Kis Ujság, 1905. május (19. évfolyam, 121-150. szám)

1905-05-02 / 121. szám

XIX. évfolyam. 121. szám. Apa 2 fillér. 1905. Kedd, május 2. A munkások májusi ünnepe. Magyarok szenvedése Amerikában. Május elseje. Május elsején. Budapest, máj. 2. Nem vagyok babonás ember, Je május elsejének hajnalpirkadását minden esztendőben végigvirrasztom. Mintha ezen a hajnalon egy szempil- .antásra kettéhasadna az égboltozat és íeszálLna a földre az uj élet: a tavasz, & nyár. A szivekbe is uj érzés költözik má­jus elsejével. A természet megújhodása, a kirügyezett fák hizlalják az ember szemét s bizonyos megelégedettség tölti el az ember lelkét. . . Megelégedettség? . . . Ennek kel­lene jönnie a magyar szivbe, de bizony ebben az esztendőben aligha lesz úgy. Szerte-széjjel nézek ebben az or­szágban . . . Pusztulást, rombolást lá­tok mindenütt a jelenben és súlyos bi­zonytalanságot a jövőben . . . Mi lesz, magyarom? Rossz ter­mésre vagyon kilátás. így jelentik ezt túl a dunai vármegyékből. Bizony el­szomorítja ez minden jóérzésü magyar embernek szivét, lelkét. A rósz esztendők egymás nyomá­ban járnak. Egyik sovány esztendő a másiknak sarkára lép. Mintha a Faraók idejebeii hét sovány esztendő sújtaná a magyart... O, bár csak lett volna nekünk is egy Józsefünk, aki ezt meg­jósolta volna. Bizony akkor lett volna rá gondunk, hogy a kövérebb eszten­dőkben megtöltsük magtárainkat... A politikában teljes tökéletes a bizonytalanság. Pedig, hej de szép nap május havának első napja. Milyen boldog lett volna e napon a magyar, ha a koronás király leszállt volna hü alattvalói közé s igy szólt volna hozzájuk: — Megmondtad magyarom, mi az akaratod. Legyen meg tehát az akara­tod. Íme, teljesítem nemzeti követelé­seidet! De a magyar király nem igy gon­dolkozik. Felülkerekedik benne a csá­szár és dacoskodik a magyarokkal. A Budapest-nek előkelő bécsi for­rásból azt jelentik, hogy a császár el van határozva arra, * hogy nem teljesiti a magyar nemzeti akaratot. Da­colni fog. Bízik benne, hogy az adók A fővárosi közönség ünnepnek tekinti má­jus elsejét ilyenkor a hagyományokhoz híven igen sokan már előző éjszaka a ligetbe rándul- nak s ott várják meg a májusi nap virra- dását. Vidám zeneszó és ének harsogja túl a madarak csicsergését s a tavaszi fuvaiat zsi­bongó káoszt hajt a város felé. A kirándulók eleséggel ellátva magukat, mennek kirándulásra s a zöldelő bokrok és fák árnyékában élvezik a tavaszi levegőt s este egy jól eltöltött nap kedves emlékével térnek meg haza otthonukba. így volt ez az idén is, amikor ezer meg valahogyan csak befolynak s majd a katonák dolgát is elintézik valahogyan. így gondolkozik a magyar király! Hej, nem boldog a magyar! így kezdődik meg tavasznak leg­szebb hónapja — május. Itt a lövárosban zöld pázsiton ün­nepeltek a szociáldemokrata munkások. Május elseje a szociáldemokratáknak nemzetközi ünnepe* Ilyenkor leteszik a kalapácsot, a vésőt s világszerte ünne­pet rendeznek — munkának. Ez az ünnep se a megelégedettség ünnepe ebben az esztendőben. ezer ember rándult ki a fővárosból s különösen a Városligetet lepték el, a hová sokan már este kimentek s az egész éjjelt átvirrasztva várták be a május elsejét S alighogy a nap fölviradt, volt zsibongás, sürgés forgás a körhinták, a cirkusz, a müszin- kör és többi színházak körül, ahol mindenütt sok néző akadt. Nem feledkeztek meg a ven­déglőkről sem s itt szintén csak úgy nyüzsgött a május elsejét ünneptő és mulatozó néptömeg. Késő éjszaka volt, mire a liget elcsendesedett. Képünk a május elsei ünnepi mozgalmas napot tünteti fel. A bizonytalanság a jövőben nyo­masztólag hat. Vigasztalanság költözik a magyar ember konyhájába. S ha van valamelyes reménysége, ezt abban látja, hogy a sok szenvedéstől megujhódott magyar nemzetnek lesz elég lelki ereje és erős akarata, hogy szembeszálljon.a császári akarattal! Ezek a gondolatok járják át lel­künket május elsején, a természet meg­újhodásának napján.

Next

/
Thumbnails
Contents