Kis Ujság, 1920. április (33. évfolyam, 79-104. szám)

1920-04-01 / 79. szám

MenekMÉ. MosK hogy5 á románok kény­telenek kiüríteni a Tiszántúlt e fölszabadítani olyan magyar te­rületeket, amelyekről álmaikban már eldöntötték, hogy azok lesz­nek -Nagyrománia végvidékei, fokozott dühvei és kíméletlen­séggel vetik rá magukat az er- délyrészi' magyarságra s az el- oláhositást lelki és testi tortúr ák­kal akarják véreink között meg­valósítani. Csak természetes, hogy ez az igyekezetük nem sikerül, nem sikerülhet, meg kell törnie a hazafias magyar érzés­nek és honszerctetnek azon az ércpajzsán, amely crdéljü testvé­reink szivét és lelkétVmipden efféle kísérlettel szemben meg- védelme'-'i. A jövőért nincs is mit aggód­nunk. Ellenben számolnunk kell a. jelennel. Aromán tehetetlenség és bosszúvágy ugyanis úgy to­rolja meg a magyar enyakassá- got«, • hogy hajléktalanná teszi, megfosztja tűzhelyétől és szám­űzi az ősi földről. Egész vonatok érkeznék ismét, zsúfolva mene­kültekkel, akik az erdélyi nagy- román kurzus karmai közül tép­ték ki íuágukat s jöttek hozzánk, Iraza, védelmet keresni. Es mi azt mondjuk: a védelem kevés,- annál sokkal többet kell nekik adnunk, mindent, amire szük­ségük van addig, amíg vissza­mehetnek. Mert * vissza fognak menni. Előbb, vagy később, de tgyszei. egész bizonyosan. Nekünk pedig kötelességünk ezt a nagy pilla­natot oly felkészülten várni, mintha már holnap, ina, órák múlva . bekövetkezhetnék. És ezek a menekültek lesznek akkor azok, akik'a magyar államfenség nevében újból birtokba veszik az elszakított területeket-, ők lesz­nek az uj honfoglalás első zászló- hordozói, .akik akkor ismét, haza­mennek az ősi hazába, a mi Er­délyünkbe, amelyet, tőlünk elra­bolni senkifiának nem lehet. A mienk az és marad is , a mienk, érőkre. ' • Öleljük é<? fogadjuk hát szere­tettél' keblünkre menekülő test­véreinket.1 Lássuk meg bennük Magyarország területi .sérthetett lenségének "katonáit, amelyben megbízhatunk, • amelyre építhe­tünk saraply kötelességét műi­den körülményeh'ko^ött, "tel jési- teni,fogja. A kötelesség azpnban- Bgydóré csak a mienk ; támogat* ni a hontalanokat, elfeledtetni velük a hazstlanságot, hogy an­nál jobban emlékezzenek és an­nál erélyesebben cselekedjenek, ha írsjd a tettekre kerül a sor ! Apponyí szerepe pártközi béke megteremtés, A nemzetgyűlés munkaképességének helyreállítása. — A tiszántúli választások előkészítése. Megegyezést keresnek a pártvezérek. Az utóbbi napok harcias fogad­kozásai után mára — bár a helyzet még mindig feszült •— békésebb; hangokat hallatnak a- pártpolitiku­sok. A kormány valamennyi, tagja részéről eg vértel miien megnyüatko- zott az a legkomolyabb szándék, hogy mindazokat az ellentéteket, amelyek a: nemzetgyűlés munka­képességét veszélyeztetik, kikap­csolják és- a pártszövetséget ben­sőbbé és.őszintébbé tegyék. Az or­szágnak gyors és teljes rendre van szüksége, mert egyre jobban köze­ledünk az, időhöz, midőn a béke­kötés kérdésé aktuálissá válik. Pon­tos tehát, hogy a legszentebb érdé-; keket kicsinyes torzsalkodások ne veszélyeztessek. Apponyiszerepe. . . .'"'A- pártközi béke megj^fmtését raoei _ Appotwt ídl_»*!5ak-rejn.élik. SÜöugéi- ik»'liig^7dapártban nép­szerű a terv, hogy Apponyit kérjék fel az -együttműködés lehetős fé­ljek biztosítására. Éviméit Gyula Mdjfflvejisijgyi jsáffisztei oyjlfttkó* zata hűen tükrözi vissza a párt han­gulatát. * —- Magám is nagyon örvendetes­nek tartanám —• mondotta'Eubi- nek —- ha a kerülne Apponyii meg­nyerni annak a szerepnek, hogy a pártok között elmérgesedett ellen­tétek -kiegyenlítésére vá'Ialbózzék. — Valamit mindenesetre meg kell k'terelni, mert a helyzet" ’gy tarthatatlan. Szi’árd és egységes békés ki bontakozásia van szüksé­günk, hogy a ránk váró nagy. föl­adatokat elvégezhessük. .. A tiszántúli .választások, ■" ‘i litiwnlTfi'T .most már minden előkészületet megtesz a tiszántúli vá’ásztásckra és elrendelte a tiszán­túli választók összeírását, , ; A mu ki'atokat a napibban megkezd'k és remé’ik; ■ b0gy 4—-5 hét alatt be is 1 udják fejezni. Ez esetben túl a T .szá május liáscd k fe’ébeu, de legkésőbbi jiiuius ©.'bő .na pjá: bán megejtik'á-;úémzetigjrüo lég választást,, • . i Vjtőméwrr^ ; a szövetkezetekről, A pénzügyminisztériumban —> mint érte ülünk — törvényterve­zet készül a szövetkezetekről, ame­lyeknek az uj gazdasági politika az eddiginél sokkal nagyobb szerepet szánt. A reform keretén belül . első­sorban és kü' ön i szabályozzák az Országos Központi Hitelszövetke­zet ügyét és az erre .vonatkoz ó tör­vényjavaslatot a-’ reformtól 'függet­lenül fogja a kormánya nemzet- gySlés elé terjeszteni: ­A kormányzójk.k&'filyi . palQiMMtt öltözik. ^'Horthy Miklós kormányzó né­hány napon belül, a királyi várba költő. ik. Csütörtök estig- ki' kell üríteni a királyi palotának azt a szárnyát, ahová a kormányzó köl­tözni "fog. Husvét után közvetlenül végleg elköltözik a 'kormányzó a Gellért-szállóban lévő lakásából. Ezzel - kapcsolatban közöljük, hogy a fővey őrség - megszűnik. A hadseregnek legfőbb irányítója a hadügyminiszter lesz, minden fegy­vernem' külön-külc-a főfelügyelőt kap. JL vezérkar természeteden meg­marad, ez-lesz az összekötő kapocs . a hadügymiaias fésűm.« a katoaa­-'között; . .. f' hferlw-R A t IXXIIL évfolyam. 73. szám. ** Ara^jO fillér. **» , . j!920. CsUtörtSk, április 1. jSBjjlKEfllEl pillái Watter tábornok megindítja a támadást a Ruhr-vidékivörös forradalom letörésére.

Next

/
Thumbnails
Contents