Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-01 / 1. szám
Szombat 1944. január 1 ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 34.80, EGÉSZÉVRE 19.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZÁMA 73148. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM LZAM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉTATARSASAG Ára 30 fillér SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-I. 7. TELEFON: 13-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA NAGY EREDMÉNYEKET ÉRT EL ZSITOMIRNÁL A NÉMET CSAPATOK KEZDEMÉNYEZÉSE A német tengeralattjárók ismét sikeresen tevékenykednek a világtengereken germidi dr. követ, Jl Szovjet katonai helyzete kényszeríti az angolszászokat a nyugati támadás megindítására Hét angol romboló elveszett Benes Moszkvából vitt kommunista minisztert kormányába FEGYVERBEN ÁLL AZ EGÉSZ VILÁG— ez a kijelentés sohasem volt anynyira szószerinti értelmében igaz, mint most 1944 kezdetén. Még azok az államok is, amelyeknek eddig sikerült távol maradniok a harctól, napról-napra fokozzák katonai felkészültségüket, amint mondani szokták, készen állanak minden eshetőségre, mert sohasem tudhatják, hogy az események alakulása mikor kényszeríti rájuk nemzeti létük védelmének szükségességét. A gazdasági tevékenység minden ága szerte a világon a háborús célokért dolgozik, roppant nagyságú munkás hadseregek állanak munkában azért, hogy a harcoló erők szükségleteit előteremtsék. A világtörténelem legnagyobb erőfeszítése folyik azért, hogy megteremtsék a döntés előfeltételeit. A szembenálló hadviselő felek egyetértenek abban, hogy 1944-ben meg akarják valósítani a katonai döntést. A szövetségesek részéről elhangzott kijelentések az európai háborúnak ebben az évben való befejezését jósolják . Göbbels dr....a Német Birodalom tájékoztató minisztere, ha nem is ment ennyire, de ő is úgy véli, hogy 1944 már világosan megmutatja, ki lesz a győztes a nagy mérkőzésben. 1944-et tehát mindkét oldalról a háborús döntések évének tekintik s mivel ebben a háborúban a világ jövendőjének sorsa dől el, érthető az a szorongás és várakozás, amellyel a világ népei átlépik az újév küszöbét , KÜLÖNÖSEN ÁLL EZ KIS NEMZETEKRE. A mai technikai fejlődésben kétségtelenül nem rendelkezhetnek olyan hadi felkészültséggel, amely megtámadtatásuk esetén mérkőzni tudna egy világhatalom erejével s így főként igazságukban és nemzeti létük egyedül valóságának értékében, a történelem látható menete felett álló s azt kormányzó erők valóságában bízhatnak. Az évfordulón a nagy mérkőzés veszélyes pontjain álló kis nemzetek sajtója aggodalommal figyeli a jövőt. A „Tasvili Eskiar“ című török lap azt írja, hogy a legutóbbi események arra voltak alkalmasak, hogy a kis nemzetek elkedvetlenedjenek. Az angolszász politika határozott változást árul el a kis nemzetek irányában s úgy látszik, mindent hajlandó megtenni, hogy kivívja a bolsevisták tetszését. Ilyen körülmények között még a lengyeleket is a legnagyobb nyugtalanság tölti el jövőjük iránt, noha Anglia éppen az ő megmentésükért indított háborút. De a jövő iránti aggodalom — írja a török lap — egész Európára kiterjed s egyre mélyebb gyökeret ver az a meggyőződés, hogy a szövetséges nagyhatalmak feláldozzák a kis népeket a maguk érdekében. A dolgok, az eszmék piai zűrzavara mellett a világ mindinkább a bolondok házához kezd hasonlítani. Az angolszászoknak a kérdésről alkotott véleményét világosan megmondja a „New Statesman and Nation“ című angol folyóirat, amikor egyik legutóbbi cikkében a kis államok szuverenitásuk megtartására irányuló igényét „regényes képzelődésnek“ nevezi. A technikai háború — írja — főként a régi bábom, olyan hatalmas anyagi eszközöket igényel, hogy a kis államoknak semmi kilátásuk sincs arra, hogy eredményesen