Képes Újság, 1971. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-03 / 1. szám

TANULSÁGOK, CÉLOK, FELADATOK A közelgő új esztendő küszöbén Bencsik István egyetemi tanár, a Hazafias Népfront főtitkára elbeszélgetett a Képes Újság mun­katársával a végzett munkáról, a tervekről és a feladatokról. — Milyen tanulságokat jelent a népfront­mozgalom számára a X. pártkongresszus? — A fő tanulság az, hogy a párt irányvona­la szilárd, szövetségi politikája tartós. E poli­tika megvalósításában a népfrontnak igen fontos szerepe van. Ezt a kongresszus több részletében tovább fejlesztette és több fontos megállapítást tett. Közülük néhányat kiemel­nék. A népfrontmozgalom a tanácsok tömeg­bázisát jelenti. A tanács önkormányzati és igazgatási feladatokat lát el, ennek teremt tömegpolitikai bázist a népfront. Ez jelent vá­ros- és községpolitikát, az elképzelések elő­zetes megvitatását, a megvalósítás segítését. Feladatunk tehát olyan politikai közhangulat kialakítása, amely nyugodt és dinamikus alap a gazdasági és kulturális célok valóra váltá­sára.­­ A szövetségi politika megvalósítását erő­síteni helyes és szükséges. A munkás-paraszt szövetséget­­ a mai lényegében ismernünk és erősítenünk kell. Ezért olyan munkás-paraszt találkozásokat szervezünk, ahol a két osztály megismeri egymás helyzetét, hogy tájékozot­tan szóljanak a problémákhoz. Vannak félre­értések, például a piaci árak körül, nehogy olyan helyzet alakuljon ki, ha egy élelmiszer­­cikk drága, azért a parasztság felelős, ha pé­pedig a textil, annak az az oka, hogy „a munkás sokat tesz zsebre". A parasztság el­érte a munkások jövedelmét, de életszínvona­lát még nem. A falu ma már nem egyenlő a parasztsággal, hiszen egyikben-másikban a lakosság fele, háromnegyede nem paraszt. — Fontos kérdés az értelmiség szerepének értelmezése a munkások, parasztok körében. Az értelmiség szerepe egyre nő a két osztály termelőmunkájának összekapcsolásában, a társadalmi helyzet magyarázásában. — A kongresszuson felvetődött a kispolgári magatartás kérdése. Nem a szorgalmas, mun­káját becsülettel végző kisemberről, kisipa­rosról, kiskereskedőről van szó. A nagy lábon élés, a pénzhajszolás, a harácsolás, a mun­ka nélküli ügyeskedés — ez az, amit a kong­resszuson többen is elítéltek. — Nem közömbös a vallásos emberek mun­kájának bekapcsolása a társadalmi tevékeny­ségekbe. Hívőkkel és nem hívőkkel egyaránt együtt akarunk dolgozni. — Nemzetiségeink szövetségeivel, a dél­szláv, szlovák, román, német szervezetekkel, és ilyen nemzetiségi polgáraival jó kapcso­latot tartunk. — A társadalmi osztályok szövetségének erősítése olyan program, amit együtt kell ki­dolgozni, a vezetésébe pedig a jelenleginél jobban bevonni a munkásokat, parasztokat. A szövetségi politikának irányítója a párt, be­­vezető osztálya a munkásosztály. — Erőfeszítéseinket a gazdasági feladatok­ra kell összpontosítani, hiszen 1971-ben kez­dődik a negyedik ötéves terv. Ennek megva­lósításához figyelembe kell venni a helyi rea­litásokat. A helyi tervek a megyékben, közsé­gekben, üzemekben alakulnak ki. A mezőgaz­dasági üzemek általában kapcsolódnak a la­kóterületekhez. Szoros az összefonódás. A kö­zös munkát, a jó együttműködést akkor lehet kialakítani, ha a lakóterületen tudják, mi van az üzemben. A népfrontbizottságok a társadalmi munka megszervezésével tényle­gesen segítsék a helyi elképzelések megvaló­sítását A társadalmi munkába természetesen a szellemi munka is beletartozik, például az, hogyan segítik a kulturális élet, a sportélet fejlődését. A közös munkában, az építésben lehet az igazi szövetségi politikát gyakorolni.