Kis Ujság, 1919. április (33. évfolyam, 79-80. szám)

1919-04-03 / 79. szám

■ t _ kis Ujság A fogházőrök és a büntető intézetek őr­ személyzete a Vörös Őrség kiegészítő része. A Forradalmi Kormán­yzótanács XXX. számú ( rendetek). 1. §. A fogházőrök és más büntető intézetek ■ őrszemélyzete 3. Vörös Őrségnek kiegészítő része.­­5/§. A fogházőrség az igazságügyi nép­biztos­ság alá van rendelve, de addig is, mig a büntető intézetek igazgatása felöl részletes rendelkezések nem történnek, a büntető intézet vezetőjének en­­gedelmességgel tartozik. L. §.- A fogházőri személyzet javadalmazása a Vő­töt Őrségével azonos. Élelmezés helyett a meg­állapított váltságösszeg jár. 4. §. Ezt a rendeletet az igazságügyi népbiztos hajtja, végre. Budapest, 1919. április 2. A Forradalmi Kormányzótanács. Áruüzletek köztulajdonba vétele. A Forradalmi Kormányzótanács XXXI. számú rendelete. . 1. §. A Magyarországi Tanácsköztársaság fel­­­­adatának tekinti annak biztosítását, hogy a­ ren­delkezésre álló áruk az igazán rászorulóknak jus­sanak. E célból a Tanácsköztársaság köztulajdonba veszi és a munkásság (üzleti alkalmazottak) ellen­őrzése alá helyezi; 1. azokat az üzleteket, amelyek nagyban (továbbeladók részére) árusítanak; 2. azokat az üzleteket, amelyek a kicsinyben (köz­vetlenül a fogyasztó részére) való eladása mellett nagyban is árusítanak; 3. azokat az üzleteket, amelyek csak közvetlenül fogyasztóknak árusíta­nak ugyan, de 1919. március hó 22-én tíz vagy több munkást foglalkoztattak. 3. §. A köztulajdonban átvett üzleteket a szo­ciális termelés népbiztosa által kinevezett üzleti biztosok a volt tulajdonosok bevonásával a szo­ciális termelés népbiztosának utasítása szerint vezetik- Egy­ üzleti biztos alá több üzletet is lehet rendelni 3. st. A köztulajdonba vett üzlet munkásai ellenőrző munkástanácsot választanak, amelynek feladata a munkafegyelem megteremtése, a nép tulajdonának védelme és az üzletvitel ellenőrzése. A munkások, ha számuk kettőt meghalad, de tíz­nél több, az ellenőrző munkástanácsba maguk közül három tagot választanak, minden további tíz munkás­­ után még egy-egy tagot, de legfeljebb összesen hét tagot. Ha az üzletnek nincs munkása vagy azok száma kettőt meg nem halad, a szakma­beli munkások szakszervezete küld az üzlet ellen­őrzésére megbízottat. Az üzlet volt tulajdonosa tartozik a szakszervezetet eziránt megkeresni. Az üzlet minden alkalmazottja munkás. 4. §. Az ellenőrző munkástanácsot e rendelet megjelenése után haladéktalanul meg kell alakí­tani és a megalakulást a cégnek, az üzlet nemé­­nek, telephelyének, a foglalkoztatott munkások számának és az ellenőrző munkástanácsi tagok, illetőleg a szakszervezeti megbízott nevének meg­jelölésével be kell jelenteni a szociális termelés népbiztosának. 5. 