Új Kertgazdaság, 1995 (27. évfolyam, 1-4. szám)

1995 / 1-2. szám - Véghelyi K. - Apostol J. - Iezzoni, A. - Jones, A.: Magyar-amerikai együttműködés betegség-ellenálló meggyfajták nemesítésében

"—i 'i­o­w m j * ‘ " | Új Kertgazdaság 1995. 1. (1-2)_________________________' SCú_____H­ L...^ ■ | Magyar-amerikai együttműködés a betegségellenálló meggyfajták nemesítése érdekében Blumeriellás levélfoltosság elleni rezisztencia Apostol János és Véghelyi Klára 1. Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fej­lesztő Vállalat, Budapest Amy Iezzoni és Alan L. Jones 2. Michigani Állami Egyetem, Kertészeti Tanszék, East Lansing Bevezetés Magyarországnak és az USA Michigan Államának meggy termése közelít egymáshoz, 90 000-99 000 tonna. (Idén Magyarországon mintegy 60-70 ezer tonna meggy termett /a szerk./). Az USA teljes ter­mésének körülbelül 75%-a terem Michiganben, he­lyileg a Michigan-tó keleti partvonalán, ahol a tavaszi hőmérséklet kiegyenlített és a virágrügyeket károsító tavaszi fagyveszély kockázata kisebb. Magyarország az 5. legnagyobb meggytermesztő állam a világon, a termőtájak délen és keleten koncentrálódnak. Ámbár ez a két jelentős meggytermesztő ország más kontinensen van, a legveszélyesebb betegség, a meggy blumeriellás levélfoltosság okozója azonos faj. Irodalmi áttekintés A blumeriellás levélfoltosság okozója mind Michi­ganben, mind Magyarországon azonos faj, a Blume­­riella Jaapii (Rehm) v. Arx. A kezdeti tünet a megtá­madott levél színén liláspiros, sötétbordó, 1-3 mm átmérőjű kerek, vagy az erek által határolva, elmo­sódó szélű szegletes foltok tömege. A levélfonákon kidomborodó, sárgásfehér, halvány rózsaszín koni­­dium-telepek láthatók. A fertőzött levelek elsárgulnak és lehullanak. Amennyiben a tavaszi időjárás csapa­dékos, már a szüret előtt nagymértékű a levélhullás és a gyümölcs nem érik be kellően. Gyakoribb, hogy az idő előtti lombhullás csökkenti a fa életerejét, és fagyérzékeny lesz a következő télen (Véghelyi, 1972; 1976;­­Jones-Sutton, 1984). Területegységenként nagyobb mennyiségű vegyszert kell kijuttatni a meggy gyümölcsösbe védekezésül ez ellen a gombabetegség ellen, mint a meggy egyéb kórokozói és kártevői ellen. A permetezések számát növényvédelmi prog­nózissal, a tavaszi fertőzés időpontjának előrejelzé­sével jelentősen csökkenteni lehet (Véghelyi, 1992). A másik lehetőség a kémiai védekezés csökkentésére a rezisztens fajták nemesítése vagy szelekciója (Apos­tol, 1990). A meggytermesztés fontosságának tulajdonítha­tóan Magyarországon és Michiganben is erőfeszíté­seket tesznek új, az eddigieket mind minőségben, mind betegségellenállóságban felülmúló fajták ne­mesítése érdekében (Apostol-lezzoni, 1992). A ne­­mesítési munkának közös célja a meggy blumeriellás levélfoltossággal szembeni rezisztencia, bár a hagyo­mányosan igényelt gyümölcs tulajdonságok külön­böznek a két országban. Michiganben olyan új fajták keresettek, amelyeknek húsa fehér vagy világos piros, nem festő levűek. Ennek oka, hogy az USA- ban a meggy 97%-a kimagozva és feldolgozva kerül felhasználásra, mint a pite (cherry pie) és más édes sütemények alapanyaga. A nem festő levű fajták kívá­natosak ezen termékekhez. Újabban az USA-ban is mutatkozik igény a sötét gyümölcsű, festőlevű meggyfajták iránt, amelyet a Magyarországról importált Érdi bőtermő, Újfehértói fürtös, Érdi jubileum fajták - farmerek által törté­nő - kísérleti termesztésbe vonása jelez. Magozott befőtt, szárítmány és gyümölcslé készítési céllal vonták kísérleti termesztésbe ezeket a fajtákat. Magyarországon a sötétpiros, festőlevű meggyet kedvelik szörpnek, befőttnek és friss fogyasztásra egyaránt (1. táblázat). A közös munka leírása A korábban is jelentős eredményeket elérő ma­gyar és michigani program összekapcsolásával 1991- ben megindítottuk a közös munkát azzal a céllal, hogy nemesítsünk blumeriellás levélfoltossággal szemben rezisztens meggyfajtákat. A kiválasztott, ellenálló nö­vények azonnal felhasználhatók potenciális fajtaként és/vagy szülő partnerként szolgálhatnak a további nemesítési programokban, meghatározva ennek a rezisztenciának az örökletességét. A közös kutatási program első lépéseként olyan gén­anyagot gyűjtöttünk össze, amely szabadföldi rezisztenciát mutat fertőzött, de védelemben nem részesített környezetben. Magyarországon és más kelet-európai országban sok helyen a meggyfák évszázadok óta minden permetezés nélkül vad po­pulációkban nőttek, és ritkán szenvedtek járványok­tól. A gazdanövény és a kórokozó egyensúlyi hely­zete, a meggyfák betegségek elleni rezisztencia szint­je, a fajták túlélési módjának részeként alakult ki.

Next