megvédhessék magukat. Ezt a valóságot a kis államok is nagyon jól tudják s a jövőbe vetett reménységeik nem is azon alapulnak, hogy csekély katonai eszközeikkel szembeszállhatnak a nagyhatalmak elsöprő erejével, hanem azon a feltevésen, hogy a nagyok a kisállamok szerepe és érdemei fontosságának belátása alapján lemondanak ezeknek az eszközöknek az alkalmazásáról. A „nagyok”1 részéről eddig elhangzott nyilatkozatok azt mutatják, hogy Németország a jövő terveit a kisnemzetek szuverenitásának elismerésére alapítja. Ezzel szemben az angolszász s meginkább szovjet részről az Atlanti-okmány máris megtagadott elvein túl brutális őszinteséggel nyilatkoztak szándékaikról, amelyek, amint az idézett török sajtóhang is megállapítja, csupán aggodalommal töltheti el a kisnemzeteket. * AZ EURÓPA ELLENI TÁMADÁS lesz alighanem az új év nagy katonai eseménye. A szövetségesek propagandagépezete már hetek óta erre készíti elő a világ közvéleményét, de katonai jelek is mutatják — állapítja meg Sertorius, az ismert német katonai szakíró, hogy ellenséges oldalon valóban komolyan készülnek erre a hadműveletre. A Szovjet nagy téli támadása már folyamatban is van s könnyen lehetséges, hogy a szövetségesek tervei szerint a nyugati támadás csak akkor indul majd meg, amikor — amint ők gondolják — a szovjet seregeknek már sikerül kikényszeríteniök nyomásuk erejével annak a német tartalékerőnek bevetését, amelyet állítólag Németország készenlétben tart arra az esetre, ha valamely hadszíntéren az ott működő erők nem volnának elegendők az ellenség feltartására. Az azonban nem valószínű, hogy a keleti támadás és a nyugati nagy hadművelet időpontja között különösen nagyobb hézagot hagytak volna az ellenséges tervek, mert ezzel a németeknek megadták volna azt az előnyt, hogy előbb az egyik, majd a másik ellenfél ellen fordulhasson teljes erővel. A német hadigépezet mindenesetre készen áll. Schmidt dr. követ a keddi német sajtófogadáson kijelentette, hogy a német hadvezetőségnek biztos tudomása szerint a Szovjetunió katonai helyzete olyan természetű, hogy Sztálin számára feltétlen szükségesség az angolszász második arcvonal megteremtése , német részről ennek a ténynek tudatában cselekszenek mind a keleti hadszíntéren, mind a várható nyugati eseményekkel szemben. * A ZSITOMIRI ÉS VITEBSZKI NAGY CSATÁBAN a német hadvezetés fölénye megváltoztatta a helyzetet. Noha a szovjet erők túlszágban vannak, a németek kezükbe kerítették a kezdeményezést- és amint a pénteki hivatalos jelentés közli, az ellenség támadásait német ellentámadások váltották fel és ezek máris sok helység és uralkodó magasratwí■ feltolására vezettek. A német hadvezetésnek tehát ismét sikerült a hadi művészet legnehezebb játszmája: a csata közepén az ellenség támadását visszájára fordítani és a kezdetben kedvezőtlenebbül alakuló helyzetet a maga javára változtatni. Alevgrádtól északra is újabb sikereket értek el a német ellenintézkedések. A bolsevisták ember- és anyagveszteségei mindenütt rendkívül nagyok. Német katonai körök a katonai helyzetet teljes bizakodással ítélik meg. Megállapítják, hogy az orosz támadás első hullámát sikerült visszaverni. Kétségtelenül lehet számítani arra, hogy az oroszok továbbra is folytatni fogják erőfeszítéseiket s még jelentős tartalékokkal rendelkeznek, mert egyre újabb és újabb hadosztályokat vetnek be. Ezekre a németek is megfelelő ellenintézkedésekkel válaszolnak. Az olaszországi angolszász erőknek nem sikerült megvalósítaniok céljaikat. Nemcsak a karácsonyt nem ünnepelhették Rómában, de 1944 elején is még mindig átlagosan 120 kilométerre állanak az örök Várostól. A rendkívül nehéz és védekezésre alkalmas terepen a német csapatok a kétségtelenül túlerőben lévő ellenfelükkel szemben a legkeményebb elhatározottsággal