­­ Közös gond, hogy a nők helyzete a tár­sadalomban jobb legyen, a lányok, asszo­nyok nagyobb arányban vegyenek részt a közéletben. Természetesen ennek anyagi fel­tételei is vannak: napközi, óvoda, bölcsőde létesítése, a szolgáltatások javítása, hogy a második műszak ne legyen olyan terhes. De ez önmagában nem elegendő. Vegyenek részt a férfiak is a gyermekek nevelésében. Jelenleg a szülői munkaközösségek többnyire anyai munkaközösségek. El kell érnünk, hogy ezek apák és anyák munkaközösségei legye­nek. Ezzel is elősegíthetjük, hogy a gyerekek nevelési elvei azonosak legyenek az iskolá­ban és a családban. A nők egyenjogúsítása a népfront gondja is.­­ A stafétabot folyamatosan az ifjú nem­zedék kezébe kerül. Aktíváink többsége az idősebb korosztályhoz tartozik. Fontos teen­dőnk a fiatalok bevonása a felnőttek irányí­tásával a közéletbe, a bizottságainkba, a sport- és kulturális életbe. A KISZ egymagá­ban erre nem képes, csak az egész társada­lom.­­ Közös gond a szocialista demokrácia fej­lesztése. A szocialista demokráciának érvé­nyesülnie kell a termelési magatartásban, de a társadalmi és közéletben is. Rendkívül fon­tos, hogy a termelőszövetkezetek tagjai részt vegyenek a termelési és fejlesztési problémák kidolgozásában, a különböző tsz-bizottságok­­ban.­­ Van azonban országos vetülete is a de­mokratizmusnak. A demokratikusabb válasz­tás feleljen meg annak az igénynek, amit a lakosság elvár. Erre legyen fórum a népfront. A tanácsok a kisközségekben megszűnnek, de azért ne legyen „ tanácstalan" a falu. Ugyan­úgy megszűnnek a tanácsok a járásokban is. Ezeken a helyeken a népfrontbizottságok vi­tatják meg előzetesen a terveket, célokat és a helyi igények alapján terjesztik az illetékes tanács elé. — Felmerült az az igény is, hogy az or­szággyűlés hatásköre nőjön. Ennek megfelel az új törvény, amelynek végrehajtása a nép­front feladata. A választások politikai tartal­mának kidolgozását, a lebonyolítás megszer­vezését a népfront végzi. A lakosság joga a jelölés — több jelölt állítható — a választ, ki­­­vel építsük a szocializmust, mi nem félünk, hogy kit jelöl. — A tanácstörvény szabályozza a hatáskö­röket, jogköröket, annak az elvnek az alap­ján, hogy ott döntsenek, ahol a legtöbb az információ. A központosítás lazítása nem képzelhető el másként, minthogy legyen meg­felelő társadalmi háttere. Ezen kell munkál­kodnia a népfrontnak.