Kis Ujság, 1919. március (33. évfolyam, 69-73. szám)

1919-03-22 / 69. szám

2 Imperialista merényletterv­ ­ de Lobit s. k. wwi nm— 1.11 Imii—­ Magyarország élete ellen. Ma lehullott a titokzatos fátyol ellensé­geink arcáról. Levetették a leplet, amely szán­dékaikat idáig eltakarta s megmutatták ma­gukat teljes undok szemérmetlenségükben. Mi bíztunk bennük, hittük, hogy jószándékokkal vannak eltelve­ irányunkban, reméltük, hogy meg fogjuk győzni őket a mi igazunkról. Azt h­ittük, hogy ha a világ itélőszéke előtt fel­emeljük szavunkat s hallatni fogjuk hangun­kat, amely az igazság hangja, úgy győzött az élethez való jogunk s Magyarország, az ifju, megújhodott, forradalmi Magyarország élni fog..megmarad teljes egészében, mint ahogy az máskép nem is lehetséges. Március 20-án, délelőtt 11 órakor Fiat­al­ezredes, a bunda­pesti szövetséges katonai misszió főnöke a szövetséges misszió tagjainak élén megjelent Károlyi Mihálynál, a magyar nép­köztársaság ideiglenes elnökénél és annak szó­beli hangsúlyozásával hogy a jegyzékben fog­­lalt újabb demarkációs vonalat "nem tekintik többi fegyverszüneti választóvonalnak, hanem, politikai határnak, átnyújtott egy jegyzéket, amelyet de Lobit tábornok, a magyarországi hadsereg ideiglenes parancsnoka irt alá Bel­grádiam 1919. évi i március­ hó 19-én. A jegyzék szószerinti szövegében így hangzik: , Belpád, 1919. március hó 19-én. Magyarországi hadsereg, ■ • *­­do­ [Lobit tábornok, a ma­gyarországi hadsereg ideiglenes parancsnoka. Károlyi gróf Ö kegyelmességének,. ■ a magyar köztársaság ideiglenes elnöke ’ Budapesten. • Kegyelmes Uram! ■ ■''' A békekonferencián az 1919. febrár 20-iki ülésen elhatározták, hogy azon célból, hogy a munkálatok folyását akadályozó min­den összetűzést elkerüljenek, tanácsos a ma­gyarok és a románok között egy semleges zónát létesíteni, amelyben sem magyar, sem román katona nem lehet, amelynek azonban a fonto­sabb pontjait­ a Szövetséges csapatok fogják megszabani. A főparancsnok engem delegált, hogy mindazon kérdéseket, melyek a konfe­rencia ezen elhatározására vonatkoznak, Ke­gyelme­sségeddel egyet­ért­őleg szabályozzam. Budapesti képviselőm, Víx alezredes a következőkkel van megbízva: 1. A fent említett elhatározást Önnek be-­­­mutatni és Önnel közölni, hogy milyen feltéte­lek mellett szándékozom azt keresztülvinni. 2. Kegyelnességeddel egyetértésben, ezen elhatározás alkalmazásának részletek szabá­lyozni. .3. Ezen részletek közül nekem azokat elő­terjeszteni, amelyeknél közbenjárásom szüksé­­­­ges lenne. L-4) A semleges zóna határai. , A semleges zónának, amelyet a szövetséges­­­csapatok szállanak m­eg, következők lesznek » Illatára!: Keleti határ : Aradtól Nagyszalontáig terelő, művi, a Nagyszalonta, Nagyvárad, Nagykároly, Szatmárnémeti vasútvonal; s/Mindezen helységek a magyar és román ka­tonai megszállás alól ki lévén zárva, ezen fentemlített közlekedés rómaiakat azonban a román csapatok és a szövetségesek ellen­­őrzése­ alatt álló lakosság — amennyiben ezt a gazdasági szükségletek megkívánják — használhatják. Északi határ: A Szamos és Tisza folyó, Vásárosnaménytól öt kilométerre, eső pontig. Nyugati határ: A Tiszát öt kilométerre Vásárosnaménytól északnyugatra elhagyja, aztán Debrecentől öt kilométerre nyugatra­, Dévaványától három