küzdenek s cél-jukat, az ellenség minél hatásosabb felmorzsolását eredményesen valósítják meg. A tengereken is újabb sikereket arattak a német fegyverek. A tengeralattjárók 30 00 tonna ellenséges hajóteret semmisítettek meg a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceánon. A biscayai öbölben lezajlott tengeri csaták is a német fegyverek győzelmét hozták. A német hajók súlyosan megrongálták a Glasgow és az Enterprise nevű cirkálókat és öt rombolót süllyesztettek el. A német városok elleni terrortámadások tovább tartanak. Péntekre virradó éjjel Mannheimet és Ludwigshafent támadták, vállalkozásukat azonban 39 repülőgép elvesztésével fizették meg. •* S&JUTS TÁBORNAGY — amint a Nazionalzeitung londoni tudósítója megállapítja — egy legutóbbi beszédében félreismerhetetlenül eltávolodott néhány nézetétől, amelyet nem is régen Londonban vallott. A délafrikai miniszterelnök ezúttal elkerülte,hogy a kisnemzeteknek a fejére vágjon. Simíts beszédének tengelyébe az Oroszország fenyegető európai egyeduralmi állása miatt érzett gondját állította. Beszéde abban az európai demokráciákhoz intézett, felhívásban csúcsosodott ki, hogy csatlakozzanak a brit hatalomhoz. Legutóbbi beszédében azonban, amelyet honfitársai előtt mondott Smuts tábornagy, a békekérdés legalábbis átmeneti megoldásaként azt ajánlotta, hogy az egyesült nemzetek harci közösségét okkítsák át békeszervezetté, amelyhez csatlakozhatnának a semlegesek is, sőt hosszabb próbaidő után a mostani ellenségek is. Sokkal jobb — véli Smuts — a most meglévő alapfalakon építeni tovább, mint a sietve egy, talán csak elképzelésben, jobb világot, kialakítani. A második világháború okainak vizsgálatában be kell látni, hogy az egész világ egy oszthatatlan, együvé tartozó egészet alkot, amelynek békeérdekei nem forgácsolhatók szét. Kirovgrádnál nagy sikserre vezetett a német támad«*«« BnKu, december 31. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: Kirovgrádtól északra négynapos támadó harcok után lezártunk egy fronthézagot, noha az ellenség szívós ellenállást tanúsított és a terep is erősen el volt aknásítva. Számos foglyon kívül bő zsákmányt szállítottunk hátra. Zsitomir és Vitebszk harci térségében a súlyos harcok nem csökkenő erővel folynak tovább. A túlsúlyban lévő szovjet erők támadásait saját ellentámadásaink váltották fel és ezek során számos helységet és uralkodó magaslatot foglaltunk vissza. A keleti arcvonalon az elmúlt két nap alatt 240 ellenséges páncélost semmisítettünk meg. A zsitomiri térségben folyt súlyos elhárítókarcokban mintaszerű harci szellemével különösen kitüntette magát a „Hitler Adolf SS testőrség SS páncélos hadosztálya Wisch SS főparancsnok vezetése alatt. Berlin, december 31. (MTI.) Kirovgradtól északra a négy nap óta tartó német támadó harcok december 30-án — mint a Német Távirati Iroda értesül — rendkívüli sikerekre vezettek. A harc folyamán igen sok foglyot ejtettek, ezenkívül 193 mindenfajtájú löveget, 297 géppuskát és igen sok egyéb fegyvert és hadianyagot zsákmányoltak. Zsitomir térségében a bolsevisták december 31-én nagyobb gyalogsági és páncéloskötelékekkel továbbfolytatták támadásaikat. Kemény és elkeseredett harcokban az ellenséges rohamokat visszavertük, vagy felfogtuk. A német ellentámadások eredményesek voltak. A bolsevisták ezen a szakaszon ismét 73 páncélos harckocsit vesztettek. A súlyos viaskodás még tart. Vitebszk térségében december 30-án a szívós védelem meghiúsította a Szovjet valamennyi áttörési kísérletét. A harcok nem csökkenő hevességgel az esti órákig húzódtak el. A német csapatok eredményes ellentámadásokkal több helységet és egy fontos magaslati terepet foglaltak el. December 29-én és 30-án az egész keleti arcvonalon összesen 240 szovjet páncélos pusztult el.