Kertészeti lapok 1932
1932-01-01 / 1. szám
A MAGYAR KERTÉSZET TUDOMÁNYOS, GYAKORLATI, TÁRSADALMI KÖZLÖNYE Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület, a „Virágos Budapest — Virágos Magyarország" mozgalom és több társegyesület hivatalos lapja 1. SZÁM Felelős szerkesztő : CSÉBER GYULA az Orsz. Magyar Kertészeti Egyesület titkára Előfizetési ár: Egy évre 16 pengő, egyes szám 1.50 pengő. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én Csekkszámlaszáma: 40627. A m. kir. belügyminisztérium 305 1928. Évi. számú körrendelet a városoknak és községeknek megrendelésre ajánlja Főszerkesztő : DR. DARVAS FERENC m. kir. gazd. főtanácsos Szerkesztő : MADARÁSZ ALADÁR okleveles kertész, tanár Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Üllői út 1, Nem. :: Telefon: Aut. 874—71 Fiókszerkesztőség és kiadó : Békéscsaba, Debrecen, Kecskemét Miskolc, Nagykőrös, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Szolnok Amerikai megbizottaink, akik hirdetésfelvételre jogosultak : Kondé Ferenc Csikágó, Palinszky János Pittsburgh KERTÉSZETI LAPOK XLVI. ÉVFOLYAM 1932 JANUÁR 1 — 1 Sávoly Sámuel: Gyümölcstermesztők és méhészek béka-egér harca — — — — — — — G 2 Szilágyi Dezső: A fenyők — — — — — — 8 4 Időszerű munkák a kertben — — — — — — 10 Egyesületi élet és hirek — — — — — — — 12 5 Szerkesztő postája — — — — — — — — 15 TARTALOM Újesztendő — — — — — — — — — gróf Teleky József: A káposztafélék hazai termelésének megszervezése — — — — — — Budai József: A vértetű legyőzése — — — — Kondé Ferenc dr.: A californiai gyümölcs szállítása és csomagolása — — — — — — — — Újesztendő Az egész világ gazdasági életére ránehezedik a kínos válság, amely bizonytalanságával megdermeszti a lelkeket, hátráltatja az alkotó munkát és a bízó lelkekben is úrrá lett a gond, a bizonytalan jövő feletti kínos töprengés ... A világ szenvedéséből fokozottan veszi ki részét a mi szerencsétlen országunk is, amely annyi év óta hiába várja a feltámadást ! Nemcsak az anyagi gondok, a nélkülözés, a szorgalmas munkánk hiábavalósága feletti elkeseredés az, amely lelkünket fájdalmas érzéssel tölti el, de sokszorosan megnövekszik fájdalmunkakkor, ha arra gondolunk, hogy a mi szép országunk, amely természetadta kincseivel a jólét, gazdagság kiapadhatatlan forrása lehetne, a helytelen gazdálkodás által könnyek és keservek országa lett. A gondterhes kínos órákban szomorú elégtétel számunkra, hogy a beteljesedés igazolta szomorú jóslásunkat: amíg Magyarország át nem tér a belterjes gazdálkodásra és e mezőgazdaságban a kertészet az őt megillető fontos szerephez nem jut, amíg a többtermelés csupán a mennyiség növelésére és nem egyszersmind a helyes irányban megszervezett minőségi termelésre is irányul, addig hazánk közgazdaságának egyensúlyát nem találhatjuk meg. Ma már nem a feltevések, hanem a tények követelik parancsolóan mezőgazdaságunk újjászervezését és ezen újjászervezésben a kertészeti termelés kiépítése a legfontosabb feladat. A való élet, a meg nem hazudtolható számadatok követelik a racionális újjászervezést. Ha ez az újjászervezés megindul, amint meg kell indulnia, felszabadul az alkotó magyar őserő és végre oly hosszú évek szomorú elhagyottsága után új életre ébred a tespedésből a magyar kertészet is! Készüljünk a szép, boldog jövőre hittel, bizalommal ; a szomorú ma, amely már sohá nem tarthat, ne csüggeszszen el bennünket; acélozzuk erőnket, hogy a megújhodás korszakát az egységes, erős, kitartó alkotó munkára kész kertésztársadalom fogadja! Ebben a reményben köszönítjük az új esztendőt és köszöntjük szeretettel lapunk minden olvasóját!