Kis Ujság, 1905. szeptember (19. évfolyam, 243-272. szám)
1905-09-01 / 243. szám
2243. szám. „KIS ÚJSÁG* Szeprémrep 1. A belügyminiszter mandátuma. Budapest, aug. 31. Kristoforesz Jozefas — ahogy őt ma a nemzetiségi vidéken becézik, addig ugrált a bőrében, mig Német-Bogsányban mandátumhoz nem jutott. Avamescut, az ottani nemzetiségi képviselőt kinevezte közjegyzőnek, hogy önmagának mandátumot biztosítson. És Német bossányban eltűrték ezt a piszkos mandátum üzelmek sőt a nemzetiségek paktálva a szocialistákkal készségesen felajánlották támogatásukat a belügyvivőnek. S ha csak valami közbe nem jő, Kristóffy úr pár hét alatt képviselő lesz. Ez a vállalkozás pedig kétszeresen bűnös. A kormány tagjai ugyanis mikor megbizattak az ügyvezetéssel, határozottan kijelentették, hogy kilépnek minden pártból, mandátumot nem vállalnak csak azért, hogy bebizonyítsák, miszerint pártatlanok akarnak maradni. Hirdették a békés törekvéseket és követték az erőszakot, vállalták a politikai pártnélküli kormányzást s íme nyíltan, vakmerően a nemzetközi szocialisták és a nemzetiségiek táborával kacérkodnak. Ezt a perfid játékot pedig nem a nemzetiségek és szocialisták érdekeiért folytatja a kormány. Hanem üszköt akar vetni az egyesült ellenzékbe, hogy felrobbantsa a nemzeti ügy tömör táborát. Barátkozik a nemzet ellenségeivel csak azért, hogy vele a nemzeti ügynek ártson. Hogy ez a cél minél jobban sikerüljön, összebarátkoznak az ügyvivők a nemzetiségekkel. A Fejérváry kormány két díszes virága, Lányi és Kristóffy előljártak a hazaárulás munkájában. Egyik Liptószentmiklóson keresett mandátumot és kapott, másik az oláhok közé megy érte. Értjük mi ezt a barátságot. Természetesnek tartjuk, hogy az ügyvivők miért a nemzetiségi vidékről keresnek megbízó levelet. Hát azért, mert a magyar kerületekből kivernék őket. Nem merik betenni lábukat a magyar kerületekbe. S ahelyett, hogy vállalkozásukhoz híven mandátum nélkül maradnának, Koszubói a nemzetiségeket szítják ellenünk s a nemzetiségek kegyét hajszolják. Kétségtelen, hogy Bogsányban meg is lesz a győzelem. De ez a győzelem nem lehet olcsó. Mert ha Bogsány mandátumot ad Kristóffynak, az egyesült ellenzéknek kötelessége indítványt tenni az iránt, hogy Bogsánynak a jövő ciklusra vonassék el a képviselő küldési joga. A miként Csongrád bűnhődött, és úgy érje a büntetés Bogsányt. Mert olyan kerület, mely a nemzet gyűlölt ellenségének megbízó levelet ad, nem érdemli meg a képviselő küdetési jogát.__________________________________ Végzetes tévedés. Amerikai bűnügyi regény. (38) Délután a főügyész, Duret úr, Parisból az igazságügyminiszternél tett látogatásból visszatért. Ott nagy elővigyázatot tanácsoltak neki, mert az amerikai követ az ügy iránt érdeklődik. Még este egy kimerítő tudósítást küldött az államirodába, mely e szavakkal záródott . Az utolsó huszonnégy órában gyűjtött bizonyítékok annyira terhelők, hogy az igazság útját megállítani nem szabad. A vermesi bíróság megteszi kötelességét és bölcs körültekintésével és buzgóságával a miniszter úr bizalmát igyekszik kiérdemelni. A párisi festő letartóztatása Vermeiben óriási