1j. Ha az üzleti biztos és az ellenőrző mun­kástanács között nézeteltérés merül fel, a munká­sok nem­ intézkedhetnek önhatalmúlag, hanem panasszal fordulhatnak a szociális termelés nép­biztosához, aki a panaszt sürgősen megvizsgálja és haladéktalanul dönt. Döntése kötele­s. Amíg nem döntött, az üzleti biztos rendelkezéseit kö­vetni kell. 6. §. A szociális termelés népbiztosa időnkint kiküldött ellenőrök utján gondoskodik minden köztulajdonba vett üzlet legfőbb ellenőrzéséről 7. Ez a rendelet azonnal életbelép. Végre­­hajtása a szociális termelés népbiztosságának fel­adata. Budapest, 1919. április 2. A Forradalmi Kormányzótanács. Száz koronán aluli zálogtárgyak díjtalanul kiadatnak. A forradalmi kormányzótanács XXXII. számú rendelete. í. S. Azokat a zálogtárgyakat, amelyeket bár­mely zálogházban, (zálogházi közvetítőnél) 1919 évi március hó 22. előtt 100 koronát meg nem haladó kölcsönösszegért elzálogosítottak, 1919. évi április h­ó 15-ig s zálogjegyek átadása ellenében minden fizetés nélkül vissza kell adni. Az elzálo­gosító a kapott kölcsönösszeget visszafizetni nem tartozik­ Aki a zálogtárgy visszavétele végett 1919. évi április hó 15. után jelentkezik a kedvezményben nem részesül. 2. 1. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Végrehajtása a szociális termelés népbiz­tosának feladata. Budapest, 1919. április 2. A Forradalmi Kormányzótanács. I­ Népbiztosságok rendeletét. A munkaügyi bíróságok tárgyalásait nem halasztják el. Az igazságügyi népbiztos 6. l N. számú ren­delete­ A bírósági tárgyalások elhalasztásáról ki­bocsátott rendelet a munkaügyi bíróságokra hatá­lyát­ Veszti. A folyamatban lévő munkaügyi perek­ben minden tárgyalást nyomban újra ki kell tűzni tizenöt napnál nem hosszabb hatályidővel. A mun­kaügyi pereket a legsürgősebben kell elintézni E végből megfelelő számú bírónak beosztásáról és megfelelő számú munkavállaló­ elnöknek a munka­ügyi bíróságokhoz való kijelöléséről haladéktalanul gondoskodni k­ell. A munkaügyi bíróság elnöke szükség eseté­ben rövid úton a helybeli munkástanácshoz vagy az illetékes szakszervezetekhez is fordulhat ülnö­kök kijelölése végett. A munkaügyi pereket az al­peresek vezetékneveinek­ kezdőbetűi szerint "ügy­bell kiosztani, hogy az ugyanazon alperes ellen folyamatba tett perek ugyanahhoz a bíróhoz jus­sanak. ■ . Hl •’ Mezőgazdasági gépgyárak felfüggesztése.leltározásának A szociális termelés népbiztossága felfüggeszti egyelőre és ideiglenesen a leltározási kényszert a mezőgazdasági munka zavartalan lebonyolítása érdekében azoknál az ipari üzemeknél, amelyek kizárólag az állami birtokokon használatos mező­­gazdasági gépek javításával foglalkoznak. A szociális termelési népbizottság szakcsoportjai. A szociális termelési népbiztosság közli, hogy szakcsoportjai a következőképen vannak helyezve : Szénbányászat V., Nádor-u. 86. Bőr- és­cipőipar Aulich-u. 5. Textil- és ruházati­ ipar Faik Miksa-u. 23. Malomipar Városház-u. 14. Vas- tó fémfeldolgozó iparok Mária Valéria-u. 10. Mezőgaz­dasági gépgyárak Vilmás császár-u. 32. Villamos tó kisvasutak Lipót-körút 22. Műszaki üzemfenttar­iás Rudolf-tér 5. Kisipar Gróf Zichy­­ Jenő-u. 7. Felszerelő ipar Liszt F­erenc-tér 11. Mindazok tehát, akiknek a­ fenti szakcsoportokkal összefüggő bár­milyen elintézendő ügyük van, elsősorban a meg­­felelő szakcsoportoknál járjanak el. Szállodák és penziók köztulajdonba vétele. A Forradalmi Kormányzótanács XXXTII. sz. rendelete. 