kilométerre nyugatra, Gyomától nyugatra, Orosházától, Hódrágtzo­­ldsárhelytól és Szegedtől öt kilométerre nyu­gatra húzódik. Déli határ: Maros folyó, Arad és­ Sze­ged­ városok, ami­k eiben menar román csapat kizárásával a szövetséges csa­patok által lesznek megszállva. A határok részletes vázlata későbben fog megállapittatni. B) A zóna kiürítésének és megszállásának feltételei. A­ magyar csapatoknak a semleges zóna nyugati határa mögé való visszavonulása in­­kluzive március 23-ára kezdődik és egy maximális tíz (10) napi időközben kell, hogy befejeztess­ék. Ezen idő alatt Gondrecourt tábornok, akit a semleges zóna keleti parancsnokságával bíz­tam meg, ezt a szövetséges csapatok által el fogja foglaltatni és ellenőrizni fogja a magyar csapatok kiürítési mozdulatait. A román csapatokat felhatalmazza a béke­­kongrennzus, hogy vonalaikat a semleges zóna keleti határáig előretolják, jelenlegi elhelyezé­sükben megmaradnak azonban mindaddig, míg a magyar csapatok ezen zóna nyugati határán túl nem jutottak. C) Anyag: I. Hadianyag: Azon hadianyagot, amely a románok által megszállandó zónában van, francia tisztek és katonák fogják leltározni és megőrizni­ ezt az anyagot, minthogy nem te­kintik hadi­foglalásnak, a magyarok el fogják vihetni. Az az anyag, amely a semleges zónában van, a magyar kormány rendelkezésére bocsát­­tatik, amelynek szabadságában van ezt vagy a mostani helyén hagyni, vagy elvinni. IT. A magyar állam tulajdonát képező vasú­t és gazdasági anyag. Ennek az anyagnak szintén a helyén fog kellemi maradni addig, amig fölötte határozat nem hozatik. Leltározva lesz és egy magyar­­rom­án komisszió Gondreccurt tábornok elnök­sége alatt, nekem­ a használatba vételének kér­désében ajánlatokat fog tenni. * D) Közigazgatás. A [X)igázi közigazgatás a semleges zónában a szövetséges parancsnokság ellenőrzése alatt a magyar kormány kezében fog maradni; a ma­gyar csendőrségi és rendőrségi karhatalom a fent említett parancsnokság vezetése alatt a rend és nyugalom fentartását fogják biztosí­tani. Van szerencsém­ kegy­el­mess­ég­e­det kérni, hogy szíveskedjék március 21-én tizennyolc órakor FiV alezredessel azt a dátumot közölni, amikor a magyar csapatok a semtleges zóna túloldalon megjelölt határát érték el, amint előbb a B) szakaszban erőlíttetett, hogy a mozdulatok március 23-án kezdődnek és hogy egy maximális tíz napi időközben kell, hogy végrehajtassanak. Az anyagok miatti kérdéseket semmi­­esetre sem szabad azon célból ürügyül venni, hogy ezen határidő meghosszabb­ittassék­, minthogy minden rendelkezés megtétetett, hogy ezt a kérdést a kiürítés után is meg lehessen tár­gyalni.­­ közli a magyar kormánnyal a békekonferenc­iának 1919 február 23-án egy semleges zónára vonatkozólag hozott határozatát. Van szerencsém tudatni Önnel, hogy fent * említett jegyzékét átadtam a magyar köztársa­­ság kormányának és hogy a kormány nincs abban a helyzetben, hogy tudomásul vehesse a békekonferencia hatá­rozatát és hogy közreműködjék annak végrehajtásában. Ez a határozat teljes ellemondásban van az 1918. november 13-án kötött fegyverszüneti katonai konvencióval, minthogy nem veszi tekintetbe az ország létérdekeit, megakadá­­lyozhatja az ország fejlődését és zavarhatja a békét. Minthogy a magyar kormány nem viselheti a felelősségét