Kis Ujság, 1920. január (33. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-01 / 1. szám

2 ­ a végrehajtást, nehogy köz baja meg­­l kegyelmezzenek az elítéltnek.­­ Ezután az orvost meg akarják esketni, de Szirmay védőügyvédje ellenzi, azzal, hogy aki jelen volt a kivégzésnél, az bűnrészes. A bíró­­ság az­onban hat­ár­ozat­ilag kimon­­dotta, hogy Gáspárnak semmiféle mntetőjogi­ földöséggel járó sze­­r­epe a kivégzésnél nem volt és ezért elrendelte a megesketését. I . . , '! Ezután felolvassák a megszökött Kreyer ,­vádbiztos vallomását, a ily tartalmazza, hogy a ké­gzés Trattnernek és Bakosnak a sürgetésére történt. Nemes Dezső tanú ugyanúgy mondja el a kivég­zés előzményeit, m­int az előző két tanú. Trattner Árpád jelen volt a kivégzésnél. Határozottan felismeri. ■Trattner erre kijelenti, hogy a tanú összetéveszti valakivel.­­ A hullaszállító vallomása. Mocsay Erzsébet és Nickel Mária dijnoknők jelentéktelen vallomása után Erős János, a rendőrség hulla­szállítója elmondta, hogy június 24-én kocsival és­ koporsóval ment ki a forradalmi törvényszékhez. Látta,­­ hogy „He rsz eget behurcolják a Alzrrte­-u­t­cai iskola­­udvarára, lter­­czeg nem is ment a maga*iában,*' mert kezét-lábát fogták és valósággal a levegőben cipelték , sírt, könyör­­gött, de Schreyer durván leintette. Már az udvaron akartak vele vé­gezni, de mert a szobalányok már porottár­, bevitték a tornaterembe. Hallotta, amint az udvaron Tratt­ner dr. azt mondotta Schreyernek­, , hogy az ő idegei nem bírják ezt ki és hazamegy. Azután­ hallotta a lövéseket és azt, hogy Herczeg m­eghalt' Ő sz­á­llitotta ki a holttest­­­ét a temetőbe. Szirmay Ist­ván dl'. itekri volt jelen a kivégzésnél. • A védők indítványai. .. Elsők -ezután: elrendeli a bonc­­jegyzőkönyv felolvasását, mely sze­rint Herczeg Géza testén öt lő­­sérülés'találtatott, az egyik keresz­tül'- Mént a szivén és azonnali halált idézett'elő- Ezután több rendőri selen­tés felolvasására kerül a sor, melyekre a vádlottak megteszik észrevételeiket. Behívják ismét dr. Gáspárt és a bírák néhány­ jelen­téktelen kérdést intéznek hozzá. A védők előterjesztik kiegészítési indítványaikat s t­öbb tanúnak kérik a kihallgatását. A bíróság határo­zatát a tárgyalás következő nap­ján, 1920. január 2-án reggel 9 órakor fogja kihirdetni Karácsony óta mert a pártok nem akarták az ünnepek hangula­tát zavarni — a parti usák szüne­telnek és az érdeklődés homlok­terében a­ békekötés kérdése áll. Apponyi Al­bert gróf nyilatko­zata szerint a békeküldöttség hét­főn indul Neuingbe­ a békeszerződés átvétele céljából Az a tény, hogy a magyar békedelegáció elutazik, azt" jelenti, hogy a románok visszavonulnak a megállapított vonalra. A magyar kormánynak kezdettől fogva az volt­­az álláspontja, hogy mindaddig, amíg a románok az eredetileg megszabott demarkációs vonalra nem vonulnak vissza, út­nak sem indítja kiküldötteinket. Ha most az elutazás lehetővé vált, annak tulajdonítható, hogy a ro­mán kormány meghajolja az álltásd, akarata előtt, amelynek­­ultimá­­tum­a a diplomáciai viszony meg­szakításával s a szövetségi kötelék­ből való kizárással fenyegette meg. A