1. §. A szállodák és penziók minden berende­zésükkel, felszerelésükkel és készletükkel együtt a bennük foglalkoztatott munkások létszámára te­kintet nélkül köztulajdonba mennek át 2. §. A köztulajdonba vett szálloda vagy pen­zió üzemének folytatásával járó összes szerződé­seket és egyéb jogügyleteket a termelési biztos köti meg. Egyébként az üzem vezetésére és ellen­őrzésére nézve a Forradalmi Kormányzótanács IX. sz. rendelete irányadó. §. Az ellenőrző munkástanácsot a Forra­dalmi Kormányzótanács IX. számú rendelete ér­telmében a jelen rendelet megjelenése után hala­déktalanul meg kell alakítani és a megalakulást az üzem nevének, telephelyének, a foglalkoztatott munkások számának és az ellenőrző munkásta­nács tagjai nevének megjelölésével be kell jelen­teni a szociális termelés népbiztosságának. 4. §. Az ellenőrző munkástanács megalakítása után az üzem berendezéséről, felszereléséről és készleteiről azonnal leltárt kell felvenni. A terme­lési biztos a leltárt,­melyet az ellenőrző munkás­­tanács minden tagja aláírt, a szociális termelés népbiztosságának haladéktalanul megküldeni kö­teles. 5. S. A termelési biztos hetenkint két ízben, a mindenkori üzemi bevételt a Pénzintézeti Köz­pontnál köteles folyószámlára elhelyezni. Az el­helyezett összegek feletti rendelkezéshez a terme­lési biztos és az ellenőrző munkástanács egy tag­jának aláírása szükséges. A pénzkezelésre a Pénz­intézeti Központ által kinevezett ellenőr felügyel. 6.­­ §. A leltár felvétele és a pénzkezelés körül visszaélést elkövetők felett a forradalmi törvény­szék ítél. 7. §. E rendelet hatálya gyógyfürdőben és fürdőhelyeken levő szállodákra és penziókra, to­vábbá bárhol levő szanatóriumokra nem terjed ki. 8. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtása a szociális termelés népbiz­tosának hatáskörébe tartozik. Budapest, 1919. április 2. A Forradalmi Kormányzótanács. A szocializált üzemek alkalmazottairól. A Forradalmi Kormányzótanács XXXIV. sz. rendelete. 1. §. A szocializált és ezután szocializálandó üzemek eddigi vezetői, igazgatói és összes tisztvi­selői, amennyiben 1919. évi március hó 22-én he­lyükön voltak vagy szolgálatuk betöltésében ön­hibájukon kívül akadályozva voltak, kötelesek he­lyükön maradni és minden erejükkel és tudásuk­kal az üzemet továbbszolgálni Fizetésük nem lehet több annál a jövedelem­nél, amelyet a vállalattól eddig húztak, de semmi esetre sem haladhat meg , havi 3000 koronát. Szol­gálati helyükről csak az illető üzem termelési biz­tosa távolíthatja el őket a szociális termelés nép­biztosának előzetes hozzájárulásával. 2. §. Forradalmi törvényszék ítél azok felett, akik e rendelet szabályait megszegik. 3. §. Ez a rendelet azonnal életbe lép. Végre­hajtása a szociális termelés népbiztosának fel­adata. Budapest, 1919. április 2. A Forradalmi Kormányzótanács. 