feitűnést keltett és a legkalandosabb híresztelésekre adott okot. A legtöbben csóválták ugyan a fejüket a hatóság ez eljárása fölött, csak Damalin asszony dörzsölte kezeit kárörvendezve. — Ismerem a törvényeket — gondolta — és tudom, hogy az amerikai méregkeverőnőtől az öröklési jogot elveszik. Természetesen, szegény öcsém két millióját én öröklöm. Ez megérdemli e kis fáradságot! XIV. Így álltak az ügyek, mikor Wilson William, azon férfin, kinek életét oly titokzatos sötétség borítja, Vermeibe érkezett. A legtekintélyesebb párisi lelebbezési tanács tagjaitól bőven ellátva ajánlólevelekkel, legelőször is a törvény ahhoz az embereihez fordult, kikkel célja érdekében meg kellett ismerkednie. Először is Marniere urat, Vermes törvényszéki elnököt látogatta meg. Egy finom világfit, aki általános közszeretetnek örvendett. Miután Wilson bemutatta magát és előadta vermek útjának célját, kettőjük közt bizalmas beszélgetés folyt, melynek tárgya kizárólag Deblain asszony és az ellene emelt súlyos vád volt. A vizsgálóbíróval ellenkezőleg de la Marniere nem volt egészen meggyőződve a fiatalasszony bűnösségéről, sőt még gáncsolta is, bár egy kis elővigyázatta, kollegáinak e túlbuzgó eljárását. Azt ajánlotta Wilsonnak, hogy legyen elővigyázatos és szándékát tartsa titokban, mert különben nagyon megnehezítik közbenjárását. Wilson megköszönte a barátságos tanácsot és Boston rendőrbiztoshoz ment, kihez szintén volt ajánló levele. — Egészen rendelkezésére állok, — szólt a hivatalnok nagy udvariassággal, és szívesen teszek önnek szólálatot. — Szeretetreméltósága hálára kötelez, jegyezte meg Wilson. — De nem fogom igénybe venni, nehogy önnek valami kellemetlenséget okozzak. — Hogyan gondolja azt ? — kérdé Barton kíváncsian. — Egész egyszerűen . . . mert Deblain asszonynak barátja vagyok és csak az ő kedvéért vagyok itt. — Deblain asszony, ki férjét megmérgezte ? — Hát ön is hisz e szegény asszony bűnösségében ? — vágott szavába Wilson. — Én részemről abban erősen kételkedem és azért — jegyezte meg finom mosolylyal, — számíthatok az ön támogatására. Csak egyet mondjon, vájjon beszélhetek-e Deblain asszonnyal ? — Nem. A vizsgálóbíró rendeletére úgy ő, mint Berthey bűntársa, szigorú őrizet alatt vannak. Babou úr e tekintetben nagyon zárkózott és velem ez ügyről még egyszer sem beszélt; szerencsére az elővizsgálat már be van fejezve és az ügy, Piemen doktor súlyosan terhelő jelentésére, nemsokára az esküdtszék elé kerül. — Úgy hát azt állítja Piemen doktor, hogy Deblain úr rézsóvali megmérgezés következtében halt meg ? — Igen, és annál is inkább hitelt kell adni ez állításának, mert barátja volt a házaspárnak, és mindenesetre egész tudományát kiaknázta, hogy tévedést ne kövessen el. — Csak nem tartja Deblain asszonyt bűnösnek ? - Nem, ellenkezőleg , a doktor egész határozottan védelmezi. De sajnos jelentésével a hatóságnak oly fegyvert adott a kezébe, hogy annak most kötelessége az ügyet alaposan kikutatni- És a nélkül, hogy hivatalos titkot árulnék el, megmondhatom önnek, hogy a la manéi és az itteni házkutatás, nagyon terhelő adatokat hozott napfényre. — Talán csak látszólag — szakította félbe Wilsom. — Itt valószínűleg egy borzasztó titok lappang és nem nyugszom, míg azt ki nem fürkészem. — A legjobb eredményt kívánom önnek, mert Deblain asszony személye ellen nincs kifogásom, sőt úgy ismertem, mint egy nagyon barátságos asszonyt, ki a szegényeknek bőven juttatott alamizsnát. (Folyt. köv.) BUDAPESTI HÍREK — A hús drágasága. A székesfőváros tanácsa ma délelőtt foglalkozott Meily Béla tanácsos előadása alapján a húsdrágaság ügyével s elfogadta a közélelmezési és közgazdasági bizottság javaslatait. Nevezetesen: hozzájárult ahhoz a tanács, hogy a hatósági közvetítőket a saját számlára való üzletektől eltiltsák s utasítja a vásárcsarnoki igazgatót, hogy e tekintetben a legszigorúbb felügyelettel legyen. Elvben hozzájárult a tanács ahhoz is, hogy hatósági húskiméréseket állítsanak fel, úgy azonban, hogy mielőtt ezt az intézkedést életbe léptetnék, próbavágatásokat végeztessenek annak a kísérletéül, hogy vájjon ba a húst önköltségen fogják kiméretni, adhatják-e olcsóbban, mint a mészárosok. Ha az tűnnék ki, hogy nem adhatják olcsóbban, akkor a hatósági mészárszékeket céltalan dolog volna berendezni. — A helyőrség gyakorlatai. A helyőrség majdnem minden ezrede távol van a fővárostól. Csak a 32-ik és 86-ik gyalogezredek vannak Budapesten. Pilis-Csabán a 23-ik és 38-ik gyalogezredek táboroznak, amelyek holnap indulnak a hadosztálygyakorlatokra, lovag Czigler altábornagy parancsnoksága alatt. A gyakorlatok Pilis-Csaba és Bia környékén folynak le. A 31-ik hadosztály, amelynek ezredei Schreiber altábornagy parancsnoksága alatt állanak, Székesfejérvár környékén gyakorlatoznak. A 31-ik és 32-ik hadosztály szeptember 8-án indul a döntő gyakorlatra, amely Tétény környékén, Lobkonitz Rudolf herceg hadtestparancsnok jelenlétében fog végbemenni. — A túri botrányok a rendőrség előtt A múlt hét csütörtökjén történt, hogy a Lóverseny-téren a közönség valóságos lázadásban tört ki, mert kevés lovat indítottak egyes futamokban. Batihiány Elemér gróf, a lovar-egylet elnöke, le akarta csitítani a háborgókat és átment a 2 koronás helyre, hogy megmagyarázza a kevés ló indításának okát. Batthiányt azonban alighogy meglátták, nagy lármával körülvették, botok emelkedtek ellene, sőt voltak többen, akik meg is ütötték. A botrányban elől járt Szántó Dániel magánhivatalnok, aki botjával fenyegetőzve, nagy lármával szidta a lovaregyletet és tüzelte az embereket. A rendőrség akkor el is fogta, de igazolás után szabadon eresztette. A VII. kerületi kapitányság ma vonta felelősségre Szántó Dánielt, akit nyilvános helyen való botrányos viselkedés miatt 100 korona pénzbírságra ítélt. — Ugyancsak ma ítélkezett a VII. kerületi kapitányság Pfeiffer Lajos magánzó fölött, aki a Lóverseny-téren megütötte Lantos Iván magánzót. Pfeiffert 200 korona pénzbüntetésre ítélték. — Egy táblai biró balesete. Dr. Márkus Dezső, a kir. igazságügyminisztérium codifikáló osztályában működő kir. ítélőtáblás biró a napokban Ischl környékére tett hegyi kirándulás alkalmával elcsúszott, és jobb alsó karján borsó csonttörést szenvedett. A sérülés gyógyulása néhány hetet vesz igénybe.