csestek magyar intriká­ról beszélnek. A magyar békedelegációnak útra­­kelését Csehországban nagy félté­kenységgel nézik. Egy cseh lap ilye­neket ír : *A magyaroknak a párisi és londoni szalonokban sok a barát­juk, s így nincs kétség aziránt, hogy a magyaroknak a békeszerződés kes­serűségeit sok udvarias szóval meg­­édesítik. De a politikában reális érdekek­ és­­ tárgyilagos­­érintkezé­sek határoznak és a­z angol és­ran­cia politikusok a magyarokban to­vábbra is azokat fogják látni, akik eddig voltak, a nagynémet politika exponenseit, hidat a Berlintől ke­letre vivő úthoz. De nyugaton nin­csen ismerője a keleti viszonyok­nak és azért szükséges, hogy az ottani képviselőink résen legyenek, hogy a magyar intrikálást­­ lehetet­lenné tegyék. Ha ellenségeink félnek,­tőlünk, féltékenykednek békekü­ltöttsé­günkre, en­ek csak örvendeni, tu­dunk. Újévi politikai ■ ■ nyilatkozatok. Valamennyi párt körében élénk a készülődés újév napjára. A kor­mány tagjai és a pártvezérek az újévi üdvözlésekre adandó vála­szukban fognak nyilatkozni a bék­és külpolitika időszerű kérdéseiről. A kormányt támogató kérész-, tény blokk tagjai délben Huszár Károly miniszterelnököt kéretik fel, akit Szilassy Zoltán dr. és m­á­­sok üdvözölnek. A miniszterelnök­­hosszabb beszédben válaszol az ü­d­­­vözlésre és tájékoztatni fogja a köz­véleményt az aktuális bel- és külpo­litikai kérdésekről. Előzőleg a Ke­resztény Nemzeti Egyesülés Pártja Er­ednek István hadügyminisztert, a párt elnökét keresi fel, akit Anka János üdvözöl. Ugyancsak ez idő­ben tisztelegnek pártelnökségü­k előtt az Országos Kisgazdapárt­­tagjai. Az üdvözlő beszédet Meskó Pál tartja, mire Rubinek Gyula, sokorópátkai Szabó István és Ma­­yer János fog válaszolni,Nagyatádi Szabó István ugyanis nincs Pesten. A függetlenségi 48-as párt tagjai Lovászy Mártont és Ábrahám De­zsőt keresik fel az újév alkalmával. A Nemzeti Középpárt elnökénél, Kü­rthy Lajos bárónál és Sztmirich Ferenc­ kereskedelmi miniszternél tiszteleg. A f­üggetlen­ségi párt kül­politikája. Különösen” érdekes­ lesz Lovászy Márton nyilatkozata, aki, hiteles értesülésünk szerint, párt­jának kül­politikai álláspontját fogja ismer­tetni.”A függetlenségi párt ugyanis nem ért egyet a­ kormány­ külpoli­tikájával, úgy tárgyi, mint személyi vonatkozásokban kifogásai vannak­­a kormány külpolitikai ténykedései ellen. Hír szerint rossz néven veszik a függetlenségiek, hogy a minisz­­terelnökség még a mai napig sem válaszolt azokra a­ kérdőpont­okra, amelyeket­ a párt hozzá intézett, ennélfogva nincs kizárva, hogy a függetlenségi párt a békekon­ferencián nem vesz részt. A keresztény blokk válasz­tási megegyezése. A­ keresztény blokk pártjainak a nemzetgyűlési választásokat ve­zetői ma újból tanácskoztak a vá­lasztási paktum dolgában, úgy halljuk, hogy a Keresztény­ Nem­zeti Egyesülés Pártjának­ megbí­zottjai formális ultimátumot intéz­nek az Országos Földiakép- és Kis­gazdapárthoz a kerületek dolgában. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja módosít­ott­a eredeti kíván­ságait és most már hatvan olyan kerületet Jáván, ahol hivatali a kis­gazdapárt­i jelöltnek nem...