Kertészmérnök 19. (1976)
1976 / 1. szám
most alakítjuk ki. Az új reformtantervnek az érvényessége kiterjed az ötödik ötéves terv egész tartamára. Szükséges az oktatásban bizonyos stabilitás fenntartása. Új tanterveket majd a fejlődés megújuló igényeinek megfelelően kell létrehoznunk. A jelenlegi és az előkészítés alatt álló tanterveket nagy szakmai és politikai körültekintéssel, népgazdasági lehetőségeink és az igények figyelembevételével, a legjobb hazai és nemzetközi tapasztalatok elemzésével és ezek "honosításával" alakítottuk ki, miután a lehető legszélesebb körből összegyűjtöttük az érdekeltek véleményét. Az alaprendeletek is e követelmények figyelembevételével készültek, s ez megkönnyítette munkánkat, bár felvetett néhány általunk jól ismert és még ezután megoldandó problémát is. /Komplexicitás, tantárgyintegráció stb./ A tantárgyprogramok viszont lehetőséget adnak bizonyos rugalmasságra, így az oktatás folyamatos korszerűsítésére. Korunk fejlődését nagy lépésekkel viheti előre az integráció beindítása. Célunk a meglévő erők és a munka koncentrálásával az intenzitás, a teljesítmények növelése. Eddigi integrációs lépéseink pozitív irányba mutatnak. A tapasztalatok figyelembevételével, a fokozatosság elvét betartva kell a további fejlesztést terveznünk, és végrehajtanunk. Oktató-nevelő munkánk alapvető követelménye, és ezt a XI.Kongresszus ismételten reflektorfénybe állította, hogy magasan képzett, felelősségteljes, kommunista szakembereket neveljünk, akik képesek alkotóan és kezdeményezően befolyásolni szakmai és emberi környezetük fejlődését. Ebből következik, de ez pedagógiai axióma is, hogy nem választható szét az oktatói és nevelői tevékenység. Az oktató, a tanár személyisége továbbra is megkülönböztetett jelentőséggel bír. A korszerű szakmai ismereteket nyújtó, a hallgató munkáját elbíráló tanár akarva akaratlanul, erre felkészülve vagy felkészületlenül, szinte automatikusan végez bizonyos nevelői, személyiségformáló tevékenységet. Kívánatos, hogy ezt a munkát oktatóink tudatosan, felkészülten, a feladathoz méltóan végezzék. Ismételten ki kell emelni a tanár példaadó, példakép szerepét, amely akkor is érvényesül, ha azt a hallgatók bizonyos kritikája kíséri. Az egyetemen tanuló, sokoldalúan formálódó fiatal személyiségét természetesen nemcsak a felsőoktatási intézmény környezete alakítja, ellenben egyedül itt van mód arra, hogy a pedagógiai ráhatásokat tervszerűen érvényesítsük, hogy a kívánatosnak tartott személyiségjegyek kialakulásáért a legeredményesebben dolgozhassunk. A cél cselekvőképes, aktív ember formálása. Nem elégedhetünk meg kevesebbel, mint az olyan személyiség, olyan kommunista szakember kialakítása, megformálása, képzése, aki mindig felismeri feladatait az új viszonyok között, és hajlandó is ezért cselekedni. Nem akarjuk eltitkolni, nem mindig könnyű ilyen értelmű ideológiai-pedagógiai tartalommal átitatni a közvetített tananyagot, de amikor ezt kérjük, nem is kívánunk lehetetlent. A hazafiságra neveléshez például szorosan kötődik a honvédelmi nevelés problematikája. Egyetemünkön most teremtjük meg ennek szervezeti kereteit és jelenleg kialakulóban van az egész országra érvényes honvédelmi oktatási és nevelési tematika, az Oktatásügyi Minisztérium irányítása mellett. A munkára nevelés elengedhetetlen feltétele a cselekvő, felkészült személyiség kialakításának. A társadalom bizonyos szektoraiban, konkrét beosztásokban végzett alkotó munka hatékonysága általában mérhető, elbírálható. A fiataloknak fel kell készülniük a rendszeres, állandóan elbírált, értékelt és újraértékelt munkára. Álmunkának életformává, szükségletté kell válnia, az alkotó személyiség érvényesülése legtermészetesebb formájává. Az ilyen igény és igényesség kialakításáért elsősorban az oktatók felelősek. A sugalmazó modell az oktatónak saját munkájához, feladatához való viszonya, ami természetszer ű