KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1917

1. füzet - IV. Károly

KERESZTÉNY MAGVETŐ LII. évfolyam. Január—Február 1. füzet. IV. Károly: Alattvalói hódolattal köszöntjük megkoronázott ifjú királyunkat! Künn a harctereken a háború véres kegyetlenségei dúlnak. Itt benn inség, nélkülözés, lemondás és könnyek sűrű árja hervasztja az arcokat. Sötét, nehéz felhők közül szitáló eső permetezése, a rideg tél zúzmarás fagya, könnyek zápora, piros vér omlása, veszen­­­dőbe menő drága magyar fiatal életekért zokogó fájdalom az a keret, melyben a politikai nemzet legnagyobb ünnepét, a király koronázását üli. S mégis az ifjú magyar király jövetele minden magyar szívet szent várakozásokra, reményekre és boldog jövendölésekre ajt fel; minden magyar lélekre a tavasz verőfényét árasztja szét. Úgy kell lenni, az isteni világrend törvénye az, hogy nagy boldogság nagy fájdalmak és szenvedések anyaméhéből születik, mint a természeti világrend törvénye szerint borura derű következik, a sötét éjszakára a hajnal s a pirkadó félhomályból a sugárzó nap bukkan elő. Magyar hősök és mártírok légióinak kellett vérezniök és elhulla­niuk, hogy reményre nyíljanak végre a magyar szívek, e rettentő háború sötét borulatait kellett végig szenvednünk, hogy kisüssön a magyar égre a magyar szabadság napja. Üdv a királynak, aki e pusztító világháború közvetlen tapasz­talataival lép ősei trónjára. Ott künn a csatatereken saját maga nem egyszer láthatta, hogy a magyar szent makacssággal, halálig tartó hűséggel vére hullásáig, utolsó lehelletéig védi ezt a szent földet s a királyi trónt. Itt benn öregje, apraja verejtékezve mun­kál, hogy erre a sokat szenvedett nemzetre egy szebb, boldogabb jövendő napja virradjon. Munkál abban az édes és boldogító vára­kozásban, hogy a nemzeti gondolat végre a magyar élet egész területén a maga teljességében jogaihoz jut; abban a reményben, hogy az új uralkodó gondolatban, akaratban és szeretetben össze fog forrni a hű magyar nemzettel, amely vérét, életét, mindenét áldozza s ezért nem kiván egyebet, csak megértő szeretetet, amely a nemzeti fejlődés útjából jóakarattal elgördíti az akadályokat. Keresztény Magvető 1917. 1

Next