é­sabad lenni. Ugyancsak hatvan kerületre nézve van a kisgazdapártnak ilyen Idvánsága. Egyezség hijjáé.A­ két párt külön-külön szervezkedik és egymás ellen is felveszi a harcéit- A szocialisták újabb sérelmei. . Az ülész utáni első minisztert­aná­­­cson Petyer Károly népjóléti rah­írsz­­­ter ismét sérelmet fog felpanaszolni. A szocialisták azt állítják, hogy­ a választási szabadságot a vidéken nem mindenütt respektálják. A "szocialist­ák részéről a vidéki é­s zázó vezetőségi tagokat, de egy-két he­lyütt a jelölteket is, állítólag fel­tartóztatják. A gyűlések megtartá­sát lehetetlenné teszik, szóval aka­dályokat­ gördítenek, a párt válasz­tási küzdelme elé. A párt gyűjti ezeket az adatokat, amelyeket Pe­­yer Károly népjóléti miniszter újév után az első minisztertanács elé visz. A szocialisták amiatt is pa­naszkodnak, hogy a fővezér elleni merényletbe, belekeverték a­­szo­ciáldemokrata pártot is és napok óta nem történik semmi sem, amely a párt szerepét tiszta r­világításba helyezné. Wekerle programmja, Wekerle Sándor január 11-én dél­előtt fél 12 órakor tartja a fővárosi Vigadó nagytermében programm­ive­szédét. Ez alkalomból levélben közölte pártja elnökségével politi­kájának főbb irányelveit. A keresz­tény nemzeti politika szerinte hagyo­mányos iránya volt mindig a magyar politikának. Nem újkeletű, csak újjá­ébredt a forradalmi és a prole­­t­árdikt­atúrának megsemmisíté­sünkre törő pusztításai után. De alattuk, különönösen íí keresztény jelszó alatt politikailag ma sem lehet mást érteni, mint a keresztény­ er­kölcsnek az egész művelt világ által magáévá tett érvényesülését. Nem szabad írtt oly tág­ köpenyítét te­kinteni, amelybe belefér az anti­­szemitizmus, az osztályok vagy foglalkozások közötti különbség. Aki ily értelmet adna neki, a vi­szonyaink között annyira szüksé­ges összetartás helyett a széthúzás elemét­ vinné be közéletünkbe. Ál­talános irányelvekként kívánom megjelölni a­ vallás- és lelkiismereti szabadságnak, a valódi demokráciá­nak, az egyéni jogoknak és köz­szabadságoknak biztosítékait s a kor­szellemnek megfelelően azokat a szo­ciális és népjóléti intézményeket, me­lyeket a nép széles rétegeire kiterjedő­­leg kell megvalósítanunk vagy leg­alább is előkészítenünk. De határo­zottan ellenez minden osztály ura­lmi minden szétválasztó törekvést. A po­litikai érvényesülésnek egyedül a mindenkinek egyformán hozzáfér­hető fegyvereit s egyedül általános küzdőterét ismeri el. Egyforma mér­téket alkalmaz a gazdasági termelés minden ágára nézve. Bár elismerem, hogy a legsürgősebb f­ejlesztés a mező­gazdaságra esik, sőt hogy ennek terén helyes és okszerű birtokpoliti­kával különlegesen is keresnünk kell széles néprétegek megerősödésének, a nemzetközi termelés fokozásának biz­tosítékait, amellett azonban telje­sen egyenértékű súlyt vet iparunknak megmentésére, minden irányú fej­lesztésére és­ kereskedelmünk védel­mére és megalapozására. A főváros érdeke szintén nem helyi, hanem or­szágos érdek. Általános pénzügyi politikáról beszélni csak a béke fel­tételeinek ismerete után lehet. A keresztény pártok új segédcsapatai. Tegnapelőtt megalakult az Or­szágos