Kertészeti lapok 1932
1932-01-01 / 1. szám
8 KERTÉSZETI LAPOK 1932 január 1 A káposztafélék hazai termelésének megszervezése írta: gróf Teleky József. A Kertészeti Lapokban ismételten, súlyos és világos érvekkel megalapozott cikkek jelentek meg, kertészeti termelésünknek, a mezőgazdaság által való felkarolása érdekében. Méltóztassék megengedni nekem, hogy csatlakozhassak azokhoz, akik igyekeznek közgazdasági bölcsességeknek és unalomig hangoztatott közhelyeknek, meddő szószaporítása helyett, a kérdésnek valahol való megmarkolásával, ahhoz közelebb férni. Kiviteli mérlegünk adataiba csak futó pillantást kell vetnünk és máris megállapíthatjuk, hogy kertészeti termelésünk okszerű fokozásával és kiépítésével, milyen jelentős megtakarításokat lehetne elérnünk, sőt éppen nem tekinthető utópiának, ha azt állítom, hogy jó néhány cikkből, amelyből ma lényeges importunk van, export feleslegeket fogunk produkálhatni. Ehhez azonban elsősorban az kell, hogy az örökös elméletek útvesztőiben való barangolás helyett —, amint azt már mondom —, igyekezzünk a kérdést valahol megfogni, annak detailereiba hatolván. Ma természetesen nem azokat az időket éljük, amikor speciális kultúrákkal, fokozott munka és tőkeszükséglettel előállítható cikkekkel szabadna bíbelődnünk, ellenben azon kell legyünk, hogy hazai termelésünk rationális fokozásával, kiszorítsunk minden olyan kertészeti árut, amelynek termelése és előállítása hazánk földjén nemcsak hogy minden további nélkül és kitűnő sikerrel eszközölhető, de az exportáló országokénál sok tekintetben kedvezőbb viszonyaink miatt, minőségileg is jobb és árban kedvezőbb alakban. A kérdésnek fenti irányban és alapon való tanulmányozása folyamán, talán egy kertészeti terméknek tömegesen való behozatala sem döbbenti meg annyira az embert, mint a káposztaféléké. Józan ésszel szinte el sem lehet képzelni, hogy Hazánkból évenként súlyos százezrek vándoroljanak ki káposztáért, egy cikkért, amelyből egyedül Szabolcs vármegye elő tud állítani annyit, hogy abból, akár az egész ország szükségletét is elláthatjuk. Reich Samu korm. főtan,ár a Székesfővárosi Élelmiszer Üzem Rt. v. igazgatója, a szóbanforgó kérdésnek legalaposabb ismerője, akivel szerencsém volt, éppen ebben a káposzta ügyben eszmét cserélhetni; adatokat volt szíves rendelkezésemre bocsájtani, amelyekből, a kérdés számszerű megokolásának szüksége miatt, alább közlök egy néhányat. Az elmúlt 1930. év nov. és dec. és az 1931. év jan., febr. és márc. hónapjaiban, tehát összesen 5 hónap alatt, 289.518 P értékben, összesen 13.370 g kel- és tejeskáposztát importáltunk, amely mennyiségnek provenienciája, a következőképpen oszlik meg: Fenti számadatokból megállapíthatjuk tehát, hogy a más országokból szállított csekély mennyiségtől ( 249 q) eltekintve, az egész import Hollandiából és Dánországból ered. Az ezen két országból importált fejes- és kelkáposzta, havonkénti megoszlása, a következőképpen alakul q-ban: Az import, ha eltekintünk az idény két első hónapjában behozott néhány q-tól, ce a három hónap alatt nyert lebonyolítást, míg az importált árának helyben való értékesítése, 1931. jan. 13-tól, jún. 17-ig, a hazai nyári káposzta piacra kerülésének időpontjáig tartott. A téli káposztának havonkénti átalakulása, a kicsinybeni hiv. jegyzés szerint, a következő képet adja: Ezzel szemben a hazai téli káposzta a budapesti piacon 6—12 P volt. Fenti számadatok birtokában, önkéntelenül is az a kérdés tolul előtérbe, hogy miért nem igyekszik a hazai termelés, téli értékesítés útján adódó, exorbitáns nyereséget megszerezni. A helyzet ismeretében a kérdésre röviden lehet megfelelni. Hijján vagyunk a téli üzlet megszervezésénél nélkülözhetetlen tárolási berendezéseknek! No meg, ami különösen a kelkáposztát illeti, abból talán nem is termelünk annyit, hogy a téli szükségletet a magunk erejéből tudnánk ellátni. Lássuk tehát mit kellene tennünk, hogy az értékesítés téli konjunktúrájának nagy nyereségeit, mi tehessük zsebre : 1. Be kell rendezkednünk a káposzta téli eltartására. 2. Többet és a piaci igényeknek megfelelőbbet kell termelnünk. Tartozom hazai termelésünk reputációjának azzal a közbevetett megállapítással, miszerint a termelés intenzivitásában és racionalizálásában kétségtelenül magasabb színvonalon álló Németország, maga is, csak a legutóbbi időkben, különösen a háborús évek élelmezési nehézségeinek hatása alatt, kezdi magát a németalföldi, illetőleg Dán káposzta behozataltól függetleníteni, azzal, hogy a fenti országok mintájára, a káposzta téli eltartására rendezkedik be. A téli eltartásnak két módja van: 1. Szabad ég alatt, a mezőgazdaságban termelt gyök-és gumós növények téli eltartásánál használt kupacokhoz hasonló lakásokban. 2. Külön e célra épített, vagy átalakított szilárd építményekben. (Kohlscheinen). A mi zordabb éghajlati viszonyaink mellett, a tárolásnak csak utóbbi módja jöhet nálunk figyelembe. A szilárd építményekben való tárolásnak előnyei a következőkben vannak adva: 1. A hőmérséklet szabályozhatósága. 2. Ventiláció. 3. Időnkénti átválogatás, a romlásnak induló fejek eltávolításának lehetősége. 1. Németalföld 8717 q 2. Dánia 4404 q 3. Egyéb országok 249 g Összesen: 13.370 q Novemb. Dec. Január Február Márc. Hollandia 211 634 1399 1778 4635 Dánia — — 693 1418 2293 211 634 2092 3196 6928