ennek a határozatnak a végre­hajtásáért — minthogy nem hívták meg a békekonferenciára és nem működhetett közre a határozat meghozatalában—kény­szerítve látja magát, hogy ma lemondjon. Fentieket tudomására hozva, van szerenc­csem kérni Önt, Alezredes Úr, hogy szívesked­jék megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy a békekonferencia a legrövidebb idő alatt meg­ismerhesse a magyar kormány határozatát. Kérem, fogadja Alezredes Úr a legmélyebb, tiszteletem kifejezését. Károlyi s. k. Elutasítjuk az antant jegyzéket. Az antant jegyzéke március 21-ikének tizennyolc órájára (délután hat óra) kérte a magyar kormány válaszát. Fiz alezredesnek, a szövetséges katonai misszió főnökének a jelzett időben dr. Pod­­maniczky Tibor követségi tanácsos átnyúj­totta a magyar népköztársaság kormányának következő válaszjegyzékét: Károlyi Mihály, a magyar népköztársa­­ság ideiglenes elnöke Vix alezredeshez, a szö­vetséges katonai misszió főnökéhez. Budapest, Alezr­edes Úr! ’ ... Ön szives volt de Lobit tábornok úr nevé­ben egy jegyzéket átnyújtani nekem, amely Lemondott a Borinkov kormány Károlyi Mihály, a magyar népköztár­saság ideiglenes elnöke, a jegyzék átvétele után, március 20-án este öt órára miniszter­­tanácsot hívott egybe, amelyen megismer­tette a kormány tagjaival az ántant jegy­zékét. A csütörtöki minisztertanácson, mi­után megvitatták a külpolitikai helyzetben ezzel a jegyzékkel döntően megváltozott körülményeket és azt a katasztrófát, mely Magyarország termelési rendjét fenyegeti, ha az ántant legújabb követelését is teljesí­­tenék, a kormány tagjai, élükön Berinkey Dénes miniszterelnökkel, elhatározták lemondásukat. A köztársaság elnöke a kormány lemondását elfogadta. A munkástanács döntő álláse. A fővárosi néptanács újvárosházi köz­gyűlési érmében pénteken este történelmi je­lentőségű ülést tartott a munkástanács. Fon­tos, sorsdöntő elhatározásra jutott, amely el­határozással a­­magyarországi szociáldemokrata párt seregei új útra tértek, hogy új módszerek szerint új fegyverekkel hadakozzanak a válto­zatlan célért a termelő eszközök köztulajdonba vételéért, a proletár­ság felszabadításáért. A magyarországi szociáldemokrata pártot az antant imperializmusa kényszerítette erre az útra, amelyen most megindul. A Munkás­­tanács­ egységesen foglalt állást az­ új helyzettel szemben. Egységes, fegyelmezett testületként mondta ki határozatát és orkánszerű lelkesedés­sel fogadta a pártvezetőség és a párt választ­mány ama javaslatát, hogy a kommunisták ■magyarországi­­pártjával a béke­t megköttessék és ezzel a proletariátus diktatúrája megterem­tessék. A Munkástanács üléséről szóló tudósításunkat az alábbiakban adjuk : , , Az ülés megnyitása.. Priusz Mór elnök egynegyed nyolckor nyitotta meg a Munkástanács ülését a követ­kező szavakkal: Történelmi események szólí­­tották ma ide a Munkástanács tagjait. Min­denkinek éreznie kell, hogy nemcsak Magyarországra, hanem az egész világra nézve jelentőséges határozatra van szükség. Az a meggyőződése, hogy az elhatározás méltó­ lesz az eseményekhez. A határozatnak olyan­nak kell lennie, hogy a kapitalista kizsákmá­nyolás lehetetlenné váljék, másfelől biztos utat kell kijelölni tóra, hogy a célt dölik. A mi Magyar Népköztársaság. 1919. március”?#" 2KIS UJSÁG

Next