Képes Újság, 1970. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-14 / 7. szám

TETTEK HELYETT FRÁZISOK Nixon elnök republikánus pártjának tagja, Charles Goodell szenátor, aki az amerikai szenátus külügyi bizottságában borúlátó számvetést készített a következő három esztendőre. Goodell elmondta, hogy bár Washington „folytatni óhajtja a csa­patkivonást Vietnamból”, úgy tájékoztat­ták, hogy egy év múlva, 1971 februárjá­ban még mindig több mint 300 000 ameri­kai tartózkodik majd Vietnam földjén. Maga Nixon egyik legutóbbi megnyilatko­zásában azt mondta, hogy a szárazföldi csapatkivonásokat folytatják ugyan, de ha ez be is fejeződne, még mindig „igen je­lentékeny erőknek kell ottmaradnia”. Szá­mot nem mondott az elnök ... Goodell azt is elmondta, véleménye szerint, ha a mos­tani helyzethez hasonló marad a harcok színvonala, a következő három évben ta­lán még 20 000 amerikai halottal kell szá­molni, és a háború teljes költségei megkö­zelítik majd a hatvanmilliárd dollárt. Aki a vietnami híreket olvassa és egy­más mellé rakja egy-két hónap anyagát, az nem hiszi el Gooden­nek, hogy a „har­cok színvonala a maihoz hasonló marad”, s nem hiszi el Nixon szüntelen és meg­ismételt frázisait sem „a rendezés szándé­káról”. Még az 1970-es év egytizedén sem voltunk túl, amikor már kétszer is súlyos légitámadást intéztek az amerikaiak a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. És amikor aztán magyarázkodni kezdtek, kijelentették, hogy „ez nem jelenti a VDK elleni légitámadások felújítását”, úgy bele­zavarodtak a hamis beszédbe, hogy elfe­csegték: az úgynevezett „bombázási stop” óta talán egyetlen nap sem volt, amikor „felderítési céllal” meg nem sértették a VDK légiterét... A párizsi tárgyalásokon pedig immár hosszú hónapok óta csak elcsépelt frázi­sokat emlegetnek az amerikaiak, konkrét, értelmes javaslatok, igazi előrelépési szán­dék helyett. A Kiéber sugárúti megbeszé­lések során Nguyen Thi Binh asszony, a a dél-vietnami ideiglenes kormány külügy­minisztere nagyon világosan megmondotta, mit is kellene tennie az amerikai kor­mánynak, ha őszintén törekedne a hadüze­net nélküli, támadó háború befejezésére. „Ha az amerikai hadvezetőség hajlandó az elkövetkező hat hónapban kivonni csapa­tait, akkor a szabadságharcosok biztosít­ják zavartalan elvonulásukat” — jegyezte meg a külügyminiszter-asszony. Erről azonban nem akarnak hallani Wa­shingtonban. Sőt, nagyon is jól látható, hogy a sokszor emlegetett „vietnamizálás­­sal”, azaz a hadműveletek egy részének a saigoni bábkormány csapatainak való át­adásával egyidőben az amerikaiak még fokozzák is harci tevékenységet. A Dél­vietnami Felszabadítási Front a nagy viet­nami ünnep, a holdújév, a Tét alkalmából négynapos tűzszünetet hirdetett — a báb­rezsim és az amerikaiak azt csak 24 órára fogadták el... A VDK elleni légi terrorral egyidőben­­pontos számadat is van: ja­nuárban 740 alkalommal jártak amerikai gépek a szocialista Vietnam földje fölött!) fokozzák az irtóhadjáratot a dél-vietnami polgári lakosság ellen. Február első nap­jaiban egy Saigontól északkeletre fekvő — a fővárostól 400 kilométernyire levő — falu elleni helikopteres géppuskatámadás­nál közel negyven halott és sebesült fe­küdt a „megvédelmezett szövetséges”, Dél- Vietnam kis falujának földjén ... Közben az egykori Majestic-szállóban, a párizsi Kiéber sugárút tárgyalótermében a régi nótát fújják az amerikai és saigoni küldöttek: Washingtonban Nixon és kor­mánya több tagja a csapatok kivonásának ütemét méltatja, de jelenleg még mindig fél milliónál több amerikai van Vietnam­ban , s amerikai katonai szakértők vi­szont megnyugtatták a legtöbbet kereső háborús üzletembereket: „a csapatkivonás azt jelenti, hogy magasabb színvonalú, na­gyobb tűzerejű, modern fegyverzet ugyan­azt az eredményt hozza kevesebb ember­rel”. Csak egyet nem tesznek hozzá. Azt, hogy ez az „eredmény” most már esztendők óta nem más, mint az amerikaiak és bábjaik nyilvánvaló veresége a szabadságharcosok meg-megújuló csapásainak tüzében. Dél-vietnami kisváros egy amerikai bombázás után A Newsweek című amerikai hetilap cím­oldala 1970. februárjában Nixon „vietnami­­zálási tervét” reklámozza Ketten a milliókból: szabadságharcos lányok Dél-vietnamban

Next