. Légitámadás érte csütörtökön a Szuez­­csatorna vidékét, valamint Alsó- és Felső- Egyiptom néhány községét. Amint a Szefa­ni Iroda közli, a­­Sunday Times“ az elalameini harctérről kifejti, hogy a két ellenség nem maradhat meg a végte­lenségig jelenlegi helyzetében. Az angolok súlyosabb helyzetben vannak, mint a ten­gelyhatalmak, miért is jobban kell igyekez­­niök változás előidézésére. A tengely pótlásának útjai mindent fi­gyelembe véve rövidebbek és valóban a ten­gelyhatalmak állandóan kapnak erősítése­ket. Ezért kíséreltek meg az angolok leg­utóbb támadásokat, melyeknek eredménye azonban, be kell vallanunk, csalódást keltett. Miért nem értünk el jobb eredményt — kérdezi a lap. Nincsenek részletes értesülé­seink, de nyilvánvaló, hog­y az olaszok és né­metek ágyúi nagy rendet vágtak a brit harc­kocsik között. Ezúttal harckocsijainkat je­lentősebb biztosítással indítottuk útnak, mint júniusban, de merészségünkért megbünhöd­­tünk és újra vissza kellett vonulnunk páncé­los erőinkkel. * A MÁSODIK ARCVONAL ügyében Maja­szíri nagykövet egészen szokatlan lépése mellett Washingtonban is újra szót emelt a Szovjet a sürgős segítség érdekében. Litvi­nov újra kihallgatáson járt Roosevelt, el­nöknél. Litvinov most már egyenesen Sztá­lin nevében ismételte meg azt a határozott kívánságot, hogy „valaminek történnie kell."­... Roosevelt, válasza ismeretlen s arról sem számolnak be a jelentések, hogy az egyre nyomatékosabb és türelmetlenebb sürgetések hatása alatt milyen intézkedésekre került sor az angolszász hatalmak részéről. Az az egy bizonyos, hogy bármit is cse­lekednének Londonban és Washingtonban, az­ intézkedések nem érik készületlenül a Né­met Birodalmat. Erre utal a Német Táv­irati Irodának illetékes katonai helyről szár­mazó közleménye. A Biaritztól az Atlanti-óceán és a Csa­torna parthosszában, az Északi-tengeren át, egészen a Circenesig húzódó európai parti erődöv mögött száz és száz újonnan épített német repülőtér van. A betonnal fedett ki­futómezők lehetővé teszik a német légierő­nek, hogy gépeivel minden időben felszálljon, vagy hazatérjen. A repülőcsarnokokat lát­­hatatlanná tették az ellenség számára. Ren­geteg biztosító berendezés védi ezeket a re­pülőtereket a támadásoktól. A repülőterek erős német vadász- és harcikötelékek tá­maszpontja­. Ezek a gépek innen kiindulva mérnek erőteljes csapást a brit szigetekre, mint azt a Birmingham és más angliai köz­pontok ellen irányult legutóbbi tó máriások is bizonyítják. A nyugaton folyó tevékeny- A Kauk­ázus A Fekete-tenger és a Kaspi-tó között északnyugat-délkeleti irányban húzódik a kaukázusi hegység. Hossza mintegy 1280 kilométer, szélessége 100 és 235 km. között váltakozik. Közjogilag egész terjedelmében a Szovjetunióhoz tartozik, de több köztársa­ságból és ú. n. autonóm területből áll. Föld­rajzi viszony­ai kedveznek az elszigetelt ál­lamalakulatoknak. A hatalmas vulkanikus hegységen csak szűk völgyek és magas hágók vezetnek át, ezért a Kaukázus mindig jelentékeny kato­nai és közlekedési akadályt képezett, más­részről pedig elzárt völgyeivel jó menhelyü­l szolgált kisebb-nagyobb néptöredékeknek. Legészakibb részén van az Északi, máskép Pontusi Kaukázus, ehhez csatlakozik kele­ten Dagestan, délen pedig a középső Kau­kázus, ahol a legmagasabb hegyek vannak, köztük az 5080 méteres Elbrusz. A Közép- Kaukázuson át vezet a híres oszét hadiút. A Kaukázus déli részének legfontosabb tartományai Georgia, Azerbedzsán és a tu­lajdonképpeni Örményország. A Kaukázus gazdasági jelentőségét post­­vulkanikus talaja adja meg. Legnagyobb természeti kincse a petróleum, de vannak jelentős sóbányái, azonkívül vasérce, reze, szene és mangánja. A tsiaturi mangánbá­nyák a föld roangánterm­elésének csaknem a felét adják és érthető, hogy a világ acél-trösztjei évtizedeken át a diplomáciai kun­sz­­szály mögött nagy harcot folytattak az acél­gyártáshoz szükséges mangánért. Aszereb­­dzsán délnyugati részén terül el a Szovjet leggazdagabb gyapottermő vidéke, a Kauká­zus délnyugati lejtőjén pedig gyapoton kivül jelentékeny gyümölcs-, bor- és déligyümölcs­termelés folyik. Mindezeknél fontosabb azonban a Kauká­zus olaja. Az óriási Szovjetunió olajtermelé­sének mintegy két­harmadát a kaukázusi olajforrások szolgáltatják. H Hogy pontosan mennyit, azt a szovjet statisztikák nem köz­tik, de általában az egész orosz olajterme­lést mintegy 34 millió tonnára becsülik. A Kaukázus északi részén vannak a kisebb ka­pacitású olajkutak, Groznij és Maikop vidé­kén, a déli lejtőn terül el a sokkal jelentő­sebb hakni olajvidék. Baku nemcsak az olaj­­termelésnek, hanem az­ olajfinomításnak is a központja, ahonnan többszáz­ kilométeres csővezeték szállítja a feldolgozott olajtermé­keket a feketetengeri Batum­ kikötőbe. A bakui olajfmom­itek több, mint százez­er mun­kással dolgoznak, Batumtól pedig a Fekete­tengeren át vizi után nagy tartály­flotta vi­szi a szovjet hadviseléshez nélkülözhetetlen kaukázusi olajat. A szállítmányok nagy része a Volgán át jutott a Szovjetunió belsejébe. Figyelemreméltó, hogy a német harci repülők egyre nagyobb eredménnyel vég­zik el bevetéseiket a Volgán lebonyolí­tott hajózás ellen. Az arcvonal többi szakaszain helyi jel­legű harcok dúlnak, amelyekben a szov­jet haderőt óriási veszteségek érik mind a támadások visszaverésében, mind az el­­­látási vonalai­ szakadatlan bombázásá­ban.

Next