KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1882
II. Hittan-bölcselmiek - Darwinismus és a vallás. Péterfi Dénestől
KERESZTÉNY MAGVETŐ. XVII-ik évf. September, October, 1882. 5-ik füzet. DARWINISMUS ÉS A VALLÁS. és szélesebb körű hóditást tan alig tehetett, mint a jelen év tavaszán elhunyt nagy angol természettudós, Darwin Károly tana a szerves testek fejléséről. Nem ő volt ugyan az első, ki a fajok egységének hypothesisét hirdette, mert hisz az különböző formában oly régi, mint maga az emberi értelem tevékenysége. S az evolutio vagy közönségesen a leszármazás elméletének, amint azt a német alaposság felkutatta, már tiszta nyomaira lelhetni Kant és Goethe irataiban. Lamarck franczia természettudósnál ez évszáz elején még épen határozottabb körvonalazásban jelenik meg az evolutio tana. Mindazonáltal Darwin húsz évi kitartó tudományos vizsgálódása s bámulatos megfigyelő tehetsége emelte azt a tudományban jelentőségre „A fajok eredetéről" írt nagy művének 1859-ben tett közrebocsátásával. S jóllehet ugyanabban az időben egy másik angol természettudóst, Wallace-t is vizsgálódásai hasonló eredményre vezettek, de Darwin nyújtván a leggazdagabb anyagot az elmélet megerősítésére, s a fajok elkülönzésének s illetve leszármazásának megvilágosításául egy saját eredeti elméletet, a kiválasztás (selection) híres elméletét szolgáltatván, a fejtés tanát ma az Ő nevéről átalán darwinismusnak nevezik. A darwinismus tisztán természettudományi elmélet. Hogy mint ilyen már elérte-e a megbizonyítás azt a teljességét, mely igazságára nézve minden kétséget kizár, azt a kérdést feltenni és vitatni kívül esik czélunkon. Tény az, hogy a jelenkor minden nevezetesebb természettudósa, ha módosítással is, csatlakozott ahhoz a nézethez, hogy az állat és növényfajok nem kötetlen szökkentek elé a teremtő kezéből, nem egy „legyen" szóra állottak elé a lények seregei, amint az a héber felfogás szerint az emberiségnek eddig általánosan tartott közhite volt, hanem az egész szerves világ, beleértve az embert is, alsó formákból való fokozatos lassú fejlődés útján jutott mostani tökéletesebb létalakjához. S a darwinizmust ma a tudományban egyetemesen elfogadott tannak lehet tekinteni. Mint tisztán természettudományi tan, úgy vehető fel, mint amely a vallást kötetlenül nem érinti, legfennebb csak tisztítására terjedhet ki a gondol- 17