KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1987
1. szám - Dr. Kovács Lajos: Újévi pásztorlevél
ÚJÉVI PÁSZTORLEVÉL Kedves Atyáim fiai, Testvéreim! Tijesztendő reggelén szívem őszinte, meleg szeretetével köszöntelek. Egyházunk címere az evangéliumi vers szerint két alapvető gondolatot kíván kifejezésre juttatni: egyfelől a kígyó által ábrázolt okosságnak, a józan értelemnek, másfelől a szelídségnek, azaz az áhítatnak, lelki elmélyedésnek, az imádkozásnak kell irányítania vallásos életünket. Kiindulópontunk egész történelmünk folyamán az Istenben való hit volt, amit értelmünkkel igyekeztünk közös nevezőre hozni. De a hit alapján állva, érdeklődésünkkel mindig elsősorban a való élet adottságai, az ember, a testvér, a felebarát felé fordultunk. Ezért játszott egyházunk és vallásunk az évszázadok folyamán számát messze meghaladó mértékben szerepet a közművelődés fejlődésében, az állandó szellemi, lelki és anyagi gyarapodásban. Az alig öt fejezetre terjedő újszövetségi kis könyvet, a Jakab apostol levelét unitárius szempontból a Biblia egyik gyöngyszemének tartjuk, mert meggyőződésünk szerint Jézus mindig időszerű örömüzenetét, istenhitét és valláserkölcsi szemléletét világosan juttatja kifejezésre, kijelentsén, hogy „amiképpen holt a test lélek nélkül, aképpen holt a hit is cselekedetek nélkül. Mutasd meg azért nekem a te hitedet a te cselekedeteidből." Újév reggelén a Jakab levél nekünk szóló üzenete ez: a hitnek és a cselekedeteknek együttesen, egymásba kapcsolódva, egyik a másikat szükségszerűen feltételezve kellmegteremteniök a haladó szellemű őszintén vallásos és közelebbről unitárius ember életszemléletének alapját. A kettős jézusi szeretetparancsnál, amint azt az evangélium is hirdeti, nagyobb parancsolat nincs. Az összes valláserkölcsi követelményeknek e kettős parancshoz kell igazodniok, azzal kell szerves kapcsolatban és összhangban állaniok. Ennek az esztendőnek a folyamán is minden törekvésünket arra kell összpontosítanunk, hogy az evangélium szellemében az Istenben való feltétlen hitet, az egymás iránti szeretetszolgálatot, a béke szent ügyét továbbra is lángoló lélekkel szolgálva, a magunk