4D - Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 17-20. (2010)

2010 / 17. szám - Schneller István: Térélmény vagy élménytér? = Space experience or experience in space?

TÉRÉLMÉNY VAGY ÉLMÉNYTÉR? SPACE EXPERIENCE OR EXPERIENCE IN SPACE? ■ ■ ■ —....M SCHNELLER ISTVÁN____________—................. Mai városaink tereit és ezzel térélmé­nyeit ellopják a szárazföldi szigetten­gerek világában kialakított nagy ki­terjedésű épületek vagy önmagukba záruló épületcsoportok. Privatizál­ják, vagy más nézőpontból kisajátít­ják a városok - történelmi fejlődés során - formálódott téralakzatait, a váro­­siasság lényegét. Ekképp privatizál­ják az agora típusú, tehát „találko­zás-alapú” közösségi tereinket is. A privatizáció nem is fedi le teljesen azt, ami e terekkel történik, hiszen in­kább manipulálják, egy jól meghatároz­ható cél - a fogyasztás - szolgálatába ál­lítják a korábban szerteágazóan nagy szabadságfokkal rendelkező tereinket. Bevonják őket az épületek belsejébe, és élménytereket varázsolnak belőlük. Azokról a tereinkről van szó, ame­lyek korábban az épületek között he­lyezkedtek el, s amelyeket az épüle­tek belső terei és a nyilvános külső tér találkozásánál létrejövő határhelyze­tek értelmeztek. Ahogy a „nagy épü­let” vagy „tematikus park” belsejébe kerül az információkkal teli, értelme­zett tér, az épületek közötti tér kiürül, maradék- vagy hulladéktérré válik. Külön problémát jelentenek az egy­kori szocialista iparvárosok születésé­nél bábáskodó modernista városrende­zési elvek alapján megszülető városré­szek. Ezen lakótelep jellegű beépítések téli világa már a globálkapitalizmus előtti időszakban is ürességgel volt tele, hogy némi képzavar segítségé­vel érzékeltessük az áramló tér helyte­len értelmezéséből származó hiányt. Ez a világ párosulva a jelenkori vá­rosfejlődés városszéli dobozaiba lopott közterek hiányával különös, kettős ne­hézség elé állítja az Ajka város köz­pontját városiassá tenni óhajtó terve­zőket és politikusokat. Egyszerre kell küzdeni a városperem térelszívó ha­tásával és a modernista várostervezés űrökkel teli örökségével. Hogyan lehet az Európán 10 fő témájaként felvetett kérdést megválaszolni ebben a közeg­ben? Ez a magyar helyszín, Ajka város­­központjának legnagyobb kihívása. A városi terek újraértelmezése persze világ vagy legalábbis európai szintű ki­hívás. Az európai városok esetében álta­lános veszély, hogy a szigetszerűen meg­valósuló mailek, vagy egyéb tematikus parkok tudatosan alkalmazott és vég­letekig kihasznált élményterei legyő­zik a városi térélményt nyújtó találko­zásalapú köztereket. Ez a veszély kettős értelemben fenyeget: az egyik a bevá­sárlóközpontok, mailok által végrehaj­tott térprivatizáció vagy még inkább térmanipuláció, ami egy nyilvánvalóan látható veszély. A másik - a kevésbé nyil­vánvaló - a városok, hagyományos vá­rosközpontok tereinek elplázásodása, azaz a bevásárlóközpontok térszerve­zési elveinek a beszivárgása a hagyo­mányos városközpont területeire. Belvárosi gyalogos utcák, vízparti re­konstrukciók, de kulturális negyedek és múzeumbővítések egyaránt kezdik át­venni a kereskedelmi központok tér­szervezési elveit. Győzedelmeskedni lát­szik a kiszámíthatóság és az ellenőrzött­­ség a spontaneitás és a szabadság felett. Ebben a helyzetben kell újraterem­teni Ajka központjában a városiassá­­got, a város terét, életünk közös te­rét. Mindazt, amiről egyelőre még job­ban tudjuk, hogy mi nem az, mint azt, hogy mi is az. Ehhez a kísérletezés­hez nyújt remélhetőleg segítséget az aj­kai magyar helyszínen is lebonyolí­tott és sikeres Európán 10 pályázat. Úgy legyen.­­ 2

Next