Képes Sport, 1970. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-30 / 26. szám
Rajt a víz alól. Nehezebbnek tűnik, mint amilyen a valóságban. A lécet a víz alatt kell felvenni. Egy parafaöv sok félkezes pancsolást megspórolhat az embernek. Most guggoló helyzetbe kell ereszkedni. Ha a súlypontot jól hátra helyezzük, a lécek önmaguktól elfoglalják a kellő rajthelyzetet, orruk a víz színére bukkan. Indul a motoros. Az iram egészen óvatos. Nyújtott könyökkel és könnyedén hajlított térddel minden nehézség nélkül a víz tetejére csusszanhatunk. Egy pillanatra ráülünk a víz színére. Most jön a nagy fordulat, amikor eldől, sikerült-e a rajtunk, vagy újabb hűvös fürdő következik. Sikerült. A vízisíző függőleges testhelyzetben siklik a víz tetején. A karok mindvégig nyújtva maradnak, a térd könnyedén rugózik. A többi már maga a boldogság. A pesti sportüzletek kirakatában is megjelent a vízisí. Aki próbálta, tudja: nincs ennél csodálatosabb nyári szórakozás. Az ember áll a tó tetején, különleges szemszögből nézheti a világot, miközben nagy iramban repül a szikrázó ég és a csillogó víz között. A müncheni Sport Illustrierte mindennek tetejébe még azt is kijelenti, hogy semmi sem könnyebb, mint ezt a bűvöletes mesterséget elsajátítani. Laptársunk kis gyorstalpaló tanfolyamot is közöl hasábjain. Az alábbiakban ezt pontról pontra közöljük. Úgy érezzük, egyszerűen nem foszthatjuk meg olvasóinkat ettől a lehetőségtől. Mindennél szilárdabb meggyőződésünk ugyanis, hogy a nyári vakáció kizárólag úgy hatásos és pihentető, ha egy részét sporttal, célszerű és kellemes mozgással töltjük. Mindig jön valaki ... Ez itt ! Uschi Römer, tizenöt éves kislány Würzburgból. Két évvel ezelőtt 5:170-et tudott 400 gyorson, az idén — még jóval az igazi nagy versenyek előtt — már 4:46.3-nál tart. 160 centis termete, 50 kilós minisúlya is arra vall, hogy minden „méretben" készülnek távúszótehetségek. Másutt.