Királyi Közjegyzők Közlönye, 1919 (22. évfolyam)

1919 / 1-2. szám (január-február) - H.: Az adótól való menekülés meggátlásáról szóló törvény és az ingatlanforgalom

esetre szabad és az elidegenítéshez nem kell előzetes pénzügy­­miniszteri engedélyt kieszközölni, amit a novella 6. §-a kifejezetten kimond (a „20. §-ban a 19. §-ra való hivatkozás elmarad“), de ami a dolog természetéből önként is következik, mert hiszen az ingatlannak az adótól való menekülés czélzata nélkül való elide­genítése egyáltalán nem tilos, az ezen czélzattal való elidegenítés­­hez pedig a miniszer természetesen úgy sem adhat engedélyt. Ehhez képest és miután a novella ezen rendelkezései visszaható erővel bírnak, a már beadott kérvények is tárgytalanok és a csatolt eredeti okiratok a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) útján a feleknek visszaadatnak. A jelzett czélzat nélkül való elidegenítés nem lévén tilos, természetesen nem is büntethető, amit a novella 6. §-a szintén külön kimond („a 22. §-nak utolsó bekezdése elmaradt"). Ellenben a jelzett c­élzattal kötött jogügylet tüntetése a néptörvény 22. §-nak első bekezdése szerint változatlanul hatályban marad. A szóbanforgó jogügyletek magánjogi hatálya tehát vita tárgyává többé egyáltalán nem tehető, a néptörvény visszanyeri tisztán pénzügyi jelleget és különösen a telekkönyvi hatóságok szempontjából teljesen közömbös. A jelzett jogügyleteknek az „adóztatás szempontjából semmis“ volta is új szövegezést nyert. Nevezetesen a novella 6 §-a kimondja, hogy az ilyen 1919. január 2. után kötött és ha a jelzett czélzattal kötötték, előbb de 1918. január 1 - óra kötött jogügylet is a „vagyo­nával ilyen módon rendelkező féllel szemben adóalapjának meg­állapításánál nem jön figyelembe, amenyiben a jogügylettel előidézett vagyonváltozás az államkincstárra nézve adóztatás szempontjából hátrányos“. Az ingó vagy ingatlan vagyon megterhelése és ingó vagyon­nak állagában való megváltoztatása tekintetében, melynek úgy tiltott, mint semmis voltához már a régi törvény is megkívánta az adótól való menekülés czélzatát, mint tényálladéki elemet, a novella nem tartalmaz érdemleges változtatást, csak világosan kifejezi, hogy természetesen ehhez pénzügyminiszeri engedély sem kérhető és hogy a jelzett c­élzat nélkül való elkövetés egyáltalán nem büntethető. Ezen és a néptörvényben foglalt egyéb rendelkezéseknek adózási és pénzügyi szempontból való bírálata kívül esik a jelen ismertetés keretén, de a jogalkalmazásban felidézett nehézségek legalább elháríttattak.­­.

Next