Képes Újság, 1975. január-július (16. évfolyam, 1-28. szám)

1975-01-04 / 1. szám

BESZÉLGESSÜNK A KONGRESSZUSRÓL Szót érteni a világgal Olvasóink tudják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt 1975 márciu­sában tartja XI. kongresszusát A sajtó már közölte azokat az irányel­veket, amelyekben a Központi Bizottság összefoglalja a legfontosabb feladatokat. Bizonyára sokan olvasták, egyesek talán már beszélgettek, vitatkoztak is róla, mások talán csak hallották, hogy nyilvánosságra ke­rültek az irányelvek. Éppen ezért úgy gondolom, nem lesz érdektelen, ha a szerkesztő is szót kér és a Képes Újság segítségével beleszól a be­szélgetésekbe. Mivel is kezdjük? Hiszen annyi minden van ebben a terjedelmes do­kumentumban! Szinte átfogja, felöleli egész életünket, a politikától a gazdaságig és a kultúráig. Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha elkezdjük az elején és szépen sorra vesszük a legfontosabb, leglényegesebb kér­déseket kezdjük a külpolitikával. Mit mondanak az irányelvek a párt külpo­litikájáról? Azt mondják: bizonyos fordulat következett be a békés egy­más mellett élésben; a hidegháborús korszakból fokozatosan haladunk a gazdasági, műszaki, tudományos, kulturális együttműködés felé. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a szocialista és kapitalista országok közötti viszony néhány évvel ezelőtt még rendkívül feszült volt szinte borotva­élen táncolt a háború és a béke. Semmit sem lehetett okosan, értelme­sen megbeszélni. Mindkét fél azon igyekezett, hogy több és erősebb fegyvert gyártson, mint a másik. Most pedig — a Szovjetunió békepo­­litikájának eredményeként — azt látjuk, hogy a szocialista és kapitalista országok vezetői rendszeresen találkoznak Moszkvában, New Yorkban, Párizsban vagy másutt Egyszóval, a háborús fenyegetődzés korszaká­ból átléptünk a nyugodt, tartalmas tárgyalások korszakába, s ezen belül is lényeges, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok — a világ két legnagyobb hatalmának vezetői - tárgyalnak és szót értenek egymás­sal. Ha pedig a két legnagyobb hatalom tárgyal, békésen kereskedik, árut, tudományi kultúrát cserél, és megállapodik az atomfegyverek gyár­tásának korlátozásában, akkor nincs nagy baj. Akkor nem kell félni a világháborútól, hiszen a nagyhatalmak akarata ellenére nem lehet fel­borítani a világ rendjét. A mi pártunk irányelvei egyértelműen állást foglalnak a Szovjetunió békepolitikája mellett Egyértelműen magunkénak valljuk azt az elvet, amit Lenin fogalmazott meg: a különböző rendszerű államoknak — ka­pitalistáknak és szocialistáknak — békésen kell élniük egymás mellett mindaddig, amíg a szocializmus nem győz az egész világon. Örömmel és egyetértéssel támogatjuk azokat a szovjet vezetőket, akik Lenin út­mutatásának megfelelően arra törekszenek, hogy katonai vetélkedés he­lyett, békés gazdasági versenyre kényszerítsék az imperialistákat. Kell-e nagyobb politikai siker, nagyobb politikai győzelem mint az, hogy a békés egymás mellett élés lenini elvét sikerült rákényszeríteni a tőkés államokra? Ez nem az ő sikerük, hanem a mi győzelmünk! Nem kis győzelem! Büszkék lehetünk rá! Ugyanis a tőkések nem azért fogadták el az általunk javasolt békés egymás mellett élés elvét, mert egyetértenek Leninnel, hanem azért, mert látják a szocializmus dinami­kus fejlődését. Látják, hogy egyre több ország népe választja a szocia­lizmus útját és ennek az áradatnak már nem tudnak gátat vetni. A szo­cialista államokat már nem lehet megsemmisíteni; tetszik vagy nem tet­szik együtt kell velük élni. És, ha így van, akkor jobb a békesség. Miért jobb a békesség részükről, mint a háború? Azért, mert az erő­set nem lehet könnyen eltaposni. Az erős - ha összecsapásra kerül a sor — győzhet is. Jobb hát a barátság, mint az esetleges kellemetlen vere­ség ! Mi, magyarok kis nép, kis ország vagyunk. A saját erőnk nem nagy. De tagjai vagyunk egy nagy erős közösségnek, a szocialista államok kö­zösségének. Hadseregünk — a Varsói Szerződés értelmében — része a szocialista államok közös katonai erejének, amely ma (az angol straté­giai intézet szerint is) a világ leghatalmasabb katonai ereje. És itt, ennél a katonai kérdésnél álljunk meg egy pillanatra. Hazánk­ban akadnak még olyan emberek akik nem értik a magyar hadsereg és a szovjet hadsereg kapcsolatát. Tessék csak nyugodtan és józanul vé­giggondolni a dolgot! Akkor, amikor a szocialista rendszerrel szemben álló nagy kapitalista államok már atomfegyverrel rendelkeznek, hogyan védhetné meg magát egy háborús konfliktus esetén a mi kis, tízmilliós Magyarországunk? Voltunk és lehetünk mi valaha is — itt Európa legfőbb ütközőpontján - semlegesek, mint ahogy egyesek azt elképzelik? Nem volt még rá pél­da a történelemben! A semlegesség - a mi földünkön - csak a politi­kai vakok és süketek naiv álma! A viharok országútján álló fát sohasem kerülik el a szelek! Minden normálisan gondolkodó ember csak helyeselheti a kongresszu­si irányelvekbe foglalt pártálláspontot: hazánk továbbra is részt vesz a Varsói Szerződés katonai szervezetében, mert annak fegyveres ereje megbízhatóan őrködik a szocialista közösség biztonságán! Gerencséri Jenő hír* tallirat A BUDAPESTI TALÁLKOZÓ Az 1974. októberi varsói konzultatív találkozón elfoga­dott megállapodásnak megfelelően megtartották Bu­dapesten az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának előkészítő találkozóját A megnyitó ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára beszédben üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Képünkön: Kádár János beszédét tartja (Fotó: Szebellédy Géza MTI) A PARLAMENT TÉLI ÜLÉSSZAKA Megtartották az Országgyűlés téli ülésszakát Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja alapján a képviselők megvitatták, majd törvényerőre emelték a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló tör­vényjavaslatot. Felvételünk a tanácskozásról készült (Fotó: Mező Sándor MTI) MUNKÁSŐRGYŰLÉS Az 1974-es év első munkásőr egységgyűlését Csepelen tartották. A gyűlésen megjelent Papp Árpád, az MSZMP KB tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka és át­adta a vándorserleget, amelyet ezúttal harmadszor nyertek el és így végleg Csepelre került (Fotó: Fényes Tamás, MTI) KÉPES ÚJSÁG. A Hazafias Népfront képes hetilapja. Főszerkesztő: Gerencsért Jenő. Főszerkesztő-helyettes: Antal Károly. Szerkesztőség: Budapest vm. Gyulai Pál utca 14. Telefon: 137—660. Postacím: 1985 Budapest. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Csel­lány Ferenc. Kiadóhivatal: 1959 Budapest vm., Blaha Lujza tér 3. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hír­lap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.). Előfizetési díj: 1 hónapra 14.— Ft, negyedévre 42.— Ft, félévre 64.— Ft, egész évre 163,— Ft 74.3954 Athenaeum Nyomda, Budapest — Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Index: 25 439 2

Next