Kertészmérnök 19. (1976)
1976 / 1. szám
/*.. 11 IMJL/2013 KOV 05. I _ K U 11 Y r *) /a kertészmérnök fjjjaQ a Kertészeti Egyetem lapja |fP IIh XIX. évfolyam 1. szám Budapest, 1976. január h. 0 i '« i Á A A aÉJt&JrMi A kongresszusi határozatok végrehajtása útján A Termesztési Kar MSzMP II. alapszervezetének októberi taggyűlése "Az MSzMP XI. Kongresszusa határozataiból adódó feladatok a Termesztési Karon" című témát vitatta meg. Az előadó dr.Nagy Béla dékán elvtárs volt. A beszámoló kitért mindazokra a feladatokra, amelyek a XI. Kongresszus határozataiból, a Kar párt- és állami vezetőire és minden dolgozójára hárulnak. A széleskörű vitaanyagból néhány kérdésről, elsősorban az intézményi /munkahelyi demokráciával és az oktató-nevelő munkával foglalkozó részletekről, Nagy elvtárs beszámolója alapján szeretnénk olvasóinkat tájékoztatni. Szocialista fejlődésünket mindinkább jellemzi a széleskörű demokratizmus. Ennek egyik legfontosabb vetülete, alapja a munkahelyi demokrácia. Ez teszi lehetővé, hogy az állampolgárok részt vegyenek a közvetlen környezetüket, munkahelyüket érintő kérdések tisztázásában, javaslataikkal hozzájáruljanak az optimális döntések meghozatalához. A demokrácia aktivizálja a dolgozók szakmai és politikai kezdeményezőkészségét, lehetővé teszi az eddig rejtett szakmai és politikai tartalékok kihasználását. Az üzemi demokrácia szervezeti keretei egyetemünkön adottak. A választott testületek tagjainak sorában minden réteg képviselteti magát. Lényeges, hogy a testületek munkáját, értekezleteit megfelelően előkészítsék. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy a tagok, szakmai és politikai felelősségüknek megfelelően, felkészüljenek az ülésekre, megbeszélésekre, és tevékenyen vegyenek részt a határozatok kidolgozásában. Ugyancsak fontos, hogy a határozatok meghozatalát követően választóikat gyorsan és megbízhatóan tájékoztassák,és ezzel is biztosítsák a határozatok végrehajtásához a közvélemény támogatását. Különösen fontos ez hallgatói vonatkozásban, itt ugyanis a helyzet még bonyolultabb. A hallgatók most ismerkednek a közéleti szerepléssel, még nem ritkán gátlásokkal, a gyakorlatlanságból fakadó természetes zavarokkal küszködnek. Nem könnyű nekik egy testületben egyenrangúan szerepelni tanáraikkal, s ennek a fokozottabb emberi-, politikai- és idegi megterhelésnek csak úgy tudnak eleget tenni, ha megfelelően felkészülnek a vitákban való részvételre. A túlzott szubjektivizmus, a divatos téveszmék káros hatásának ellensúlyozása nem képzelhető el másként, mint nagyon agilis tanári közreműködéssel. A tanárok, az oktatók feladata megtanítani