Kis Ujság, 1919. április (33. évfolyam, 79-80. szám)
1919-04-03 / 79. szám
■ t _ kis Ujság A fogházőrök és a büntető intézetek őr személyzete a Vörös Őrség kiegészítő része. A Forradalmi Kormányzótanács XXX. számú ( rendetek). 1. §. A fogházőrök és más büntető intézetek ■ őrszemélyzete 3. Vörös Őrségnek kiegészítő része.5/§. A fogházőrség az igazságügyi népbiztosság alá van rendelve, de addig is, mig a büntető intézetek igazgatása felöl részletes rendelkezések nem történnek, a büntető intézet vezetőjének engedelmességgel tartozik. L. §.- A fogházőri személyzet javadalmazása a Vőtöt Őrségével azonos. Élelmezés helyett a megállapított váltságösszeg jár. 4. §. Ezt a rendeletet az igazságügyi népbiztos hajtja, végre. Budapest, 1919. április 2. A Forradalmi Kormányzótanács. Áruüzletek köztulajdonba vétele. A Forradalmi Kormányzótanács XXXI. számú rendelete. . 1. §. A Magyarországi Tanácsköztársaság feladatának tekinti annak biztosítását, hogy a rendelkezésre álló áruk az igazán rászorulóknak jussanak. E célból a Tanácsköztársaság köztulajdonba veszi és a munkásság (üzleti alkalmazottak) ellenőrzése alá helyezi; 1. azokat az üzleteket, amelyek nagyban (továbbeladók részére) árusítanak; 2. azokat az üzleteket, amelyek a kicsinyben (közvetlenül a fogyasztó részére) való eladása mellett nagyban is árusítanak; 3. azokat az üzleteket, amelyek csak közvetlenül fogyasztóknak árusítanak ugyan, de 1919. március hó 22-én tíz vagy több munkást foglalkoztattak. 3. §. A köztulajdonban átvett üzleteket a szociális termelés népbiztosa által kinevezett üzleti biztosok a volt tulajdonosok bevonásával a szociális termelés népbiztosának utasítása szerint vezetik- Egy üzleti biztos alá több üzletet is lehet rendelni 3. st. A köztulajdonba vett üzlet munkásai ellenőrző munkástanácsot választanak, amelynek feladata a munkafegyelem megteremtése, a nép tulajdonának védelme és az üzletvitel ellenőrzése. A munkások, ha számuk kettőt meghalad, de tíznél több, az ellenőrző munkástanácsba maguk közül három tagot választanak, minden további tíz munkás után még egy-egy tagot, de legfeljebb összesen hét tagot. Ha az üzletnek nincs munkása vagy azok száma kettőt meg nem halad, a szakmabeli munkások szakszervezete küld az üzlet ellenőrzésére megbízottat. Az üzlet volt tulajdonosa tartozik a szakszervezetet eziránt megkeresni. Az üzlet minden alkalmazottja munkás. 4. §. Az ellenőrző munkástanácsot e rendelet megjelenése után haladéktalanul meg kell alakítani és a megalakulást a cégnek, az üzlet nemének, telephelyének, a foglalkoztatott munkások számának és az ellenőrző munkástanácsi tagok, illetőleg a szakszervezeti megbízott nevének megjelölésével be kell jelenteni a szociális termelés népbiztosának. 5. 1j. Ha az üzleti biztos és az ellenőrző munkástanács között nézeteltérés merül fel, a munkások nem intézkedhetnek önhatalmúlag, hanem panasszal fordulhatnak a szociális termelés népbiztosához, aki a panaszt sürgősen megvizsgálja és haladéktalanul dönt. Döntése köteles. Amíg nem döntött, az üzleti biztos rendelkezéseit követni kell. 6. §. A szociális termelés népbiztosa időnkint kiküldött ellenőrök utján gondoskodik minden köztulajdonba vett üzlet legfőbb ellenőrzéséről 7. Ez a rendelet azonnal életbelép. Végrehajtása a szociális termelés népbiztosságának feladata. Budapest, 1919. április 2. A Forradalmi Kormányzótanács. Száz koronán aluli zálogtárgyak díjtalanul kiadatnak. A forradalmi kormányzótanács XXXII. számú rendelete. í. S. Azokat a zálogtárgyakat, amelyeket bármely zálogházban, (zálogházi közvetítőnél) 1919 évi március hó 22. előtt 100 koronát meg nem haladó kölcsönösszegért elzálogosítottak, 1919. évi április hó 15-ig s zálogjegyek átadása ellenében minden fizetés nélkül vissza kell adni. Az elzálogosító a kapott kölcsönösszeget visszafizetni nem tartozik Aki a zálogtárgy visszavétele végett 1919. évi április hó 15. után jelentkezik a kedvezményben nem részesül. 2. 1. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Végrehajtása a szociális termelés népbiztosának feladata. Budapest, 1919. április 2. A Forradalmi Kormányzótanács. I Népbiztosságok rendeletét. A munkaügyi bíróságok tárgyalásait nem halasztják el. Az igazságügyi népbiztos 6. l N. számú rendelete A bírósági tárgyalások elhalasztásáról kibocsátott rendelet a munkaügyi bíróságokra hatályát Veszti. A folyamatban lévő munkaügyi perekben minden tárgyalást nyomban újra ki kell tűzni tizenöt napnál nem hosszabb hatályidővel. A munkaügyi pereket a legsürgősebben kell elintézni E végből megfelelő számú bírónak beosztásáról és megfelelő számú munkavállaló elnöknek a munkaügyi bíróságokhoz való kijelöléséről haladéktalanul gondoskodni kell. A munkaügyi bíróság elnöke szükség esetében rövid úton a helybeli munkástanácshoz vagy az illetékes szakszervezetekhez is fordulhat ülnökök kijelölése végett. A munkaügyi pereket az alperesek vezetékneveinek kezdőbetűi szerint "ügybell kiosztani, hogy az ugyanazon alperes ellen folyamatba tett perek ugyanahhoz a bíróhoz jussanak. ■ . Hl •’ Mezőgazdasági gépgyárak felfüggesztése.leltározásának A szociális termelés népbiztossága felfüggeszti egyelőre és ideiglenesen a leltározási kényszert a mezőgazdasági munka zavartalan lebonyolítása érdekében azoknál az ipari üzemeknél, amelyek kizárólag az állami birtokokon használatos mezőgazdasági gépek javításával foglalkoznak. A szociális termelési népbizottság szakcsoportjai. A szociális termelési népbiztosság közli, hogy szakcsoportjai a következőképen vannak helyezve : Szénbányászat V., Nádor-u. 86. Bőr- éscipőipar Aulich-u. 5. Textil- és ruházati ipar Faik Miksa-u. 23. Malomipar Városház-u. 14. Vas- tó fémfeldolgozó iparok Mária Valéria-u. 10. Mezőgazdasági gépgyárak Vilmás császár-u. 32. Villamos tó kisvasutak Lipót-körút 22. Műszaki üzemfenttariás Rudolf-tér 5. Kisipar Gróf Zichy Jenő-u. 7. Felszerelő ipar Liszt Ferenc-tér 11. Mindazok tehát, akiknek a fenti szakcsoportokkal összefüggő bármilyen elintézendő ügyük van, elsősorban a megfelelő szakcsoportoknál járjanak el. Szállodák és penziók köztulajdonba vétele. A Forradalmi Kormányzótanács XXXTII. sz. rendelete. 1. §. A szállodák és penziók minden berendezésükkel, felszerelésükkel és készletükkel együtt a bennük foglalkoztatott munkások létszámára tekintet nélkül köztulajdonba mennek át 2. §. A köztulajdonba vett szálloda vagy penzió üzemének folytatásával járó összes szerződéseket és egyéb jogügyleteket a termelési biztos köti meg. Egyébként az üzem vezetésére és ellenőrzésére nézve a Forradalmi Kormányzótanács IX. sz. rendelete irányadó. §. Az ellenőrző munkástanácsot a Forradalmi Kormányzótanács IX. számú rendelete értelmében a jelen rendelet megjelenése után haladéktalanul meg kell alakítani és a megalakulást az üzem nevének, telephelyének, a foglalkoztatott munkások számának és az ellenőrző munkástanács tagjai nevének megjelölésével be kell jelenteni a szociális termelés népbiztosságának. 4. §. Az ellenőrző munkástanács megalakítása után az üzem berendezéséről, felszereléséről és készleteiről azonnal leltárt kell felvenni. A termelési biztos a leltárt,melyet az ellenőrző munkástanács minden tagja aláírt, a szociális termelés népbiztosságának haladéktalanul megküldeni köteles. 5. S. A termelési biztos hetenkint két ízben, a mindenkori üzemi bevételt a Pénzintézeti Központnál köteles folyószámlára elhelyezni. Az elhelyezett összegek feletti rendelkezéshez a termelési biztos és az ellenőrző munkástanács egy tagjának aláírása szükséges. A pénzkezelésre a Pénzintézeti Központ által kinevezett ellenőr felügyel. 6. §. A leltár felvétele és a pénzkezelés körül visszaélést elkövetők felett a forradalmi törvényszék ítél. 7. §. E rendelet hatálya gyógyfürdőben és fürdőhelyeken levő szállodákra és penziókra, továbbá bárhol levő szanatóriumokra nem terjed ki. 8. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtása a szociális termelés népbiztosának hatáskörébe tartozik. Budapest, 1919. április 2. A Forradalmi Kormányzótanács. A szocializált üzemek alkalmazottairól. A Forradalmi Kormányzótanács XXXIV. sz. rendelete. 