Képes Kiállítási Lapok, 1873 (1-25. szám, Új Folyam 1-17. szám)
1873-04-29 / 1. szám
Német nyelven kiadja: A magyar érdekek képviselésére Franczia nyelven kiadja: Egyes számok ára 25 kr. FRANK GYULA. Megjelenik az 1873. év végéig negyven füzet, hetenkint egyszer. l'infi.fiá.. . *1 füzet .... 25 fres . 10 ezüst frt. MÜNZIttel i1 a . a postadijjal . . 33 fres. Egyes számok ára 60 cent. 125 kr. Előfizethetni mind a három lapra : Pest, „Franklin-Társulat“ egyetem-utcza 4-ik szám alatt, vagy a kiadó hivatalban : Bécs, II. Nordbahnstrasse Nr. 28. Hirdetések mind a három lap számára együttesen, vagy külön-külön mind két helyen fogadtatnak el és az árjegyzék szerint jutányosan számíttatnak. Azon hirdetők, kik hirdetéseiket a „Képes Kiállítási Lapok“-ba és a „Vasárnapi Ujság“-ba egyaránt beigtatni óhajtják, tetemes kedvezményben részesülnek. A világkiállításra vonatkozólag a szerkesztőséghez intézett kérdésekre, amennyiben előfizetőktől vagy hirdetőktől erednek, szívesen adatik felvilágosítás. Üzleti kívánalmak Bécsben a magyar ügynökség (Nordbahnstrasse 28. sz.), Pesten a magyar központi bizományi iroda (mérleg-utcza 4. sz.) által teljesítetnek. „Allgemeine illustrirte Weltausstellungs-Zeitung“ c«im alatt SPEINGnVTtjrJEHL. NÁNDOR. Megjelenik az 1873. év folyama alatt 100 szám = 5 kötet hetenkint átlag kétszer. ni * r • , 1 kötet = 20 szám.................. 4 frt. Előfizetési ára: 5 „ = 100 „ ............20 frt. az 1873. bécsi kiállításon SZAKFÉRFIAK KÖZREMŰKÖDÉSE MELLETT „[.exposition universelle de Vienne (illustrée)“ czim alatt STEINACKER ÖDÖN. Szerkesztői iroda: Bécs,II Nordbahn-Strasse 28-dik szám. Megjelenik a lap 50 számban, átlag hetenkint kétszer. Pl . . 1 negyedév = 1 kötet = 25 szám . 4 frt. Bronzotesi al . ifélév =2050 .. . sírt. Egyes számok ára 20 kr. szerkeszti A kiállításokat ma már általánosan az anyagi és szellemi fejlődés emeltyűinek tekintik. Ez igazságot nemcsak Európa műveit nemzetei, de a nyugati művelődés góczpontjától távol eső nemzetek is elismerték s tényleg magukévá tették, midőn egyenlő buzgalommal, egyenlő szorgalommal s egyenlő erőfeszítéssel igyekeztek az eddigi általános kiállításokon általában s a bécsi nagy versenyen különösen megjelenni. A haszonból, mely az általános kiállításokkal, az összes emberiségre s az általános művelődésre nézve , karöltve jár, mintegy önkényt következik az ily kiállítások szellemi kiaknázásának szükségessége. Az általános kiállítások ma már nemcsak az anyagi munka, de a szellemi munkálkodás eredményeinek is alkalmas fórumai gyanánt szolgálnak; az ily kiállítások egész önálló, külön irodalmat teremtenek, egyesítvén így az emberi kéz munkálkodását az emberi ész működéseivel. Lapunk, mely ma kezdi meg pályafutását, a szellemi munkások sorában óhajt szerény, de hasznos helyet elfoglalni. Olvasóinkhoz. Azt hiszszük , fölösleges hosszasan bizonyítgatnunk, mennyire fontos hazánkra B. SCHWARZ-LENBORN VILMOS, az 1878. évi bécsi világkiállítás főigazgatója , nézve, hogy a bécsi világversenyen irodalmilag is képviselve legyen s hogy ez által se maradjon a többi nemzetek mögött. De a hazai kiállítók érdeke is megköveteli Magyarországnak szellemi képviseltetését. Midőn tehát a „Képes Kiállítási Lapok“-at megindítottuk, hazánk és a hazai kiállítók érdeke lebegett szemünk előtt. Lapunk, mint egyetlen, magyar nyelven megjelenő, kiállítási közlöny elsősorban a kiállítás magyar osztályaival, a kiállításnak Magyarországra vonatkozó mozzanataival foglalkozand, ellenőre, biztos őrszeme lesz a magyar érdekeknek. De azért a kiállítás többi részeit is föl fogja karolni, oly külföldi mozzanatoknak adván e tekintetben is az első helyet, melyek Magyarország művelődésére, iparának és a tökély óhajtott magas fokát még el nem ért mezőgazdaságának fejlődésére és haladására különös fontossággal bírnak. Tekintettel leszünk arra is, hogy lapunkban a tanulságos tartalom mellett a szórakoztató rész is képviselve