Kertészmérnök 31. (1989)

1989 / 1. szám

3 A KERTÉSZET TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyadvár barokk szárnyának emele­tén 1988. december 20-án Bálint György címzetes főiskolai tanár megnyitotta „A kertészet története Magyarországon című új állandó kiállítást. A múzeum ezzel befejezte azt a nagyarányú munkát, amelyet a teljes belső felújítással, valamennyi kiállítás átrendezésével és új kiállítások létesítésével 1981 óta végzett. A 17. és egyben az utolsó állandó kiállítás a „kertészeti . A látogatók fotókon, dokumentumokon, eredeti tárgyak bemutatásán keresztül ismerhetik meg azt a nagyarányú fejlődést, amely a hazai kertészetben végbement. A kiállításban a kertészeti növények termesztése és feldolgozása az újkőkortól a XVIII. század végéig több korszakra osztva, a társadalmi és a gazdasági háttér meg­jelenítésével került bemutatásra. A kertészeti kultúrákat a XIX. századtól kezdve mutatja be egymástól elkülönítve a kiállítás. Itt mindegyik rész egységesen három fő történeti korszakra tagozódik: a XIX. századtól az I. világháborúig, a két világ­háború között, illetve 1945-től napjainkig lehet nyomon követni a kertészet fejlődé­sét. Külön részt szenteltek a tervezők a kertészeti szakirodalomnak, a szakoktatásnak és a kutatásnak. A figyelmet a történelmileg felhalmozódott tapasztalatok fontosságá­ra irányították. A kertészet mindegyik ágának elsődleges feladata volt és maradt az emberek egészségtelen táplálkozásának, egészséges életmódjának és esztétikus környezetének elősegítése. A kiállítás két hangsúlyos pontjára hangulatos enteriőrök kerültek. Ezeknek nemcsak szemet gyönyörködtető látványa, hanem mondanivalója is fontos. A gyümölcstartó­sításokra szolgáló aszalóház megjelenítésével a konzerválás egyik ősi, ám rendkívül e­gészséges módját tárják a látogatók elé. A gyógynövények tartósítását bemutató parasztház a népi gyógyászat évszázadok tapasztalatai útján kialakult, még ma is meglévő, sokak által újra elfogadott és kez­­elt módjára hívja fel a figyelmet. Az egészséges életmód kialakításához nyújt segítséget az a több mint harmincféle telrecept-ajánlat, amely a népi táplálkozási hagyományok továbbfejlesztéseként alóriaszegény, főként zöldségekből és gyümölcsökből készült ételek fogyasztására uzdít. A kertészeti tevékenység igen szerteágazó, és a legrégebbi korokhoz nyúlik vissza, mert teljességre nem lehetett törekedni. A kiállítás sok helyütt csak jelzésszerűen, ■y­egy szimbolikus fotó vagy átfogó grafikai megoldás révén, hangulatával sűríti össze egyetlenegy terembe a magyar kertészet történetét. A forgatókönyvet írta és a kiállítást rendezte: Preininger Adolfné, főosztályvezető,­­­hanna Zsigmond, kandidátus, tudományos főmunkatárs, dr. Laposa József, muzeoló­­gus, Wohlné dr. Nagy Ágota, muzeológus. Témavezető és témafelelős: Preininger Adolfné. Művészeti tervező: Bánkuti Albin. A rendezők lelkiismeretes, körültekintő munkájához mi is gratulálunk. Olvasóinknak pedig mielőbbi megtekintését ajánljuk.

Next