1. §. A szocializált és ezután szocializálandó üzemek eddigi vezetői, igazgatói és összes tisztviselői, amennyiben 1919. évi március hó 22-én helyükön voltak vagy szolgálatuk betöltésében önhibájukon kívül akadályozva voltak, kötelesek helyükön maradni és minden erejükkel és tudásukkal az üzemet továbbszolgálni Fizetésük nem lehet több annál a jövedelemnél, amelyet a vállalattól eddig húztak, de semmi esetre sem haladhat meg , havi 3000 koronát. Szolgálati helyükről csak az illető üzem termelési biztosa távolíthatja el őket a szociális termelés népbiztosának előzetes hozzájárulásával. 2. §. Forradalmi törvényszék ítél azok felett, akik e rendelet szabályait megszegik. 3. §. Ez a rendelet azonnal életbe lép. Végrehajtása a szociális termelés népbiztosának feladata. Budapest, 1919. április 2. A Forradalmi Kormányzótanács. 1919. április t, Nem váltják be a belföldi értékpapírok szelvényeit. A pénzügyi népbiztos G. P. N. rendelete értelmében az összes belföldi értékpapírok esedékes szelvényeinek beváltása felfüggesztetik. Felhívás: lámélelten felhívjuk az összes textilanyagok konfekcionálásával foglalkozó Budapest és környékén lévő azokat az üzemeket, amelyek haaz munkásnál többet foglalkoztatnak, illetve, ha jelenleg üzemen kívül álló telepük van, de de legalább 15 varrógéppel rendelkeznek, jelentsék be 4S órán belül üzemtelepüket V., Nádor utca 20. szám alatt A szociális termelés népbiztosságának textilkonfekciós csoportja. Ki a proletár? Nemzetközi szóval kellett kifejezni a szegény ember nemzetközi nyomorát, de azért van jó magyar szó is, amely fedi a proletár fogalmát, ha csak nyüttesen is, mint koldust a rossz suba. A magyar észjárás festeni szereti a,, fogalmait, vagy formába önti őket, hogy szinte megfogható, amikor a képzelet elé állítja, ilyen formában öntött szó a minőstlcM, amely az alföldi magyarnak ugyanaz, ami a városinak a proletár. Mert akinek semmije sincs, az proletár. Aki mindig dolgozott, de mindig másnak, az proletár. Aki napszámért, vagy bérért, vagy fizetésért oda adta az izmait, vagy az agyát a gazdag dolgoztatónak és nem kapott cserébe csak egy morzsát is a hatalomból, a jogból, a törvényes igazságból és az egyenlőségből, az proletár , kiuzsorázott nincselen abban a társadalomban, amelyben minden kiváltságot az ingyenélők, a herék, az élősdiek harácsoltak el. Proletár a szegény földmives, akinek verejtékéből lett kövér és termékeny a magyar teltvény, de magának sohsem arathatott. A munkás, akit gyárakban és műhelyekben a tőkegépekhez szijazott, vagy munkaasztalokhoz láncolt és dolgoztatta éhbérért Iát ómtól alkonyatig, aki semmit se szerezhe)tt, ha csak tüdőbajt és korai aggságot nem, az proletár. Proletár volt a reménytelenül dolgozó, akárhol, akárkiért dolgozó. Aki mindig éhezett,mindig fázott, mindig rongyokban járt, aki tej nélkül nevelte fel a gyermekét, hit nélkül az ábrándjait, gyönyörűség nélkül az éjszakai ábrándjait. Ha látsz valahol valakit, aki az emberiség leromlásában egészen büntelen, tisztelettel nézz reá, mert az proletár. A legtisztább lelkiismeretet a proletárok közt keresd, a legönzetlenebbet is. De azt is, aki az emberiség jogainak megvédelmezésében legerősebb. Mert a proletár lelki ereje nem zsibbadt meg az évszázados elnyomottságban. Annyi tűz van ebben az erőben, mint amennyi év milliók előtt a természet teremtő akaratát bevitette. Vigyázzatok csak. Világokat teremt most a proletárerő, újakat, boldogabbakat, mint azok, amelyek a gazdagok fertőjébe fúltak. Kristóffy volt belügyminiszter félmilliós ügynöki díja A bécsi kereskedelmi törvényszék a napokban tárgyalta Kristóffy József volt magyar belügyminiszter perét, aki az osztrák Landerbanktól ötszázezer korona ügynöki díjat követel. Kristóffy egy üzletet járt ki a magyar kormány akkori miniszterelnökénél, Lukács Lászlónál a S&nderbank részére és ezért kötötte ki magának ezt a szokatlanul nagy honoráriumot, mely követelését egyébként a tárgyaláson százezer koronára leszállította. A bank képviselője tagadta a követelés jogosultságát és azzal érvelt, hogy a király bizalmi férfiúnak és titkos tanácsosának semmiképpen sem lett volna szabad ily követeléssel föllépni, különösen akkor nem, ha kormánya államügyeiben járt el, mert ez összeütközik a politikai erkölcscsel. A törvényszék a bizonyítás kiegészítése céljából elhalasztotta a tárgyalást,