Rokkant Párt. A gyűlésen az OT párt­ elnöke,Sztntiványi Dezső dr. fejtette ki céljaikat. Gátját akar­ják vetni azoknak a destruktív törekvéseknek, melyeknél minden esetben a rokkantakat használták fel a múltban , szeretnék esetleg a jötében is felhasználni aljas célok­­kivívására. Egy keresztény és nem­zeti alapon felépülő Magyarország támaszai akarnak lenni. Az újon­nan megalakult párt január első hetében impozáns keretekben fogja megtartani országos nagygyűlését, mélyen ki fogják mondani a keresz­tény blokkhoz való csatlakozásu­kat."-- . • • A­­Magyar Munkások Országos Pártjának küldöttsége tisztelgett tegnap­­este Kacsóh Gyula vezetése alatt a kisgazdapártnál, annak ..egyik­­vezérénél, Rubinek Gyula hadmivelésügyi miniszternél.­­Ka­csóh Gyula kijelentette, hogy pártja keresztény és nemzeti alapon áll, kéri a kisgazdapártot, hogy tám­oo­gassa. Rubinek Gyula örömét fe­jezte ki, hogy a magyar­ munkások szociáldemokrácia békéitől felsza­badították lelküket s kijelentette, hogy a Kisgazdapárt ezt a munkás­pártot támogatni fogja. A küldött­ség ezután a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjába ment, ahol Ervinek István hadügyminiszter intézett hozzá beszédet. Bandholtx tábornok nyilatkozata. Az amerikai misszió főnöke, a rokonszenves Band­hol­tz tábornok a »Magyarország«­ munkat­ársa előtt igen érdekes nyilatkozatot tett arra a kérdésre, hogy milyen hatást gyakorolt reá a magyar nép, a bu­dapesti élet és az itteni szomorú állapotok? — ezt válaszolta: —­ Budapestre való érkezésem alkalmával. 1919 augusztus 5-én, a Város sötét és csüggedt képet nyújtott. Ennek oka nemcsak a­z volt, hogy a­ várost idegen csapatok foglalták el,­ hanem főként az a közvetlen hatás, amelyet a fővá­rosra a bolseviziaus gyakorolt. Ne­héz elképzelni, hogy egy nemzet, amely a műveltség, intelligencia és- A többi tanú. A magyar békeküldöttség arrakészen. I románok visszavonulnak. - I csehek féltékenykednek. — Iz­eláv a politikában. - A függetlenségi párt és a külpoli­tika. — I keresztény blokk választási megegyezése. — Il szocialisták újabb sérelmei. — A keresztény pártok uj segédcsapatai. — Bandhotlz tábornok nyilatkozata. — We­kerle programmbeszéde. A rendőrnap. (Tömeges jelentkezés támogatásra. — Csak hivatalos íveken folyik a gyűjtés.) A január 5-én és 6-án rendezendő Rendőrnap arányai tegnapról mára váratlanul rendkívül megnöveked­tek. Az intézőbizottság felhívása a főváros­ közönségének körében tel­jes megértésre talált és ma már magánosok és testületek tömegesen jelentik be legmesszebbmenő támo­gatásukat. A rendőrnap intéző­­bizottsága a Gresham-kávéház kü­löntermében állandó permanenciát tart Antal Lajos rendőrtanácsos vezetésével. Minden érdeklődőnek egész, nap készéségesen ad felvi­lágosítást (telefon 35—65). A rendezőbizottság különben —­­nehogy felelőtlen elemek visszaél­jenek a közönség bizalmával — ezúton közli, hogy a január 5-iki és 6-ikei rendőrnapra a gyűjtés gyűj­tőive­k útján fog történni, mely ivékeszámokkal és a főkapitány­ság körpecsétjéval vannak ellátva. Csakis az ilyen gyűjtművel történt gyűjtések, jogosultak. KIS giszla 1920. január 1.

Next