­­ Ugyancsak fontos feladat a közoktatás kérdéseinek közös vizsgálata: hogyan fejlő­dik az ifjúság, kik kerülnek értelmiségi pá­lyára a munkások és a parasztok gyermekei közül. Ez nem az egyetemi felvételi vizsgá­kon dől el, hanem már jóval előbb: az álta­lános iskolákban, a középiskolákban, a kollé­giumokban kellő színvonalon oktassák a ta­nulókat. — összefoglalóan: a jól lefektetett irány­ban, a helyes társadalmi fejlődés menetét se­gítve, kell munkálkodnunk. Az egyenlősdi nem vezet célra, a harácsolókat, az ingyenélőket, az ügyeskedőket lehetetlenné kell tenni. A be­csületes munkát kell közgondolkodássá tenni. Az egész társadalmat kell a helyes politika mellé állítani. Ez a társadalom mond és ja­vasol a vezetőknek és ezt a népfrontnak köz­vetítenie kell. — Az év vége alkalmat ad a mérlegkészí­tésre is. Milyen kiemelkedő eseményekről ad­hat számot a népfront a múlt esztendőről? — Az egyik legfontosabb, legjelentősebb esemény hazánk felszabadulásának 25. évfor­dulója, a Lenin-centenárium megünneplése. Ezt követte az augusztus 20-i ezeréves jubi­leum: István király születésének megünneplé­se és ezzel kapcsolatosan Alkotmányunk mél­tatása négy országos nagygyűlésen és sok egyéb találkozón. Fontos belpolitikai esemény volt a községi népfrontbizottságok elnökeinek és titkárainak megyei konferenciája. Ezeken megyénként 150—200 küldött részvételével megtárgyalták a X. pártkongresszus utáni fel­adatokat, az új ötéves tervet. Minden megyé­ben tehát nagy politikai diskurzus folyt. — Jelentős nemzetközi esemény volt a ma­gyar—finn barátsági hét, amelynek során 300—300 főnyi delegáció tett látogatást, Kál­lai Gyula elvtárs, illetve a finn közoktatásügyi miniszter vezetésével. Finn barátaink úgy ér­tékelték ezt, mint a népi diplomácia módsze­rét. Látogatást tettünk a Csehszlovák Nem­zeti Front meghívására északi szomszédunk­nál. Fogadtuk a Jugoszláv Szocialista Népi Szövetség küldöttségét, amelyet Zsupancsics főtitkár vezetett. Bolgár, német és román de­legáció is járt nálunk. — Nagyon sok megnyilatkozásban fejeztük ki szolidaritásunkat a vietnami nép hősi har­cával, a Vietnami Demokratikus Köztársaság­gal. örömmel üdvözöltük hazánkban a Pá­rizsban tárgyaló vietnami delegáció vezetőjét, Xuan Thuy elvtársat. Hallottuk szavunkat a stockholmi és kairói szolidaritási konferen­ciákon. — Mit vár az új esztendőtől? — Elsősorban a X. pártkongresszus határo­zatainak valóra váltását. 1971. legalább olyan zsúfolt lesz, mint a múlt esztendő. A válasz­tások megszervezése, lebonyolítása országo­san is az egyik legnagyobb esemény lesz. Folytatnunk kell az ötéves terv propagandá­ját. A szakszervezetek és a KISZ is kongresz­­szust tart az új évben. 1972-ben tartjuk meg a Hazafias Népfront kongresszusát. Az újesz­tendőben erre is fel­ kell készülni. — Köszönjük a beszélgetést és boldog újévet kívánunk. — Köszönöm. Egyben élve az alkalommal, én is boldog újesztendőt kívánok a Képes Új­ság minden olvasójának, békés, boldog, al­kotómunkát és jó egészséget. KÉPES ÚJSÁG. A Hazafias Népfront falusi hetilapja. Főszerkesztő: Eck Gyula. Szerkesztő: Bolgár István. — Szerkesztőség: Bp. VHL, Gyulai Pál utca 14. Telefon: 137—660. — Kiadja: a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Csollány Ferenc. — Kiadóhivatal: Bp. VHL, Blaha Lujza tér 3. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál. (Budapest, V., József nádor tér 1. sz.) — Előfizetési díj: 1 hónapra 14,—, negyedévre 42,—, félévre 84,—, egész évre 168,— Ft. — 70.3815 Athenaeum Nyomda, Budapest. — Rotációs mélynyomás. — Felelős vezető: Soproni Béla igazgató. — Index: 25 439 A Képes Újság levélcíme: Budapest 8. Postafiók 112. 2

Next