Kis Ujság, 1919. március (33. évfolyam, 69-73. szám)
1919-03-22 / 69. szám
2 Imperialista merényletterv de Lobit s. k. wwi nm— 1.11 Imii— Magyarország élete ellen. Ma lehullott a titokzatos fátyol ellenségeink arcáról. Levetették a leplet, amely szándékaikat idáig eltakarta s megmutatták magukat teljes undok szemérmetlenségükben. Mi bíztunk bennük, hittük, hogy jószándékokkal vannak eltelve irányunkban, reméltük, hogy meg fogjuk győzni őket a mi igazunkról. Azt hittük, hogy ha a világ itélőszéke előtt felemeljük szavunkat s hallatni fogjuk hangunkat, amely az igazság hangja, úgy győzött az élethez való jogunk s Magyarország, az ifju, megújhodott, forradalmi Magyarország élni fog..megmarad teljes egészében, mint ahogy az máskép nem is lehetséges. Március 20-án, délelőtt 11 órakor Fiatalezredes, a bundapesti szövetséges katonai misszió főnöke a szövetséges misszió tagjainak élén megjelent Károlyi Mihálynál, a magyar népköztársaság ideiglenes elnökénél és annak szóbeli hangsúlyozásával hogy a jegyzékben foglalt újabb demarkációs vonalat "nem tekintik többi fegyverszüneti választóvonalnak, hanem, politikai határnak, átnyújtott egy jegyzéket, amelyet de Lobit tábornok, a magyarországi hadsereg ideiglenes parancsnoka irt alá Belgrádiam 1919. évi i március hó 19-én. A jegyzék szószerinti szövegében így hangzik: , Belpád, 1919. március hó 19-én. Magyarországi hadsereg, ■ • *do [Lobit tábornok, a magyarországi hadsereg ideiglenes parancsnoka. Károlyi gróf Ö kegyelmességének,. ■ a magyar köztársaság ideiglenes elnöke ’ Budapesten. • Kegyelmes Uram! ■ ■''' A békekonferencián az 1919. febrár 20-iki ülésen elhatározták, hogy azon célból, hogy a munkálatok folyását akadályozó minden összetűzést elkerüljenek, tanácsos a magyarok és a románok között egy semleges zónát létesíteni, amelyben sem magyar, sem román katona nem lehet, amelynek azonban a fontosabb pontjait a Szövetséges csapatok fogják megszabani. A főparancsnok engem delegált, hogy mindazon kérdéseket, melyek a konferencia ezen elhatározására vonatkoznak, Kegyelmességeddel egyetértőleg szabályozzam. Budapesti képviselőm, Víx alezredes a következőkkel van megbízva: 1. A fent említett elhatározást Önnek be-mutatni és Önnel közölni, hogy milyen feltételek mellett szándékozom azt keresztülvinni. 2. Kegyelnességeddel egyetértésben, ezen elhatározás alkalmazásának részletek szabályozni. .3. Ezen részletek közül nekem azokat előterjeszteni, amelyeknél közbenjárásom szükséges lenne. L-4) A semleges zóna határai. , A semleges zónának, amelyet a szövetségescsapatok szállanak meg, következők lesznek » Illatára!: Keleti határ : Aradtól Nagyszalontáig terelő, művi, a Nagyszalonta, Nagyvárad, Nagykároly, Szatmárnémeti vasútvonal; s/Mindezen helységek a magyar és román katonai megszállás alól ki lévén zárva, ezen fentemlített közlekedés rómaiakat azonban a román csapatok és a szövetségesek ellenőrzése alatt álló lakosság — amennyiben ezt a gazdasági szükségletek megkívánják — használhatják. Északi határ: A Szamos és Tisza folyó, Vásárosnaménytól öt kilométerre, eső pontig. Nyugati határ: A Tiszát öt kilométerre Vásárosnaménytól északnyugatra elhagyja, aztán Debrecentől öt kilométerre nyugatra, Dévaványától három kilométerre nyugatra, Gyomától nyugatra, Orosházától, Hódrágtzoldsárhelytól és Szegedtől öt kilométerre nyugatra húzódik. Déli határ: Maros folyó, Arad és Szeged városok, amik eiben menar román csapat kizárásával a szövetséges csapatok által lesznek megszállva. A határok részletes vázlata későbben fog megállapittatni. B) A zóna kiürítésének és megszállásának feltételei. A magyar csapatoknak a semleges zóna nyugati határa mögé való visszavonulása inkluzive március 23-ára kezdődik és egy maximális tíz (10) napi időközben kell, hogy befejeztessék. Ezen idő alatt Gondrecourt tábornok, akit a semleges zóna keleti parancsnokságával bíztam meg, ezt a szövetséges csapatok által el fogja foglaltatni és ellenőrizni fogja a magyar csapatok kiürítési mozdulatait. A román csapatokat felhatalmazza a békekongrennzus, hogy vonalaikat a semleges zóna keleti határáig előretolják, jelenlegi elhelyezésükben megmaradnak azonban mindaddig, míg a magyar csapatok ezen zóna nyugati határán túl nem jutottak. C) Anyag: I. Hadianyag: Azon hadianyagot, amely a románok által megszállandó zónában van, francia tisztek és katonák fogják leltározni és megőrizni ezt az anyagot, minthogy nem tekintik hadifoglalásnak, a magyarok el fogják vihetni. Az az anyag, amely a semleges zónában van, a magyar kormány rendelkezésére bocsáttatik, amelynek szabadságában van ezt vagy a mostani helyén hagyni, vagy elvinni. IT. A magyar állam tulajdonát képező vasút és gazdasági anyag. Ennek az anyagnak szintén a helyén fog kellemi maradni addig, amig fölötte határozat nem hozatik. Leltározva lesz és egy magyarromán komisszió Gondreccurt