1919. április t, Nem váltják be a belföldi értékpapírok szelvényeit. A pénzügyi népbiztos­­ G. P. N. rendelete értel­mében az összes belföldi értékpapírok esedékes szelvényeinek beváltása felfüggesztetik. Felhívás: lámélelten felhívjuk az összes textilanyagok konfekcionálásával foglalkozó Budapest és kör­nyékén lévő azokat az üzemeket, amelyek ha­az munkásnál többet foglalkoztatnak, illetve, ha je­lenleg üzemen kívül álló telepük van, de de leg­alább 15 varrógéppel rendelkeznek, jelentsék be 4S órán belül üzemtelepüket V., Nádor­ utca 20. szám­ alatt A szociális termelés népbiztosságának textil­­konfekciós csoportja. Ki a proletár? Nemzetközi szóval kellett kifejezni a sze­gény ember nemzetközi nyomorát, de azért van jó magyar szó is, amely fedi a proletár fogal­mát, ha csak nyüttesen is, mint koldust a rossz suba. A magyar észjárás festeni szereti a,, fo­galmait, vagy formába önti őket, hogy szinte megfogható, am­ikor a képzelet elé állítja, ilyen formában öntött szó a minőstl­cM, amely az alföldi magyarnak ugyanaz, ami a városinak a proletár. Mert akinek semmije sincs, az proletár. Aki mindig dolgozott, de mindig másnak, az proletár. Aki napszámért, vagy bérért, vagy fize­tésért oda adta az izmait, vagy az agyát a gaz­dag dolgoztat­ónak és nem kapott cserébe csak egy morzsát is a hatalomból, a jogból, a tör­vényes igazságból és az egyenlőségből, az pro­letár , kiuzsorázott nincselen abban a társa­dalomban, amelyben minden kiváltságot az ingyenélők, a herék, az élősdiek harácsoltak el. Proletár a szegény földmives, akinek verej­tékéből lett kövér és termékeny a magyar telt­­vény, de magának sohsem arathatott. A munkás, akit gyárakban és műhelyek­ben a tőke­gépekhez szijazott, vagy munka­asztalokhoz láncolt és dolgoztatta éhbérért Iát ómtól alkonyat­ig, aki semmit se szerezhe­)­tt, ha csak tüdőbajt és korai aggságot nem, az proletár. Proletár volt a reménytelenül dolgozó, akárhol, akárkiért dolgozó. Aki mindig éhe­zett,mindig fázott, mindig rongyokban járt, aki tej nélkül nevelte fel a gyermekét, hit nélkül az ábrándjait, gyönyörűség nélkül az éjszakai ábrándjait. Ha látsz valahol valakit, aki az emberiség leromlásában egészen büntelen, tisztelettel nézz reá, mert az proletár. A legtisztább lelkiismere­­tet a proletárok közt keresd, a legönzetlenebbet is. De azt is, aki az emberiség jogainak meg­­védelmezésében legerősebb. Mert a proletár lelki ereje nem­ zsibbadt meg az évszázados elnyomottságban. Annyi tűz van ebben az erőben, mint amennyi év milliók előtt a termé­szet teremtő akaratát bevitette. Vigyázzatok csak. Világokat teremt most a proletárerő, újakat, boldogabbakat, mint azok, amelyek a gazdagok fertőjébe fúltak. Kristóffy volt belügyminiszter félmilliós ügynöki díja­ A bécsi kereskedelmi törvényszék a napok­ban tárgyalta Kristóffy József volt magyar belügyminiszter perét, aki az osztrák Lander­­banktól ötszázezer korona ügynöki díjat követel. Kristóffy egy üzletet járt ki a ma­gyar­ kormány akkori miniszterelnökénél, Lukács Lászlónál a S&nderbank részére és ezért kötötte ki magának ezt a szokatlanul nagy honoráriumot, mely követelését egyéb­ként a tárgyaláson százezer koronára leszál­lította. A bank képviselője tagadta a köve­telés jogosultságát és azzal érvelt, hogy a király bizalmi férfiúnak és titkos tanácso­sának semmiképpen sem lett volna szabad ily követeléssel föllépni, különösen akkor nem, ha kormánya államügyeiben járt el, mert ez összeütközik a politikai erkölcscsel. A törvényszék a bizonyítás kiegészítése cél­jából elhalasztotta a tárgyalást,

Next