Kertészmérnök 28. (1986)

1986 / 1-2. szám

Személyi és tárgyi feltételek A Táj- és Kertépítészeti Szak megalakulása­kor (1963) a Kerttervezési Tanszéknek 11 dol­gozója volt. A megnövekedett oktatási felada­toknak meghívott előadók és óraadók bevoná­sával tudott a tanszék eleget tenni. Két évtized alatt, a tanszéki oktatói és kuta­tó létszám kismértékű növelésével megkezdőd­hetett az új tantárgyak „önálló” oktatásának bevezetése, valamint a szakterületi igények­nek megfelelően, az aktuális tájrendezési és kertépítészeti kutatási tevékenység kiterjesz­tése. Az utóbbi évek tudatos, tervszerű káderfej­lesztő tevékenysége eredményeként a tanszé­keken a tudományos fokozatot szerzett, egye­temi doktori címmel vagy nyelvvizsgával ren­delkező munkatársak száma jelentősen meg­növekedett. 1983-ban a Környezetrendezési Intézet lét­rehozásakor lehetőség nyílt — a külföldön el­terjedt gyakorlathoz hasonlóan — a tájrendezé­si és a kertépítészeti szakterület önálló szerve­zeti egységének kialakítására. A Táj- és Kertépítészeti Szak létesítésével az oktatás tárgyi feltételeiben minőségi javu­lás következett be. Az öt évfolyam négy tan­termet kapott, így a csoportos stúdió jellegű oktatási forma alkalmazása vált lehetővé. A modellező műhely és a szerszám­tároló ki­építésével, valamint felszerelésével a gyakor­lati oktatás feltételei az 1970-es évek elején ki­alakultak, korszerűsítésükre azóta nem ke­rült sor. A tantermekben a korszerű szemlél­tetés feltételei hiányoznak. A Szak­oktató-nevelő tevékenységének értékelése Végzett szakembereink, valamint a társszak­területek (városrendezők, építészek, környe­zetvédők stb.) vezető munkatársainak vélemé­nyét oktató-nevelő munkánk egyik kiemelt minősítő kritériumának tekintettük. Ezen szakemberek bevonásával az utóbbi években többször is áttekintettük és minősítettük az oktatói munkánkat és annak színvonalát. Az új tanterv szakmai-társadalmi vitáján erre ép­pen úgy sor került, mint a Táj- és környezet­rendezési szakmérnöki szak tantervének beve­zetése előtt. A szakon 1963-ban előbb átmeneti, majd végleges tanterv alapján folyt az oktatás: a képzési célnak megfelelően az önálló tanterv számos, addig az egyetemen korábban nem oktatott tárgy bevezetésével, mint pl. esztéti­ka, ábrázoló geometria, szabadkézi rajz, geo­lógia, magasépítés, városépítés, statika, mély­építés, természetvédelem, erdészet, tájmeliorá­ció bővült. Az 1975/76 tanévben bevezetett módosított tanterv szerint az összóraszám 4106 volt, ami­hez 880 órás üzemi gyakorlat és 200 órás óra­rendben biztosított diplomaterv-készítési idő járult. A tanrend átrendezésére­­ 1978-ban a Szá­mítástechnika általános bevezetése miatt ke­rült sor. A gyakorlati és diploma felkészülési idő változatlanul hagyása mellett az összóra­szám 4173-ra emelkedett. 1984/85-ös tanévtől életbe lépett az új tan­rend, melynek kidolgozására új és egymással egyeztetett tantárgyi programok alapján, ala­pos előkészítés után került sor. A tartalmi kor­szerűsítésen túl mennyiségi átrendezés is tör­tént, az elméleti és gyakorlati órák száma közel azonos maradt (4176 óra), az üzemi gyakorlat 37 hétre (1480 óra) emelkedett. Az oktatás a Táj- és Kertépítészeti Szakon kiscsoportos formában folyik, ami jó lehető­séget kínál intenzív oktató-nevelő munkára. A folyamatos munkavégzést az évközi terve­zési feladatokkal, s részben a zárthelyi dolgo­zatokkal segítjük elő. A szakmai ismeretek bővítését az évközi építési, fenntartási és ter­vezési gyakorlatok szolgálják. Közéleti tevékenység A Tájrendezési és a Kertépítészeti Tanszék oktatói és kutatói széles körű és kiterjedt köz­életi tevékenységet folytatnak. Aktívan részt vesznek az Egyetem vezetői, társadalmi és po­­ l

Next