tábornok elnöksége alatt, nekem a használatba vételének kérdésében ajánlatokat fog tenni. * D) Közigazgatás. A [X)igázi közigazgatás a semleges zónában a szövetséges parancsnokság ellenőrzése alatt a magyar kormány kezében fog maradni; a magyar csendőrségi és rendőrségi karhatalom a fent említett parancsnokság vezetése alatt a rend és nyugalom fentartását fogják biztosítani. Van szerencsém kegyelmességedet kérni, hogy szíveskedjék március 21-én tizennyolc órakor FiV alezredessel azt a dátumot közölni, amikor a magyar csapatok a semtleges zóna túloldalon megjelölt határát érték el, amint előbb a B) szakaszban erőlíttetett, hogy a mozdulatok március 23-án kezdődnek és hogy egy maximális tíz napi időközben kell, hogy végrehajtassanak. Az anyagok miatti kérdéseket semmiesetre sem szabad azon célból ürügyül venni, hogy ezen határidő meghosszabbittassék, minthogy minden rendelkezés megtétetett, hogy ezt a kérdést a kiürítés után is meg lehessen tárgyalni. közli a magyar kormánnyal a békekonferenciának 1919 február 23-án egy semleges zónára vonatkozólag hozott határozatát. Van szerencsém tudatni Önnel, hogy fent * említett jegyzékét átadtam a magyar köztársaság kormányának és hogy a kormány nincs abban a helyzetben, hogy tudomásul vehesse a békekonferencia határozatát és hogy közreműködjék annak végrehajtásában. Ez a határozat teljes ellemondásban van az 1918. november 13-án kötött fegyverszüneti katonai konvencióval, minthogy nem veszi tekintetbe az ország létérdekeit, megakadályozhatja az ország fejlődését és zavarhatja a békét. Minthogy a magyar kormány nem viselheti a felelősségét ennek a határozatnak a végrehajtásáért — minthogy nem hívták meg a békekonferenciára és nem működhetett közre a határozat meghozatalában—kényszerítve látja magát, hogy ma lemondjon. Fentieket tudomására hozva, van szerenccsem kérni Önt, Alezredes Úr, hogy szíveskedjék megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy a békekonferencia a legrövidebb idő alatt megismerhesse a magyar kormány határozatát. Kérem, fogadja Alezredes Úr a legmélyebb, tiszteletem kifejezését. Károlyi s. k. Elutasítjuk az antant jegyzéket. Az antant jegyzéke március 21-ikének tizennyolc órájára (délután hat óra) kérte a magyar kormány válaszát. Fiz alezredesnek, a szövetséges katonai misszió főnökének a jelzett időben dr. Podmaniczky Tibor követségi tanácsos átnyújtotta a magyar népköztársaság kormányának következő válaszjegyzékét: Károlyi Mihály, a magyar népköztársaság ideiglenes elnöke Vix alezredeshez, a szövetséges katonai misszió főnökéhez. Budapest, Alezredes Úr! ’ ... Ön szives volt de Lobit tábornok úr nevében egy jegyzéket átnyújtani nekem, amely Lemondott a Borinkov kormány Károlyi Mihály, a magyar népköztársaság ideiglenes elnöke, a jegyzék átvétele után, március 20-án este öt órára minisztertanácsot hívott egybe, amelyen megismertette a kormány tagjaival az ántant jegyzékét. A csütörtöki minisztertanácson, miután megvitatták a külpolitikai helyzetben ezzel a jegyzékkel döntően megváltozott körülményeket és azt a katasztrófát, mely Magyarország termelési rendjét fenyegeti, ha az ántant legújabb követelését is teljesítenék, a kormány tagjai, élükön Berinkey Dénes miniszterelnökkel, elhatározták lemondásukat. A köztársaság elnöke a kormány lemondását elfogadta. A munkástanács döntő álláse. A fővárosi néptanács újvárosházi közgyűlési érmében pénteken este történelmi jelentőségű ülést tartott a munkástanács. Fontos, sorsdöntő elhatározásra jutott, amely elhatározással amagyarországi szociáldemokrata párt seregei új útra tértek, hogy új módszerek szerint új fegyverekkel hadakozzanak a változatlan célért a termelő eszközök köztulajdonba vételéért, a proletárság felszabadításáért. A magyarországi szociáldemokrata pártot az antant imperializmusa kényszerítette erre az útra, amelyen most megindul. A Munkástanács egységesen foglalt állást az új helyzettel szemben. Egységes, fegyelmezett testületként mondta ki határozatát és orkánszerű lelkesedéssel fogadta a pártvezetőség és a párt választmány ama javaslatát, hogy a kommunisták ■magyarországipártjával a béket megköttessék és ezzel a proletariátus diktatúrája megteremtessék. A Munkástanács üléséről szóló tudósításunkat az alábbiakban adjuk : , , Az ülés megnyitása.. Priusz Mór elnök egynegyed nyolckor nyitotta meg a Munkástanács ülését a következő szavakkal: Történelmi események szólították ma ide a Munkástanács tagjait. Mindenkinek éreznie kell, hogy nemcsak Magyarországra, hanem az egész világra nézve jelentőséges határozatra van szükség. Az a meggyőződése, hogy az elhatározás méltó lesz az eseményekhez. A határozatnak olyannak kell lennie, hogy a kapitalista kizsákmányolás lehetetlenné váljék, másfelől biztos utat kell kijelölni tóra, hogy a célt dölik. A mi Magyar Népköztársaság. 1919. március”?#" 2KIS UJSÁG